A Japán Jegybank pénteken közölte, hogy az infláció elérte a 2%-os célt, több mint 13 évvel annak kitűzése után, amikor a gazdaságot ki akarta húzni a deflációból, de egyelőre nem emelte a kamatokat.
Az egymást követő kormányok évtizedeken át küzdöttek azért, hogy kivezessék az országot a deflációs spirálból, vagyis az árak tartós csökkenéséből, amely árt a gazdasági növekedésnek, és a 2 százalékos célt 2013-ban tűzték ki, amikor a BoJ nagyszabású monetáris lazító intézkedéseket indított.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben a magfogyasztói infláció a 2020-as évek elején időnként meghaladta ezt a szintet, pénteken először erősítette meg a jegybank, hogy a hosszú távú árfolyamat elérte a célt.
„A mögöttes CPI (fogyasztói árindex) infláció olyan szinten van, amely általában összhangban áll a két százalékos árstabilitási célkitűzéssel, és várhatóan ezen a szinten marad” – közölte a jegybank a honlapján.
A jegybank fenntartható inflációval kapcsolatos álláspontja ellenére Sanae Takaichi miniszterelnök kormánya óvatosabb azzal kapcsolatban, hogy hivatalosan is győztesnek nyilvánítsa magát a deflációval szemben.
„Még nem tartunk ott” – mondta múlt héten Minoru Kiuchi gazdasági miniszter.
Úgy látják, hogy Takaichi a gazdaságélénkítő intézkedéseket helyezi előtérbe az infláció fékezésével szemben, ami azt a benyomást keltheti, hogy nyomást gyakorol a BoJ-ra, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat.
A BoJ egy közleményben azt is közölte, hogy kulcskamatát 1,25 százalékon tartotta egy nyolc-egy arányú többségi szavazást követően, két nappal azután, hogy hasonló döntést hozott az Amerikai Jegybankrendszer és az Európai Központi Bank.
Japán tisztviselői azonban várhatóan decemberben kamatemelést hajtanak végre, mivel erősödnek az inflációs nyomások.
Japánban 2022 tavasza óta tartósan emelkednek a fogyasztói árak, és a BoJ 2024 márciusában kezdte meg a kamatok szigorítását tíz év rendkívül laza monetáris politika után.
A szeptemberi maginfláció 2,1 százalékon állt, jelentősen emelkedve az augusztusi 1,7 százalékról, a múlt héten közzétett kormányzati adatok szerint.
A BoJ pénteken arra figyelmeztetett, hogy a friss élelmiszerek nélküli CPI éves növekedési üteme „várhatóan felgyorsul egy, a két százalékot egyértelműen meghaladó szintre”.
Hozzátette, hogy ennek oka többek között az olajköltségek növekedése, amely „várhatóan megemeli elsősorban az energia és az áruk árait”, valamint a félvezetők árának emelkedése, ami a globális, mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereslet növekedését tükrözi.
A jen leértékelődése szintén tényező – áll a közleményben.
Marcel Thieliant, a Capital Economics szakértője szerint „nagyon valószínűnek tűnik a további szigorítás, és arra számítunk, hogy az irányadó kamat jövő év közepére eléri a 2 százalékot”.
Hozzátette, hogy „mindenesetre a kockázatok inkább a további szigorítás felé billennek ezt követően”.