2700 évvel ezelőtt Ninive volt az asszír birodalom fővárosa. A Heidelbergi Egyetem kutatói látványos felfedezést tettek Assurbanipál király palotájában. Az ásatások során két fontos asszír istenség első nagy formátumú ábrázolására bukkantak.
HIRDETÉS
Német régészek látványos felfedezést tettek Irakban. Az ókori Ninive metropoliszában végzett ásatások során a Heidelbergi Egyetem kutatócsapata egy monumentális dombormű nagy tömbjeire bukkant. Ez Assurbanipál királyt (i. e. 668 és 627 között), az Asszír Birodalom utolsó uralkodóját ábrázolja két fontos istenség és más alakok kíséretében.
A domborművet az északi palota tróntermében találták. Egy masszív, 5,5 méter hosszú és három méter magas, mintegy tizenkét tonnás kőlapra faragták.
A lelet nemcsak a mérete miatt rendkívüli a tudósok számára, hanem a dombormű által ábrázoltak szempontjából is: "Az asszír paloták számos, általunk ismert dombormű-ábrázolása között nincs olyan, amely a nagy istenségeket ábrázolná" - hangsúlyozza Prof. Dr. Aaron Schmitt, az Őstörténeti és Közel-keleti Régészeti Intézet munkatársa. Schmitt vezeti az északi palotában folyó ásatásokat.
A most feltárt dombormű középpontjában Assurbanipal király áll. Két főistenség áll mellette: Assur isten és Ninive Ištar nevű városistennője. Őket követi egy hal, aki üdvösséget és életet ad az isteneknek és az uralkodónak, valamint egy felemelt karú támogató alak; feltehetően egy skorpióember.
"Ezek az alakok arra utalnak, hogy eredetileg egy óriási szárnyas napkorongot helyeztek el a dombormű fölött" - magyarázza Schmitt. A helyszínen gyűjtött adatok alapján a tudósok a következő hónapokban elemzik a leleteket, és az eredményeket egy tudományos folyóiratban publikálják
A dombormű eredetileg a trónterem főbejáratával szemben, vagyis a palota legfontosabb helyén, egy fali fülkében állt Schmitt szerint. A heidelbergi kutatók a dombormű töredékeit egy földdel feltöltött gödörben fedezték fel. Valószínűleg a hellenisztikus időkben, a Kr. e. harmadik vagy második században készült.
"Az, hogy a töredékek el voltak temetve, minden bizonnyal az egyik oka annak, hogy a brit régészek több mint száz évvel ezelőtt nem találták meg őket" - feltételezi Schmitt.
A 19. század végén brit kutatók már először vizsgálták az ókori Ninive északi palotáját, és nagyméretű domborművekre bukkantak, amelyek ma a londoni British Museumban láthatók.
Az nem világos, hogy a domborművet miért ásták el. Schmitt rámutat, hogy a Ninivében letelepedett hellenisztikusokról hiányoznak az információk: "Nem tudjuk, hogy negatívan viszonyultak-e az asszír királyhoz és az asszír istenekhez" - mondta a Live Science című tudományos portálnak. "Remélem, hogy a jövőbeli ásatásaink tisztább képet adnak majd".
Az ókori Ninivét Észak-Mezopotámia egyik legfontosabb városának tartják, amely az i. e. nyolcadik század végén, Szanherib király (i. e. 705 és 680 között) alatt az asszír birodalom fővárosává fejlődött. A Tigris bal partján, egy kis mellékfolyó torkolatánál, a mai Moszul városán belül feküdt.
Aaron Schmitt és csapata 2022 óta végez kutatásokat a Kuyunjik-hegyen, az Assurbanipal király által épített északi palota magterületén. Az ásatások a 2018-ban indított Heidelbergi Ninive-projekt részét képezik, amelyet a Heidelbergi Egyetem közel-keleti nyelvek és kultúrák tanszékének professzora, Stefan Maul vezet.
Az Iraki Állami Régiségek Tanácsával (SBAH) egyeztetve a tervek szerint a domborművet középtávon visszahelyezik eredeti helyére, és a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszik.