Kezdetben kevesebb pénzt kapnának, a magasabb támogatás az integrációs folyamat előrehaladásával érkezne. Ausztria az elismert menekülteket erősebben kötelezné nyelvtanulásra és munkavállalásra, változások várhatók a nagycsaládosoknál is.
Ausztria alapjaiban akarja átalakítani a szociális segélyrendszerét: aki tud dolgozni, annak a jövőben erősebben kell igazolnia, hogy törekszik a beilleszkedésre és a foglalkoztatásra. Különösen az elismert menekültek érintettek: ők kezdetben kevesebb pénzt kapnának, mint az osztrák állampolgárok. A magasabb ellátásokat bizonyos integrációs lépésekhez és a munkavállalási készséghez kötnék.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A reform az osztrák kormánypártok, az ÖVP, az SPÖ és a NEOS közötti megállapodás része. Korinna Schumann szociális miniszter (SPÖ) most koalíciós partnereivel együtt mutatta be az új szabályozást.
Lépcsőzetes modell: kezdetben 861 euró 1230 euró helyett
Ennek középpontjában egy új, lépcsőzetes rendszer áll a munkaképes szociális segélyezettek számára: az elismert menekültek kezdetben havi mintegy 861 eurós alapösszeget kapnának, az osztrák állampolgárok számára pedig kezdetben körülbelül 1016 eurós összeg van előirányozva.
Négy hónapos időszak után, és az előírt integrációs követelmények teljesítése esetén az elismert menekültek elérhetik a magasabb alapösszeget. A teljes ellátáshoz további feltételeknek kell megfelelni: alapvetően három év a kötelező integrációs programban, vagy korábbi hozzáférés megfelelő igazolások esetén. Ide tartozik a német nyelvtudás B2 szinten, elvégzett értékkurzusok és több mint hat hónapnyi teljes munkaidős foglalkoztatás.
A szabályozás tehát nem kizárólag az Ausztriában tartózkodást venné figyelembe, hanem azt is, hogy valaki mennyire kész beilleszkedni a nyelvi környezetbe, a társadalomba és a munkaerőpiacra.
Az osztrák állampolgárok is érintettek lennének a reformtól: a munkaképes egyedülállók csak bizonyos munkaerő-piaci vagy képzettségi teljesítmények után kapnák meg a mintegy 1 230 eurós teljes szociális segélyösszeget, például ha legalább 26 héten át teljes biztosítással dolgoztak, vagy ha elvégeznek a Munkaerőpiaci Szolgálat által elismert képzési programot.
A reform további szankciókat is kilátásba helyez minden munkaképes szociális segélyben részesülő számára: aki megtagadja a kötelező intézkedéseket, vagy nem áll rendelkezésre a munkaerőpiac számára, annak a juttatás csökkentésére kell számítania. Legalább 25 százalékos csökkentést irányoztak elő, folyamatos megtagadás esetén pedig szélsőséges esetben a teljes ellátás megvonása is lehetséges lenne.
A kormány azzal indokolja az átalakítást, hogy a szociális segélyt szorosabban akarja összekapcsolni az integrációval és a foglalkoztatással. Emellett egységesíteni kívánják az osztrák tartományok eddig eltérő szabályozásait is.
A sokgyermekes családok is érintettek
A gyermekek után járó szociális segélyt is újraszabályoznák, lépcsőzetesen: az első gyermek után havi mintegy 307 eurót irányoznak elő, az ötödik gyermektől kezdve pedig az összeg gyermekenként körülbelül 148 euróra csökken. A gyermekek után a tartományok a megadott kereten belül saját összegeket állapíthatnak meg.
Fontos különbséget tenni: itt a gyermekek után járó szociális segélyről van szó, nem az osztrák családi pótlékról.
Nem csak megszorítások: Ausztria ezeket a javításokat tervezi
Az osztrák szövetségi kormány ugyanakkor egyes csoportok számára jobb védelmet akar biztosítani:
A dolgozni nem képes embereknek rögzített minimumösszeg járna. Akik egészségi okokból, életkoruk miatt vagy elismert gondozási kötelezettségek miatt nem munkaképesek, a jövőben egységes szövetségi fix összeget kapnának a nettó kiegészítő támogatási irányösszeg mértékében. Ez 2026-ban havi mintegy 1 230 euró. A tartományok a jövőben a korábbiakkal ellentétben nem csökkenthetik saját belátásuk szerint ezt az alapösszeget.
Egy további könnyítés a tartásdíj-igényeket érinti: a 25. életévtől kezdve az érintetteknek nem kellene többé bíróságon érvényesíteniük szüleikkel szembeni tartásdíj-igényüket ahhoz, hogy szociális segélyt kapjanak.
A fogyatékossággal élő emberek pénzügyi helyzete javulna. Számukra kétszeres vagyonmentességi határt terveznek. Vagyis több megtakarítást tarthatnának maguknál anélkül, hogy ez veszélyeztetné a szociális segélyre való jogosultságukat. Emellett a terápiás zsebpénzeket és az ezekhez hasonló kifizetéseket a jövőben nem számítanák bele a jövedelembe.
A hozzátartozókat ápolók jobb védelmet kapnának. Az ápolási díjat nemcsak a gondozásra szoruló személynél hagynák figyelmen kívül. Nem számítanák be annak a vele egy háztartásban élő személynek a jövedelmébe sem, aki az érintett hozzátartozót ápolja. Így akarják megakadályozni, hogy egy családtag ápolása a gondozó hozzátartozó szociális segélyének csökkentéséhez vezessen.
A gyermeküket egyedül nevelők országosan kötelező pótlékot kapnának. Jelenleg a szabályok tartományonként eltérnek. A reform egységes előírásokat és az egyedül nevelők közös definícióját írja elő. Továbbá: ha valamelyik gyermek nagykorúvá válik, az egyedül nevelőknek járó pótlék nem szűnne meg automatikusan teljes egészében. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy a családok pusztán egy gyermek 18. születésnapja miatt hirtelen elveszítsék támogatásuk egy részét.
Alacsony jövedelmű családok gyermekeinek egy további részvételi kártyát terveznek. Itt nem készpénzről van szó, hanem célhoz kötött támogatásról az alacsony jövedelmű családok gyermekeinek. A kártya azoknak a családoknak is kedvezne, amelyek éppen a szociális segélyhatár felett élnek. Tervezett támogatás például iskolai felszerelésre, sport- és higiéniai cikkekre, valamint tanulási segítségre, nyári programokra és egyesületi tevékenységekre. A kormány közlése szerint erre 2027-től összesen 60 millió eurót biztosítanának.
Összességében az osztrák kormány terveivel két irányt követ: egyrészt a munkaképes embereket erősebben kívánja kötelezni az integrációra és a foglalkoztatásra, másrészt megbízhatóbban akarja védeni azokat, akik nem tudják önállóan biztosítani megélhetésüket.
Németország és Ausztria: megszorítások vagy lépcsőzetes ellátások
Az osztrák tervek várhatóan Németországban is újraélesztik a vitát az állami szociális juttatások igénybevételének feltételeiről.
Az új alapbiztosítás, amelynek lényeges módosításai 2026. július 1. óta vannak hatályban, már most is nagyobb hangsúlyt fektet a kötelező együttműködésre, a gyorsabb munkaközvetítésre és a szigorúbb következményekre a kötelezettségek megszegése esetén. Aki indoklás nélkül megtagad egy kötelező integrációs tanfolyamot vagy egy méltányos beilleszkedési intézkedést, annak Németországban juttatáscsökkentéssel kell számolnia.
A Szövetségi Alkotmánybíróság 2019-ben megerősítette, hogy a juttatások csökkentése kötelezettségszegés esetén alapvetően megengedhető lehet, ugyanakkor szűk határokat szabott a gyakorlatnak, és egyes szankciókat alkotmányellenesnek nyilvánított (forrás: német).
A 2026 júliusa óta érvényes új alapbiztosítás szigorúbb szabályokat tartalmaz: kötelezettségszegés esetén alapvetően három hónapra 30 százalékos csökkentés lehetséges. Szándékos munkamegtagadás esetén a rendszeres szükséglet teljes egészében megszűnhet.
A német reform után is arányosnak kell lenniük a juttatáscsökkentéseknek: csökkentés előtt a munkaügyi központnak meg kell hallgatnia az érintetteket, és meg kell vizsgálnia, fennáll-e fontos ok vagy rendkívüli nehéz helyzet. Ilyen esetekben a juttatás nem csökkenthető.
A különbség az osztrák tervhez képest a megközelítésben rejlik: Németországban a juttatásokat alapvetően törvényben meghatározott összegben folyósítják, és csak bizonyos kötelezettségszegések esetén csökkentik. Ausztria viszont bizonyos csoportok számára kezdetben alacsonyabb szociális segélyösszeget állapítana meg, és a magasabb ellátásra való jogosultságot integrációs és foglalkoztatási igazolásokhoz kötné.
Az osztrák reform egyelőre még csak törvényjavaslat: a tervezetet most véleményezésre bocsátják, ezt követően pedig a parlamentnek kell elfogadnia.