Állandó kiállítással és új látványszekrénysorral ünnepli alapításának 220. évfordulóját az Országos Széchényi Könyvtár.
HIRDETÉSAz Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapításának 220. évfordulója alkalmából megnyílt a nemzeti bibliotéka Esszencia című új, angol és magyar nyelvű állandó kiállítása.
A tárlat a nemzeti könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc gróf előtt tiszteleg és a történelmi előzménynek tekinthető Corvin-könyvtárat is felidézi, valamint a többmilliós dokumentumállomány összetettségét, az írott magyar kulturális örökséget mutatja be.
A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő tárlat összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat, és a Nemzeti dal az OSZK gyűjteményében őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című kiállítással is.
A minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás december 3-ig a könyvtár nyitvatartási idejében térítésmentesen látogatható.
November végén a kiállítással párhuzamosan az alapítási ünnep alkalmából szervezett előadásokon is részt vehetnek az érdeklődők.
A falakon, a tárlókban és az érintőképernyők segítségével elbeszélt több, önállóan is értelmezhető kiállítási részterület egy-egy témát, vetületet emel ki. A családok, a diákok és minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás az épület két szintjén terül el.
Gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) a 18. század végén magánkönyvtárát alakította hungarikumgyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, és meghatározva annak fő gyűjtőkörét.
A nemzeti gyűjtemény alapítását a könyvtárak védőszentje, alexandriai Szent Katalin ünnepére időzítették. Széchényi Ferenc 1802. november 25-én írta alá az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített.
A gróf közel hétszáz levélben tájékoztatta a korabeli politikai, egyházi és tudományos elit tagjait a nemzeti könyvtár alapításáról. Leveleihez a könyvtár katalógusának saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta.
A bejáraton belépve érintőképernyős vitrin fogadja a látogatót, amelynek képernyőjén korszerű vizualizáció jeleníti meg Széchényi Ferenc az alapításhoz kapcsolódó levelezésének egy részét.
A teljes levelezésből való válogatás alapján készült vizualizáció középpontjában Széchényi Ferenc áll, körülötte a 100 legismertebb, legérdekesebb címzett adatlapokkal ellátva, a vitrinben pedig a Széchényi-válaszlevelek másolataiból készített kreatív installáció látható.
A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő kiállítás összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal gyűjteményünkben őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című tárlattal is.
Ennek bejárata mellett láthatjuk azt a műtárgyat, amelyet 1853-ban angol hölgyek és urak vásároltak és adományoztak Kossuth Lajosnak, aki emigrációja első éveiben – angliai körútján, 1851 őszén – nagy sikerű beszédeket tartott, s szónoki tehetségével és nyelvtudásával lenyűgözte az angol közönséget.
A „könyvek háza”, azaz Shakespeare szülőházának makettje a drámaíró műveinek köteteit tartalmazza, utalva ezzel Kossuth nyelvtudásának forrására is.
Míg a Vershaza-kiállítás a csaknem kétszáz éve velünk élő három meghatározó költeményen keresztül a magyar identitásról beszél, a mellette lévő folyosószakaszon – gróf Apponyi Sándor hungarikagyűjteményéből válogatott útleírások segítségével – a magyarságról és a velünk élő nemzetiségekről kialakult képet mutatják be.
Nyugat-európai utazók nyomán idézik fel a kora újkori Magyar Királyság vidékeit, felelevenítve, milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket az európai utazók az újkorban, s hogy milyen kép élt rólunk, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.
Az egyik leggazdagabb magyar irodalmi hagyaték, a Babits-hagyaték fényképanyaga ihlette összeállításban a nagyrészt asztaltársaságot, az asztal örömeit megjelenítő képeken Babits pályatársai és barátai láthatók.
Az információs pult mögötti részen az OSZK intézménytörténeti fotóiból válogatva jelenítik meg a könyvtár múltjának hosszú Múzeum körúti időszakát, emlékezve ezzel egykori kollégáink nemzedékeire is.
HIRDETÉSA főlépcsőn keresztül az épület következő szintjére jutva, az egymással szemben lévő két nagy falfelület és az előttük elterülő terek egyike a Corvina könyvtár történetét idézi fel.
A Corvina-hommage része Mátyás és Beatrix híres márványportréjának másolata is. Körülöttük képes-szöveges összeállítás idézi fel a corvinák történetét, az érintőképernyők pedig további gazdag anyagot kínálnak a tárgyban.
A corvinaemlékekkel szemben, az alapítók tere középpontjában az újjáalakított, s új helyre került ún. Széchényi-szekrény áll. A szekrény, amelyben Széchényi Ferenc könyvei láthatók, a kétezres évek elején készült.
Az alapítók terében helyet kap továbbá két nagy méretű tárló is, amelyekbe egyrészt a Széchényi családot bemutató, másrészt Széchényi térképgyűjteményére is utaló új installáció kerül.
Audio, Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális - hat extra téma
Az Audio címmel jelzett részben a könyvtárban őrzött hangoké a főszerep. A kiállított régi fonográf mellett Kossuth Lajos beszédtöredékétől kezdve a Szabad Európa Rádió és a BBC Magyar Adásának műsoraiig számos hanganyag részletét hallgathatja meg a látogató.
HIRDETÉSŐrzők címmel két érintőképernyőn tekinthetők meg az új, rövid filmfelvételek, amelyeken a nemzeti könyvtár munkatársai egy-egy általuk választott gyűjteményi dokumentumot mutatnak be. A kiállítás megnyitásakor látható másfél tucat 2-3 perces filmfelvétel folyamatosan bővül majd.
A két, egymással szemben lévő tér között megjelenített hat téma (Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális, Audio) installációi különböző szempontokat kiemelve mutatnak be más-más vetületeket a gyűjteményből.
A Vizuális című részben azokra a gyűjteményi dokumentumokra irányítják a figyelmet, amelyek esetében kifejezetten a képi megjelenítés áll a középpontban: plakátok, alkalmazott és művészi, egyedi, illetve sokszorosított grafikák és fotók, illetve az ún. kisnyomtatványok széles tárháza – a báli meghívóktól kezdve a szentképeken át a naptárakig és szórólapokig láthatók a tárlókban és a monitoron.
A falakon olvasható rövid összefoglalások mellett a tárlókban lévő másolatok és installációk, valamint az érintőképernyőkön futó összeállítások segítségével egy-egy téma jobban is megismerhető.
Autográf címmel a jeles és névtelen szerzők által írt kéziratok és kézirategyüttesek kerülnek a középpontba, felhíva a figyelmet a nemzeti könyvtárban őrzött számos becses egyedi kéziratra, gépiratra és fogalmazványra. A tárlóban Dante Isteni színjátékának Babits fordításához köthető több dokumentuma látható.
HIRDETÉS
A Kópia című rész a másolat fogalmát tág összefüggésbe helyezi az antikvitás sokszor csak másolatokban ránk maradt műveitől kezdve a hamisítás izgalmas esetein keresztül a kultúra terjesztését és „fogyasztását” lehetővé tévő reprográfia bemutatásáig. Itt kap helyet a tárlóban a Halotti beszéd és Könyörgés, az első összefüggő magyar nyelvemléket tartalmazó Pray-kódex kettes számú díszmásolata is.
Kód címmel a kultúránkat hordozó alapvető jelrendszer, a betűírás mellett más „kódokat” is bemutat a tárlat – a Braille-írástól a dombornyomott térképig. Az itt látható érintőképernyős vitrinben a nyelvek (kódok) sokszínűségét a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal fordításaival reprezentálják az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársai.
Matéria, azaz a dokumentumokat hordozó különböző anyagok a témája a negyedik csomópontnak. A papirusz, a pergamen és papír bemutatása mellett különleges hordozók – pl. a selyem –, valamint a XX. század és korunk modern hordozói is megjelennek az összeállításokban.
Számos gyűjteményi anyag online is böngészhető
Corvinák: https://corvina.hu/hu/cimlap/
Gróf Apponyi Sándor gyűjteménye - OSZK Régi Nyomtatványok Tára
HIRDETÉSCOPIA - OSZK Kézirattár