Miért próbáljuk megtréfálni egymást április 1-jén, és hogyan ünneplik ezt a napot a különböző országokban?
HIRDETÉS
Április elseje arról ismert, hogy az emberek szerte a világon megtréfálják partnereiket, barátaikat, családtagjaikat, kollégáikat, és „átverik” a leghiszékenyebbekkel., azaz a legképtelenebb dolgokat próbálják velük elhitetni.
De mi ennek az eredete? Hogyan ünneplik ezt a napot az európai országokban?
Ez a nap tréfákból, csínytevésekből és átverésekből áll. A tréfamesterek már több mint száz éve vágják áldozatuk képébe, hogy „Április bolondja!"
Honnan ered?
Sokan a középkori Franciaországba vezetik vissza a szokást, ahol március 25-e volt az újév napja, az újévi ünnepségek csúcspontja pedig április 1-jén volt. 1564-ben viszont megreformálták a Julianus-naptárt, átálltak a Gergely-naptárra. Miután újév napjának hivatalosan január 1-jét fogadták el, azokat, akik továbbra is április 1-jén ünnepeltek, kinevették és áprilisi bolondnak bélyegezték.
A történészek az áprilisi bolondok napját olyan tavaszi ünnepekhez kapcsolják, mint a középkori bolondok ünnepe, amelynek során a keresztény rituálékat parodizálva megválasztották a bolondok urát. A rómaiaknál például március 25-én volt Hilaria, a Magna Mater és Atis vidám ünnepe.
Az ünnepségekhez játékok, álruhába öltözött emberek és a szomszédok kigúnyolása tartoztak: az álruhás köznépnek alkalma nyílt arra, hogy következmények nélkül nemeseket utánozzon.
Mások szerint április elsejének megünneplése a hindu tavaszköszöntő ünnepből, az indiai Holi fesztiválból ered. A színek fesztiválja néven is ismert, évente megrendezett eseményen a tavasz érkezése és a hindu Krisna isten előtt ételekkel, tánccal és festékpor-dobálással tisztelegnek.
Mi az első biztos utalás az áprilisi bolondok napjára?
Az első konkrét utalás Eduard de Dene 1561-es flamand tréfás versében lelhető fel, amelyben egy nemesember ide-oda küldözgeti szolgáját bosszantó, eredménytelen küldetésekre.
Minden strófa végén a szolga azon bosszankodik, hogy amit kérnek tőle, az nem több, mint tréfa.
Hogyan ünneplik április elsejét Európában?
A különböző országok egyedi módokon ünnepelnek.
Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Svájc francia nyelvű területein az ünneplés lényege, hogy a lehető legtöbb ember hátára észrevétlenül papírhalat ragasztanak, majd azt kiabálják, hogy „Áprilisi hal!".
Angliában a csínyek és viccek csak délig engedélyezettek, az etikett szerint, amikor az óra delet üt, tisztázni kell a csínyeket. Aki dél után űz tréfát, az „hivatalosan” áprilisi bolondnak számít.
Lényegesen szórakoztatóbb a bolondok ünnepe Skóciában, ahol két napig tart. Gowkie-napoknak hívják, mert a gowk – magyarul kakukk – a bolond szimbóluma. Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a bolondok napja eredetileg a kakaskodásból ered. Az első napot ezért egymás megtréfálásával ünneplik, a második napon – amely angolul Tailie Day néven ismert – az emberek farkat tesznek egymás hátára.
Írországban ezzel szemben a tréfa áldozatát egy levél kézbesítésére kérik, amelyben állítólag segítséget kérnek. Amikor a címzett megkapja a levelet, kinyitja, elolvassa, és közli a futárral, hogy a levelet egy másik személynek kell elvinnie. Ez így megy egy darabig, amíg valaki meg nem sajnálja a futárt, és meg nem mutatja neki, mi áll a levélben: „Küldd el a bolondot valaki máshoz!".
Hollandiában a tréfás kedvűek heringet csúzliznak a szomszédjuk irányába, a németek pedig az „Aprilscherz" nevű tréfát űzik. Ennek az a lényege, hogy egy felháborító, de általában ártalmatlan történetet mesélnek, amelynek egészét csak kitalálták, hogy másokat bolonddá tegyenek.
Görögországban azt mondják, hogy ha ezen a napon sikerül valakit átverni, az az egész évre szerencsét hoz a tréfálkozónak. A lengyelek április elsején így figyelmeztetnek: „Prima Aprilis, uważaj, bo się pomylisz!", ami lefordítva annyit tesz: „Április elseje, légy óvatos - tévedhetsz!".
Spanyolország és Portugália más-más napon ünnepel. A portugálok inkább a nagyböjt előtti vasárnapot és hétfőt részesítik előnyben, ilyenkor lisztet dobálnak a gyanútlan járókelőkre. Ami a spanyolokat illeti, a tréfák napját december 28-án, az Ártatlanok Szent Napjaként ünneplik. Ilyenkor senki sem vonható felelősségre tetteiért, mivel a tréfálkozókat ártatlannak tekintik.
Április elsejei brit médiatréfák
A hírügynökségek a modern időkben úgy vesznek részt az ünneplésben, hogy a valós hírek között, egy-egy fiktív hírt is közölnek, hogy megtréfálják közönségüket.
Angliában népszerű tréfa volt, hogy hiszékeny áldozatokat küldtek a londoni Towerbe, hogy megnézzék az oroszlánmosdatást – a „szertartás” a valóságban soha nem létezett. Erről először 1698. április 2-án számolt be egy brit újság a címlapján, azután még az 1800-as évek közepén is volt példa hasonló tréfára.
Jóval később, 1957. április 1-jén a BBC arról számolt be egy mai szóhasználattal „fake” riportban, hogy a svájci gazdák rekordmennyiségű spagettitermést tapasztalnak, és felvételeket mutatott be emberekről, akik tésztát szüretelnek a fákról. Még olyan felvételeket is mutattak, amelyeken nők szedik le a tésztaszálakat egy fáról, majd a napra teszik száradni őket. A történet akkora érdeklődést keltett, hogy a csínytevést másnap be kellett ismerni.
A BBC-nek komoly múltja van a „bolondozásban”. 2008-ban ismét átverték a nézőket a vírusszerűen terjedő „Miracles of Evolution” című trailerrel, amely látszólag különleges pingvineket mutatott be, akik visszanyerték repülési képességüket.
Kamutörténetekben jók az amerikai médiumok is
1992-ben a National Public Radio egy olyan reklámot sugárzott, amelyben Richard Nixon volt elnök azt állította, hogy újra indul az elnökválasztáson. Ez meglepte a közvéleményt, aztán sokan megkönnyebbültek, amikor kiderült, hogy csak egy színészt hallottak, és nem a Watergate botrányba belebukott volt elnököt.
Az NPR 2014-ben a Facebookon népszerűsített egy történetet, „Miért nem olvas már Amerika?" címmel. A történet felháborodást váltott ki egyes kommentelőkből, akik ha valóban elolvasták volna a cikket, láthatták volna, hogy odaírták: „Gratulálunk, valódi olvasók, és boldog bolondok napját!".
Még nagy cégek is beszálltak az április elsejei „buliba!
A Virgin Atlantic 2017-ben mutatta be a „Dreambird 1417" nevű gépet, amely olyan szárnyakkal büszkélkedhet, amelyek hajlítottak, hogy csapkodó mozgást hozzanak létre, ami „nemcsak előre hajtja a repülőgépet, hanem saját energiát is termel, hogy kielégítsen minden elektronikus igényt a fedélzeten".
Nem árt vigyázni, most mi is csaltunk!
Az „álhírek" és „alternatív tények" korában érdemes tehát alaposan elolvasni a híreket és végig gondolni, hogy valóban igazak lehetnek-e. Nem szabad mindent elhinni, és mindennek bedőlni, főleg nem április elsején.
Például az, amit a hollandiai heringcsúzlizásról írtunk teljes képtelenség!
A cikk többi része viszont – becsszó! – tényeken alapul.