A költségek újra fellobbantották a vitát arról, Banksy munkáit vandalizmusnak vagy értékes köztéri művészetnek kell-e tekinteni, és hogy a költségekhez az adófizetőknek is hozzá kell-e járulniuk.
Három Banksy mű eltávolítása, őrzése és az ehhez kapcsolódó kiadások együtt csaknem 150 ezer fontba (175 ezer euróba) kerültek az államkasszának.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legnagyobb tételt egy, a londoni Royal Courts of Justice épületére 2025 szeptemberében felfestett falfestmény jelenti. A BBC szerint az eltávolítás és a biztonsági intézkedések eddig már több mint 85 ezer fontba (100 ezer euróba) kerültek.
Az eltávolítási folyamat még nem ért véget, és a költségek további emelkedésére számítanak.
A falfestmény egy tehetetlen tüntetőt ábrázolt, aki a földön fekve egy vérrel beszórt transzparenst tart, miközben egy bíró kalapáccsal a kezében fenyegetően tornyosul fölé. Sokan úgy látták, hogy ez válasz a brit kormány Palestine Action nevű aktivista csoport elleni kemény fellépésére.
Egy közérdekű adatigénylés nyomán vált ismertté a költségek részletes bontása. Az Igazságügyi Minisztérium közölte a BBC-vel, hogy 50 ezer fontot (59 ezer eurót) költöttek arra, hogy lecsiszolják a festéket a Carey Streeten álló, II. kategóriás műemlékvédelem alatt álló épületről. További 35 ezer fontot (41 ezer eurót) túlórára és biztonsági kiadásokra fordítottak.
„A Royal Courts of Justice műemléki védelem alatt álló épület, és a HMCTS köteles megőrizni az eredeti jellegét” – áll a HM Courts and Tribunals Service közleményében.
A névtelenségben alkotó, bristoli születésű utcai graffitiművész munkái a brit főváros más részein is költségeket okoztak. Újabb 60 ezer fontot (70 ezer eurót) költöttek biztonsági korlátokra, személyzetre és adminisztratív kiadásokra, hogy megvédjenek egy áprilisban Londonban felbukkant Banksy-szobrot. A mű egy férfit ábrázol, aki kilép a talapzat végén túl. A figura zászlórudat tart, a lobogó pedig eltakarja az arcát.
2024 augusztusában egy, a City of London rendőrséghez tartozó őrbódét is hatalmas piranhatartállyá alakított. A művet később 2200 font (2500 euró) költséggel eltávolították, és az év későbbi szakaszában a London Museum állandó kiállítására kerül.
Vandalizmus vagy művészet?
A legutóbbi esetek újraélesztették a vitát arról, milyen szerepet töltenek be Banksy művei a közterületeken, és meddig indokolt közpénzből védeni, illetve eltávolítani őket.
Estelle Lovatt művészetkritikus Banksy munkásságát védi, és a turizmusra gyakorolt kedvező hatásokat emeli ki. „Vannak, akik a Buckingham-palotát nézik meg, mások Banksy alkotásait” – mondta a BBC-nek. „A művei úgy hoznak össze embereket, ahogyan a politika szét tud bennünket választani. Olyan, mint a hamelni patkányfogó vagy egy városi kikiáltó.”
Nick Timothy, az árnyék-igazságügyi miniszter teljesen másképp látja a helyzetet: a műalkotás miatti, adófizetői pénzből finanszírozott kiadásokat „felháborítónak” nevezte. „Bíróságaink az igazságszolgáltatás és a jogállamiság nemzeti jelképei” – fogalmazott. „Banksy vandalizmusának véget kell vetni, és neki kellene állnia az általa másokra rótt költségeket.”
Róma graffitiproblémája
Londonban a vita a világ egyik legismertebb művészének alkotása körül forog. Rómában azonban sokkal kevésbé látványos a probléma: a város emlékművei, otthonai és frissen felújított épületei névtelen firkákkal vannak tele.
Az olasz főváros különös munkahellyé vált a 28 éves műemlékrestaurátor, Valerio Tuveri számára, aki Instagramon és TikTokon szerzett követőtábort azzal, hogy bejárja a várost, és eltávolítja a tageket és graffitiket a történelmi falakról.
Homokszóróval és mobiltelefonos kamerával felszerelkezve Tuveri az interneten „a srác, aki letakarítja Rómát” néven vált ismertté.
Legutóbbi projektje a római Villa Sciarra volt, ahol frissen felújított falakon jelentek meg újabb graffitik. Védőfelszerelésben, nagynyomású homokszóróval dolgozva óvatosan távolította el a festéket, miközben megóvta az alatta lévő kőfelületet.
„Azért döntöttem úgy, hogy erre az útra lépek, erre a »harcra« a graffiti ellen, mert Róma szerintem a világ legszebb városa, ugyanakkor Európa legjobban szétvandálkodott települése” – mondja. „Mindenütt értelmetlen firkák vannak: emlékműveken, magánházakon, autókon, redőnyökön.”
Tuveri úgy véli, egyértelmű különbség van a street art és az értelmetlen tagek között, amelyek a város számos történelmi épületét beborítják.
Szerinte Olaszországnak keményebben kellene fellépnie az elkövetőkkel szemben. Több térfigyelő kamera felszerelését, szigorúbb biztonsági ellenőrzéseket és súlyosabb pénzügyi büntetéseket sürget, hogy elriasszák a vandálokat.