Széchényi Ferenc gróf könyveit is megcsodálhatjuk az OSZK új állandó kiállításán

Az első látogatók az OSZK új állandó kiállításán
Az első látogatók az OSZK új állandó kiállításán   -  Szerzői jogok  fotó: Bak Anita
Írta: Euronews/Ács Gábor

Állandó kiállítással és új látványszekrénysorral ünnepli alapításának 220. évfordulóját az Országos Széchényi Könyvtár.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapításának 220. évfordulója alkalmából megnyílt a nemzeti bibliotéka Esszencia című új, angol és magyar nyelvű állandó kiállítása.

A tárlat a nemzeti könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc gróf előtt tiszteleg és a történelmi előzménynek tekinthető Corvin-könyvtárat is felidézi, valamint a többmilliós dokumentumállomány összetettségét, az írott magyar kulturális örökséget mutatja be.

A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő tárlat összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat, és a Nemzeti dal az OSZK gyűjteményében őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című kiállítással is.

fotó: Soos Lajos/MTI
Rózsa Dávid főigazgató beszédet mond az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapításának 220. évfordulója alkalmábólfotó: Soos Lajos/MTI

A minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás december 3-ig a könyvtár nyitvatartási idejében térítésmentesen látogatható.

November végén a kiállítással párhuzamosan az alapítási ünnep alkalmából szervezett előadásokon is részt vehetnek az érdeklődők.

A falakon, a tárlókban és az érintőképernyők segítségével elbeszélt több, önállóan is értelmezhető kiállítási részterület egy-egy témát, vetületet emel ki. A családok, a diákok és minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás az épület két szintjén terül el.

Fotó: Tóth Péter/OSZK
A gróf Apponyi Sándor gyűjteményéből válogatott útleírások segítségével járjuk be a kora újkori Magyar Királyság vidékeitFotó: Tóth Péter/OSZK

Gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) a 18. század végén magánkönyvtárát alakította hungarikumgyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, és meghatározva annak fő gyűjtőkörét.

A nemzeti gyűjtemény alapítását a könyvtárak védőszentje, alexandriai Szent Katalin ünnepére időzítették. Széchényi Ferenc 1802. november 25-én írta alá az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített.

A gróf közel hétszáz levélben tájékoztatta a korabeli politikai, egyházi és tudományos elit tagjait a nemzeti könyvtár alapításáról. Leveleihez a könyvtár katalógusának saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta.

A bejáraton belépve érintőképernyős vitrin fogadja a látogatót, amelynek képernyőjén korszerű vizualizáció jeleníti meg Széchényi Ferenc az alapításhoz kapcsolódó levelezésének egy részét.

 A teljes levelezésből való válogatás alapján készült vizualizáció középpontjában Széchényi Ferenc áll, körülötte a 100 legismertebb, legérdekesebb címzett adatlapokkal ellátva, a vitrinben pedig a Széchényi-válaszlevelek másolataiból készített kreatív installáció látható.

Fortepan / Dobóczi Zsolt
Széchényi Ferenc szobra a Múzeumkertben, Istók János alkotása, 1902.Fortepan / Dobóczi Zsolt

A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő kiállítás összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal gyűjteményünkben őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című tárlattal is. 

Ennek bejárata mellett láthatjuk azt a műtárgyat, amelyet 1853-ban angol hölgyek és urak vásároltak és adományoztak Kossuth Lajosnak, aki emigrációja első éveiben – angliai körútján, 1851 őszén – nagy sikerű beszédeket tartott, s szónoki tehetségével és nyelvtudásával lenyűgözte az angol közönséget. 

A „könyvek háza”, azaz Shakespeare szülőházának makettje a drámaíró műveinek köteteit tartalmazza, utalva ezzel Kossuth nyelvtudásának forrására is. 

Míg a Vershaza-kiállítás a csaknem kétszáz éve velünk élő három meghatározó költeményen keresztül a magyar identitásról beszél, a mellette lévő folyosószakaszon – gróf Apponyi Sándor hungarikagyűjteményéből válogatott útleírások segítségével – a magyarságról és a velünk élő nemzetiségekről kialakult képet mutatják be. 

Fortepan/Somlai Tibor - 1940
Az Országos Széchényi Könyvtár raktára a Magyar Nemzeti Múzeum épületébenFortepan/Somlai Tibor - 1940

Nyugat-európai utazók nyomán idézik fel a kora újkori Magyar Királyság vidékeit, felelevenítve, milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket az európai utazók az újkorban, s hogy milyen kép élt rólunk, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.

Az egyik leggazdagabb magyar irodalmi hagyaték, a Babits-hagyaték fényképanyaga ihlette összeállításban a nagyrészt asztaltársaságot, az asztal örömeit megjelenítő képeken Babits pályatársai és barátai láthatók. 

Az információs pult mögötti részen az OSZK intézménytörténeti fotóiból válogatva jelenítik meg a könyvtár múltjának hosszú Múzeum körúti időszakát, emlékezve ezzel egykori kollégáink nemzedékeire is. 

A főlépcsőn keresztül az épület következő szintjére jutva, az egymással szemben lévő két nagy falfelület és az előttük elterülő terek egyike a Corvina könyvtár történetét idézi fel.

fotó: Ács Gábor - 2021
Mátyás király portréja az egyik corvinábanfotó: Ács Gábor - 2021

A Corvina-hommage része Mátyás és Beatrix híres márványportréjának másolata is. Körülöttük képes-szöveges összeállítás idézi fel a corvinák történetét, az érintőképernyők pedig további gazdag anyagot kínálnak a tárgyban. 

A corvinaemlékekkel szemben, az alapítók tere középpontjában az újjáalakított, s új helyre került ún. Széchényi-szekrény áll. A szekrény, amelyben Széchényi Ferenc könyvei láthatók, a kétezres évek elején készült. 

Az alapítók terében helyet kap továbbá két nagy méretű tárló is, amelyekbe egyrészt a Széchényi családot bemutató, másrészt Széchényi térképgyűjteményére is utaló új installáció kerül.

Audio, Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális - hat extra téma

fotó: Ács Gábor
A BBC magyar adásának londoni stúdiója 2005-benfotó: Ács Gábor

Az Audio címmel jelzett részben a könyvtárban őrzött hangoké a főszerep. A kiállított régi fonográf mellett Kossuth Lajos beszédtöredékétől kezdve a Szabad Európa Rádió és a BBC Magyar Adásának műsoraiig számos hanganyag részletét hallgathatja meg a látogató.

Őrzők címmel két érintőképernyőn tekinthetők meg az új, rövid filmfelvételek, amelyeken a nemzeti könyvtár munkatársai egy-egy általuk választott gyűjteményi dokumentumot mutatnak be. A kiállítás megnyitásakor látható másfél tucat 2-3 perces filmfelvétel folyamatosan bővül majd.

A két, egymással szemben lévő tér között megjelenített hat téma (Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális, Audio) installációi különböző szempontokat kiemelve mutatnak be más-más vetületeket a gyűjteményből. 

Soos Lajos/MTI
Látogató az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapításának 220. évfordulója alkalmából összeállított Esszencia című kiállításon a megnyitó napjánSoos Lajos/MTI

A Vizuális című részben azokra a gyűjteményi dokumentumokra irányítják a figyelmet, amelyek esetében kifejezetten a képi megjelenítés áll a középpontban: plakátok, alkalmazott és művészi, egyedi, illetve sokszorosított grafikák és fotók, illetve az ún. kisnyomtatványok széles tárháza – a báli meghívóktól kezdve a szentképeken át a naptárakig és szórólapokig láthatók a tárlókban és a monitoron.

A falakon olvasható rövid összefoglalások mellett a tárlókban lévő másolatok és installációk, valamint az érintőképernyőkön futó összeállítások segítségével egy-egy téma jobban is megismerhető. 

Autográf címmel a jeles és névtelen szerzők által írt kéziratok és kézirategyüttesek kerülnek a középpontba, felhíva a figyelmet a nemzeti könyvtárban őrzött számos becses egyedi kéziratra, gépiratra és fogalmazványra. A tárlóban Dante Isteni színjátékának Babits fordításához köthető több dokumentuma látható.

fotó: Bak Anita
A régi kötetek gerinceit az üvegen át böngészhetjük, a látványpolcok az állandó kiállítás részeifotó: Bak Anita

A Kópia című rész a másolat fogalmát tág összefüggésbe helyezi az antikvitás sokszor csak másolatokban ránk maradt műveitől kezdve a hamisítás izgalmas esetein keresztül a kultúra terjesztését és „fogyasztását” lehetővé tévő reprográfia bemutatásáig. Itt kap helyet a tárlóban a Halotti beszéd és Könyörgés, az első összefüggő magyar nyelvemléket tartalmazó Pray-kódex kettes számú díszmásolata is.

Kód címmel a kultúránkat hordozó alapvető jelrendszer, a betűírás mellett más „kódokat” is bemutat a tárlat – a Braille-írástól a dombornyomott térképig. Az itt látható érintőképernyős vitrinben a nyelvek (kódok) sokszínűségét a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal fordításaival reprezentálják az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársai.

Matéria, azaz a dokumentumokat hordozó különböző anyagok a témája a negyedik csomópontnak. A papirusz, a pergamen és papír bemutatása mellett különleges hordozók – pl. a selyem –, valamint a XX. század és korunk modern hordozói is megjelennek az összeállításokban.

Számos gyűjteményi anyag online is böngészhető

Corvinák: https://corvina.hu/hu/cimlap/

Gróf Apponyi Sándor gyűjteménye - OSZK Régi Nyomtatványok Tára

COPIA - OSZK Kézirattár

Forrás:az OSZK új állandó kiállításának honlapja

kapcsolódó cikkek