A háborús kódfejtő, Alan Turing tudományos munkáinak kincsesládája a várt ár több mint háromszorosáért kelt el. Mindezt azután, hogy megmentették az iratmegsemmisítőtől.
HIRDETÉS
Alan Turing matematikus, informatikus és második világháborús kódfejtő ritka tudományos munkáinak gyűjteménye rekordösszegért, 465 400 fontért (544 400 euróért) kelt el a brit Lichfieldben rendezett árverésen.
A dokumentumokat egy londoni Bermondsey-ben található ingatlan padlásán fedezték fel, és majdnem megsemmisültek egy házfelszámolás során.
A kalapács alá került ritkaságok között szerepelt Turing 1938-as, "Ordinálisokon alapuló logikai rendszerek" című doktori disszertációjának személyesen aláírt példánya, amely 110 500 fontért kelt el, valamint "A kiszámítható számokról" című tanulmánya(más néven "Turing bizonyítása") -, amely 1936-ban megismertette a világgal az univerzális számológép gondolatát.
A gyűjteményben szerepel még a "The Chemical Basis Of Morphogenesis" című írás is, amely 19 500 fontért kelt el. Ez az 1952-ben készült mű Turing utolsó jelentős publikált munkája.
A Turing-anyag kincsesbányáját eredetileg Turing barátjának és matematikus kollégájának, Norman Routledge-nek ajándékozta Turing édesanyja, Ethel. Routledge őrizte meg a dokumentumokat, és halála után a húga padlására kerültek.
A Hansons aukciósház becslése szerint a tételek egyenként 40 000-60 000 fontért keltek volna el, de csak az "On Computable Numbers" című művet 208 000 fontért adták el.
Jim Spencer, a Rare Book Auctions igazgatója ezt mondta a papírokról, amelyeket egy táskában hoztak a szakértőkhöz:
"Semmi sem tudott volna felkészíteni arra, amit abban a hordtáskában találtam. Ezek az egyszerű, tudományos papírok teljesen felvillanyoztak – ezek a modern számítástechnika alapkövét jelentik. Kezelésük egyszerre volt megalázó és kísérteties. Turing tragikus életútjának ismerete csak tovább növeli az érzelmi súlyt. Mindazok ellenére, amit tett, megdöbbentő bánásmódban részesült, és mégis, itt az ötletei továbbra is élnek, relevánsak és forradalmiak".
Spencer hozzátette: "Ez volt a legfontosabb archívum, amelyet valaha kezeltem. Az iratok centiméterekre voltak attól, hogy megsemmisüljenek, ehelyett megragadták a világ képzeletét. Egyszer az életben egyszeri felfedezés - nemcsak a gyűjtők számára, hanem a történelem egyik legnagyobb elméjének történetét is megőrizve."
Turingot széles körben a számítástechnika atyjaként tartják számon. Központi szerepet játszott a nácik által a második világháború alatt használt Enigma-kód feltörésében.
A háború után elítélték homoszexuális cselekményekben való részvételért, és a börtön alternatívájaként elfogadta a kémiai kasztrációnak nevezett eljárást. Truing 1954. június 7-én, 41 éves korában öngyilkos lett.
Egy 2009-es kampány után Gordon Brown brit miniszterelnök hivatalosan és nyilvánosan bocsánatot kért azért, ahogyan Turinggal a háború után "megdöbbentő módon" bántak. II. Erzsébet királynő 2013-ban kegyelmet adott neki.
Az "Alan Turing-törvény" nem hivatalosan egy 2017-es brit törvényre utaló kifejezés, amely visszamenőleges hatállyal kegyelmet adott a homoszexuális cselekményeket tiltó egykori törvények alapján elítélt férfiaknak.