Fajunk kialakulásának ideje és helye továbbra sem tisztázott, mert hiányoznak a megfelelő nyomok. Egy észak-afrikai lelet közelebb visz a válaszhoz.
A tudósok régóta töprengenek az emberi faj eredetén. Még mindig nem világos, mely közös ős leszármazottai a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak. Korábbi becslések szerint ez az ős nagyjából 750 000 évvel ezelőtt élt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Marokkói fosszíliák új vizsgálatai friss felismeréseket hoznak legősibb elődeinkről.
Jean-Jacques Hublin a Németországban dolgozó előemberkutatók egyik legismertebb alakja. A francia antropológus professzor a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben, ahol a humán evolúcióval foglalkozó részleget vezeti.
A „Nature” tudományos folyóirat legfrissebb számában ő és egy nemzetközi kutatócsoport összesen 21 emberi csontfosszíliáról számol be, amelyeket egy marokkói barlangban találtak. Hublin szerint „a Homo sapiens valószínű előfutára”. Vagyis olyan előemberekről lehet szó, akiktől a mai emberiség egésze származik.
Hublin Marokkóban olyan hominin-fosszíliákra bukkant, amelyek éppen abban az időben és azon a helyen éltek, ahol a Homo sapiens kialakulása kezdetét vette: nagyjából 800 000 évvel ezelőtt, Afrikában.
A nemrég közzétett fosszíliák a Thomas-Quarry-I lelőhelyről származnak, amely Casablanca délnyugati részén található. A régészek a nyolcvanas évek végétől folytatnak ott kutatásokat; kőeszközöket és előemberek csontjait is találták.
A Föld mágneses mezejének pólusváltása
Az ottani régészek nagyjából 30 éve kértek segítséget Hublintól első fosszíliáik vizsgálatához.
A francia tudós már akkor sejtette, hogy a leletek legalább félmillió évesek, és abból az időszakból származnak, amikor a Homo erectus a modern emberré fejlődött. Csakhogy akkor még nem álltak rendelkezésre az eszközök a pontos kor meghatározásához.
Mostanra azonban Serena Perini, a Milánói Egyetem kutatója vizsgálatát arra alapozta, hogy a fosszíliák lerakódásakor a Föld mágneses mezeje nyomot hagyott az üledékben.
A Föld története során a bolygó mágneses mezeje időről időre megfordítja polaritását. Ezek a paleomágneses pólusváltások világszerte bekövetkeznek, a geológiai időskálán szinte pillanatszerűek, és az üledékekben markáns jelet hagynak.
Perini magnetosztratigráfiai elemzései kimutatták, hogy éppen akkor fordult meg a mágneses tér, amikor a homininek ott éltek – ez olyan esemény, amelyet a geológusok igen pontosan tudnak datálni. Így Hublin és kollégái a Casablancában talált fosszíliák korát mintegy 773 000 évre tehették.
Hublin szerint a csontok legalább három egyéntől származnak: két felnőttől és egy csecsemőtől. Egy combcsonton látható harapásnyomok jelzik, hogy egy ragadozó rágta. „Valószínűleg hiéna” – véli Hublin. A jelek szerint a barlang, ahol a fosszíliákat találták, a ragadozóknak is menedékül szolgált.
A leletek több közös vonást mutatnak a dél-európai Homo antecessorral, ami a két faj szoros rokonságára utal. Ugyanakkor a fogazatban olyan jegyek is felismerhetők, amelyek már a későbbi Homo sapiensre utalnak. Kutatók mintegy 30 éve találták meg a Homo antecessor maradványait az atapuerkai Gran Dolina-barlangban, Spanyolországban.
Most már biztos: a három embercsoport közös őse jóval korábban élt, mint eddig gondolták, és a szétválás valóban Afrikában történt. Leszármazottaiból Eurázsiában a Homo antecessoron keresztül kialakultak a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak, miközben a marokkói fosszíliák láthatóan ahhoz a leszármazási vonalhoz tartoznak, amelyből végül a Homo sapiens született.
Hublin és kollégái nagy valószínűséggel úgy vélik, hogy e két ág gyökerénél a Homo erectus faj áll, az első Homo-faj, amely elhagyta Afrikát.
Fajunk története tehát Afrikában kezdődik, de útjai messze túlmutattak rajta. A Max Planck-kutató szerint a spanyolországi és marokkói előembereknek bár közös őseik voltak, minden ág a maga útját járta. Körülbelül 800 000 éve az afrikai Homo-populáció egy része a Közel-Keleten át Európába vándorolt. E korai vándorok közül néhányan eljutottak az Ibériai-félszigetre, ahol önállóan fejlődtek tovább.
A casablancai, marokkói fosszíliák azok történetét mesélik, akik Afrikában maradtak. Ebből a vonalból mintegy félmillió évvel később megszületett a modern Homo sapiens.
Hogy pontosan miként zajlott ez a fejlődés, továbbra is homályban marad: a kulcsfontosságú, 800 000 és 300 000 év közötti időszakról alig vannak fosszíliák, amelyek fényt deríthetnének a részletekre. Egyvalami biztos: a Homo sapiens kialakulása nem volt egyenes út.