Alig néhány nappal azután, hogy a Michelin kiadta első borászatokat bemutató kalauzát, egy burgundiai birtok kérte, hogy vegyék ki belőle.
Borivók, akik külső megerősítést keresnek, új információforrást kaptak, ha másra nem is, vitára mindenképpen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt héten a Michelin, a gumiabroncs-gyártóból lett, globális étteremkalauzairól ismert vállalat bemutatta első borászati kalauzát.
A Michelin Grape Selection (forrás: angol) a világ egyik legismertebb borvidékével indított: Burgundiával. Ám alig hogy a Michelin belépett a több ezer éves borkultúra világába, máris gondok akadtak az első értékeléseivel.
Nem sokkal azután, hogy a Domaine Arnoux-Lachaux megtudta, hogy egy Michelin „szőlővel” tüntették ki – ez a borbirtokok háromfokozatú rangsorának belépő szintje –, a burgundiai termelő vissza is adta az elismerést.
„Nem tudjuk, hogyan állapíthatták meg a birtok értékelését” – írta a pince a közösségi médiában. „2020 óta tudatosan úgy döntöttünk, hogy nem küldjük be borainkat sajtótesztekre és pontozásokra.”
A nyilvános visszautasítás kínos rajtot jelent a márkának, és azonnal a figyelem középpontjába állította értékelési módszerét, miközben a cég a étteremkalauzokon túlra is terjeszkedik.
Mik azok a Michelin-szőlők?
A hagyományos borkalauzokkal ellentétben a Michelin új Grape Selectionje nem egyes palackokat vagy évjáratokat értékel. A birtokokat vizsgálja: a borok minőségét és állandóságát, a szőlőben és a pincében követett gyakorlatokat, valamint többek között azt is, mennyire tükrözik a termőhely karakterét.
A birtokok egy, kettő vagy három Michelin-szőlőt kaphatnak, a három jelenti a legmagasabb elismerést. Az első válogatás Burgundia három körzetére terjedt ki: Côte de Beaune, Côte de Nuits és Côte Chalonnaise. Összesen 94 birtok kapott Michelin-szőlőt.
Miközben a Michelin szerint az új rendszer célja, hogy a puszta hírnéven túlmutató kiválóságot ismerje el, első nyilvános vitája Burgundia egyik ismertebb birtoka körül robbant ki.
A vállalat borpiaci terjeszkedése azt követően történik, hogy korábban bírálatok érték az egyik éttermi díjának módosítása miatt is.
Az év elején a Michelin megszüntette a fenntarthatóságot jelző Zöld Csillagát, ami felháborított néhány séfet, akik már elnyerték az elismerést. A csillagot később a „Mindful Voices” nevű szerkesztőségi platform váltotta fel, amely a fenntarthatóságról szóló történeteket közöl az élelmiszeripar, a borvilág és a vendéglátás témáiban.
Üdvözlendő lökés?
Néhány termelő számára azonban a Michelin időzítése nem is lehetne kedvezőbb.
Francia bor az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb időszakába lép. Bordeaux – az ország egyik vezető borvidéke, és a következő állomás, ahová a Michelin terjeszteni kívánja szőlőkalauzát – egyszerre küzd a túltermeléssel, az árak zuhanásával és a vörösborai iránti kereslet visszaesésével.
Az év elején Franciaország kiterjesztette nagyszabású tőkekivágási (arrachage) programját, hogy csökkentse szőlőtöbbletét. Eközben egyes birtokok a palackeladásokon túl próbálnak boldogulni: a turizmus felé nyitnak, hogy a válságok sorozata közepette életben tartsák vállalkozásukat.
Lydia Coudert, a Vignobles Coudert (forrás: angol) ötödik generációs társtulajdonosa – családja 1865 óta készít bort Bordeaux-ban – úgy véli, a Michelin új kalauza segíthet az olyan pincészeteknek, mint az övé, hogy új fogyasztókhoz és éttermi vevőkhöz jussanak, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségük van rá.
„Ez egy új eszközt ad a kezünkbe” – mondja.
Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Michelin hitelessége végső soron attól függ majd, miként szervezi meg a kóstolókat, visszhangozva azokat az aggodalmakat, amelyek Domaine Arnoux-Lachaux Michelin-elismerésének látványos, nagy sajtóvisszhangot kiváltó, nyilvános visszautasítása mögött álltak.
„A nehézség valójában az, mennyire lesznek függetlenek a kóstolások, mennyire lesznek [névtelenek] a palackok” – mondja. „Remélem, valami etikus megoldást választanak.”