Két alkotás még mindig látható a két évvel ezelőtti Bosch-kiállítás művei közül a Szépművészetiben: a Gyönyörök kertjének részleteiben merülhetünk el, bizonytalan, hogy meddig.
HIRDETÉSA legszenzációsabb tárlatként emlegetik a Szépművészeti Múzeum fennállásának több mint egy évszázada alatt a két évvel ezelőtti Bosch-kiállítást. Akik lemaradtak róla, illetve akik újra átélnék a varázslatot, azok számára kivételes és bizonytalan ideig tartó lehetőség, hogy két mű is itt maradt az időszaki kiállításról: egy 1520-ban és egy 1550-1560 körül készített másolat.
A Gyönyörök kertje 500 év elteltével is Hieronymus Bosch egyik legnagyobb közérdeklődést kiváltó műve. Helyenként érzéki, másutt taszító részleteit máig nem sikerült megfejteni, és az is eltérő, hogy kiből milyen gondolatokat vagy érzéseket váltanak ki az egyes jelenetek.
Képes volt érzékeltetni az isteni világosság tiszta szépségét és a pokol sötétjének visszataszító ocsmányságát, illetve a kettő kontrasztját. A rejtélyes motívumok rendszerének számos megfejtése közül ez az, amit gyakran emlegetnek azok a művészettörténészek, akik az egyházi festészetet a legmagasabb fokon művelő alkotónak tartják a németalföldi festőt.
A Gyönyörök kertjét nézve látni véljük az Édenkerthez hasonlatos idillt, az emberek és a többi teremtmény közötti tiszta viszonyt, a bőséggel teli gondtalanságot, sőt a bölcsességet, amit a bagoly alakja szimbolizál a kép bal oldalán. A lovaglás a termékenység jelképe, a madarak az égi világgal való kapcsolatra utalnak. A koralltornyok egyértelműen helyezik a földi szférák fölé az ábrázolt világot
A Gyönyörök kertjének eredetijét a madridi Prado gyűjteménye őrzi. Bosch fél évezreddel ezelőtti munkásságából körülbelül húsz festmény maradt fenn, annak fele itt volt a Szépművészeti Múzeum 2022-ben rendezett kiállításán. Bravúros, hogy létrejött a tárlat, mert Bosch alkotásait alig adják kölcsön tulajdonosaik. Mivel kevés van az eredeti műkincsekből, féltve őrzi minden gyűjtemény a saját darabját.
Ezért is kivételes lehetőség a budapesti közönség számára, hogy a tárlat után két évvel még van mit nézni a múzeum második emeleti, állandó kiállításán. A Gyönyörök kertjéről több másolat készült. Már Bosch idejében igazi attrakció volt, ha valaki előtt kinyílt az általában csukva tartott szárnyasoltár, és csak a kivételezettek és a becses vendégek csodálhatták meg III. Hendrick orániai herceg udvarában a triptichont. Kinyitott állapotában bal táblája a Paradicsom, a középső kép a Gyönyörök kertje, a jobb oldali tábla pedig a Pokol.
A már említett bagoly, a bölcsesség szimbóluma rendszeresen használt motívum Bosch alkotásain. A Gyönyörök kertjének alakjai között több helyen is feltűnik. A még mindig csak részben értett szimbólumrendszer magyarázói szerint ez összhangba hozható azzal, hogy Bosch szerint soha nem késő meggondolni magunkat, a földi élet utolsó pillanatáig bármikor változtathatunk nézeteinken, hogy a jó oldalára állva, annak értékrendje szerint folytassuk életünket, az üdvözülés felé vezető útra lépve.
Szemléletesen látszik a két egymás mellé tett festményen, hogy milyen állapotban van a tökéletesen restaurált mű és a csak a bal alsó részén helyreállított tábla. Utóbbi a XIX. század végén bukkant fel egy velencei kereskedőnél, onnan került Budapestre. Értékelhető részein látszanak az eredeti festménnyel összehasonlítható motívumok. Kevés eltérő részlettől eltekintve ábrázolásmódjuk hiteles. Kiderül az is, hogy mind a két másolat alkotója jól ismerte Bosch művét, magasan képzett alkotóként méltó és hű követői voltak.
A Gyönyörök kertjének most látható két másolata közül az 1520-ban készült mű a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményébe tartozik, az 1550-1560 közé datált verzió a Galrie De Jonckheere jóvoltából látható Budapesten 2024 nyaráig.
A hosszabbításról még nem döntöttek, ezért kivételes és bizonytalan ideig tartó lehetőség, hogy részleteiben is megcsodálhassuk Hieronymus Bosch máig megfejtetlen világát.