Az 1750-es években felfedezett tekercs túl törékeny volt a felnyitáshoz. Kutatók MI-vel fejtették meg a szövegét, és etika‑ és haladáselméleti értekezést találtak.
Az ősi tekercs, amely túlélte a Vezúv Kr. u. 79-es kitörését, végre felfedte titkait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tudósok anélkül tudták megfejteni a törékeny tekercset, hogy fizikailag letekerték volna. Mesterséges intelligenciát vetettek be, amely – nem kis iróniával – egy, az etikáról, az emberi természetről és az erkölcsi fejlődésről szóló filozófiai értekezést tárt fel.
A PHerc. 1667 néven emlegetett tekercs egy elszenesedett kéziratokból álló könyvtár része volt, amelyet az 1750-es években tártak fel először az ókori római Herculaneum városában.
Összesen mintegy 1800 papiruszdarab maradt csodával határos módon épen a város egyik legfényűzőbb villájának romjai alatt, amelyet a kitörés pusztított el. Ezek a töredékek alkotják az egyetlen teljes épségben fennmaradt könyvtárat a görög–római világból.
Amint napvilágra került ez a kincs, újabb kihívás merült fel.
A tekercsek túléltek egy pusztító kitörést, majd évszázadokon át vulkáni hamu alatt hevertek; ekkorra már túl törékennyé váltak ahhoz, hogy felnyissák őket. A letekerésük azzal a kockázattal járt volna, hogy porrá hullanak. Így gondosan lezárva hagyták őket.
2023-ban a Vesuvius Challenge új ösztönzést adott a kutatóknak és a papiruszrajongóknak: a rejtvényt készpénzes díjakkal járó, világméretű versennyé alakította, hogy megfejtsék a tekercsek tartalmát.
A versenyzők a gépi látást és a gépi tanulást – az MI egyik területét – alkalmazták, és meggyőző eredményeket értek el.
Ugyanabban az évben egy 21 éves informatikushallgató 40 000 dollárt kapott, miután „kétezer év óta az első emberként” fedezett fel egy szót – a „bíbor”-t – egy fel nem bontott tekercsben.
Európai és amerikai egyetemek kutatóiból álló tudóscsapatnak végül ebben a hónapban sikerült egy teljes tekercs minden megmaradt szövegét megfejtenie.
„A PHerc. 1667 egy elsötétedett, feltekert, elszenesedett papirusztömbként indult” – mondta múlt héten a Vesuvius Challenge. „Ahhoz, hogy el tudjuk olvasni, fizikailag soha nem tekertük le. Ehelyett nagy felbontású röntgensugarakkal szkenneltük, rekonstruáltuk a tekercs belsejében lévő felcsavart lapot, sík, olvasható felületté bontottuk, majd gépi tanulást alkalmaztunk, hogy előhívjuk az ősi tinta halvány nyomait.”
A PHerc. 1667 felnyitására tett korábbi kísérletek megrongálták a papiruszt, így az eredeti, 19–24 centiméteres magasságból mindössze 8 centiméter maradt. A kutatók ebből a megmaradt részletből nyerték vissza a teljes szöveget, amely „az etikáról, a művészetekről és az emberi viselkedésről szóló filozófiai értekezésnek” bizonyult.
A tekercs megemlíti Aristocreont is, a sztoikus filozófus Khrüszipposz unokaöccsét és tanítványát. A szakértők szerint a hivatkozások, a nyelvezet és a témaválasztás alapján a szöveg a Kr. e. 2. századból származik, és nagy valószínűséggel a sztoikus tanokat tükrözi.
„Közel két évezreden át e szövegek nagy része fizikailag fennmaradt, de szellemileg hozzáférhetetlen volt” – mondta Brent Seales, a Vesuvius Challenge társalapítója.
„Ma – a korszerű képalkotó eljárásokat, a mesterséges intelligenciát (MI), az akadémiai kutatást és egy innovációs versenyt ötvöző, évekig tartó interdiszciplináris munka után – végre el tudjuk olvasni őket.”
A mostani erőfeszítés révén egy másik tekercsből az epikureus filozófus, Philodémosz eddig ismeretlen művét is sikerült azonosítani.
Mivel egyelőre csak egy kéziratot fejtettek meg, a Vesuvius Challenge korántsem ért véget. Több száz további tekercs maradt lezárva, titkaik még felfedezésre várnak.
„Ma olyan hangokat hallunk, amelyek 2000 éve némák voltak” – fogalmazott Seales. „Először tárjuk fel és olvassuk ezeket – de ami a legfontosabb –, elkezdjük megérteni őket.”