A világ leglátogatottabb múzeuma az úgynevezett "túlturizmus" szimbóluma lett. A napi 30 ezer látogatóval az alkalmazottak nem tudnak megbírkózni, a lágotatói élmeny is folyamatosan romlik.
A világ talán leghíresebb múzeuma, a párizsi Musée du Louvre hétfő reggel nem nyitotta ki kapuit, miután a CGT és a CFDT szakszervezetek, vagyis a személyzet 400 tagja "egyhangúlag " a "megújuló sztrájk" mellett döntött.
Hétfőn csalódott turisták ezrei elől zárták el a bejáratot, a híres üvegpiramist a dolgozók. A munkakörülményeik romlása és egyéb problémák miatt tiltakoztak. Sérelmezik, hogy nem tudnak naponta gyakran 30 ezer látogatót fogadni. Nem tudják megfelelően takarítani a mellékehelyiségeket, az étterem sem bírja a terhelést, ráadásul a látogatót is megsínylik az emberáradatot. Nem tudnak elményülni egy-egy műalkotás előtt.
A sztrájkoló dolgozók transzparensén ez állt:"A Louvre tisztességes munkakörülményekért, magasabb bérekért és több alkalmazottért küzd, a palota leromlott állapota és az LNR-projekt ellen".
Az LRN (Louvre Nouvelle Renaissance) az Emmanuel Macron által az év elején bejelentett hatalmas felújítási projekt, amelynek célja a világ leglátogatottabb múzeumának modernizálása.
A szakszervezetek bejelentették, hogy a következő közgyűlést szerdán 9 órakor tartják, mivel a Louvre keddenként zárva tart.
A Louvre dolgozóinak nagyszabású "iparágakon átívelő" mozgósítása
Christian Galani, a CGT küldöttje "sebességváltást követel [...] a prioritások és a sürgős ügyek tekintetében" a "biztonsággal" és az épület "felújításával " kapcsolatban.
Valérie Baud, a CFDT képviselője hozzátette, hogy a sztrájk a múzeum több ágazatát érinti, köztük "a kurátorokat, a recepciós és biztonsági személyzetet, a kisegítő személyzetet, a jogászokat és a grafikusokat".
A múlt héten a múzeum bezárásának megakadályozására a kulturális minisztérium több tárgyalást is tartott a szakszervezetekkel.
Rachida Dati kulturális miniszter ígéretet tett arra, hogy visszafordítja a Louvre állami támogatásának 5,7 millió eurós csökkentését, amelyet a 2026-os költségvetési törvényjavaslat tartalmaz.
A CGT azonban azt állítja, hogy ezek a találkozók nem vezettek sehova.
A koronaékszereket még mindig keresik
A sztrájk újabb kudarcot jelent a Louvre vezetőségének, miközben a hírhedt rablás okozta botrány sem ült még el. Két hónapja fényes nappal rabolták ki a múzeumot. Több gyanúsítottak ugyan letartóztattak, de a 88 millió euró értékű zsákmányt azóta sem találják.
Megtépázta a vezetés hírnevét az is, hogy nem sokkal később egy vízszivárgás miatt számos értékes könyv és régi újság sérült meg az egyiptomi részleget, amik a kutatók munkájának fontos eszközeit képezték.
Az elmúlt hetekben a nyomozás jelentős hiányosságokat tárt fel a múzeum biztonsági intézkedéseiben, különösen a megfigyelőrendszerben.
A Cour des Comptes november elején közzétett elmarasztaló jelentésében azzal vádolta a Louvre vezetőségét, hogy a biztonság rovására hozott meg más, ám látványos intézkedést.
A dokumentum rámutatott, hogy egy 2017-ben elvégzett hivatalos ellenőrzés már több "sebezhetőséget" állapított meg - köztük a "helyszín műszaki védelmi rendszereinek elégtelenségét és elöregedését" -, és figyelmeztetett a múzeum elleni, potenciálisan "drámai" következményekkel járó biztonsági "támadás" kockázatára.
A múzeum "alapos átszervezése" érdekében Rachida Dati kulturális miniszter Philippe Jostot - a Notre-Dame-székesegyház újjáépítéséért felelős vezető köztisztviselőt - nevezte ki, hogy a következő hónapokban a Louvre elnökével és igazgatójával, Laurence des Cars-szal együtt dolgozzon.
Rachida Dati úgy véli, hogy_"alapvető intézkedéseket kell hozni, amelyek messze túlmutatnak a biztonságon és a védelemen"_.