Állandó kiállítással és új látványszekrénysorral ünnepli alapításának 220. évfordulóját az Országos Széchényi Könyvtár.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapításának 220. évfordulója alkalmából megnyílt a nemzeti bibliotéka Esszencia című új, angol és magyar nyelvű állandó kiállítása.
A tárlat a nemzeti könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc gróf előtt tiszteleg és a történelmi előzménynek tekinthető Corvin-könyvtárat is felidézi, valamint a többmilliós dokumentumállomány összetettségét, az írott magyar kulturális örökséget mutatja be.
A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő tárlat összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat, és a Nemzeti dal az OSZK gyűjteményében őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című kiállítással is.
A minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás december 3-ig a könyvtár nyitvatartási idejében térítésmentesen látogatható.
November végén a kiállítással párhuzamosan az alapítási ünnep alkalmából szervezett előadásokon is részt vehetnek az érdeklődők.
A falakon, a tárlókban és az érintőképernyők segítségével elbeszélt több, önállóan is értelmezhető kiállítási részterület egy-egy témát, vetületet emel ki. A családok, a diákok és minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás az épület két szintjén terül el.
Gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) a 18. század végén magánkönyvtárát alakította hungarikumgyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, és meghatározva annak fő gyűjtőkörét.
A nemzeti gyűjtemény alapítását a könyvtárak védőszentje, alexandriai Szent Katalin ünnepére időzítették. Széchényi Ferenc 1802. november 25-én írta alá az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített.
A gróf közel hétszáz levélben tájékoztatta a korabeli politikai, egyházi és tudományos elit tagjait a nemzeti könyvtár alapításáról. Leveleihez a könyvtár katalógusának saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta.
A bejáraton belépve érintőképernyős vitrin fogadja a látogatót, amelynek képernyőjén korszerű vizualizáció jeleníti meg Széchényi Ferenc az alapításhoz kapcsolódó levelezésének egy részét.
A teljes levelezésből való válogatás alapján készült vizualizáció középpontjában Széchényi Ferenc áll, körülötte a 100 legismertebb, legérdekesebb címzett adatlapokkal ellátva, a vitrinben pedig a Széchényi-válaszlevelek másolataiból készített kreatív installáció látható.
A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő kiállítás összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal gyűjteményünkben őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című tárlattal is.
Ennek bejárata mellett láthatjuk azt a műtárgyat, amelyet 1853-ban angol hölgyek és urak vásároltak és adományoztak Kossuth Lajosnak, aki emigrációja első éveiben – angliai körútján, 1851 őszén – nagy sikerű beszédeket tartott, s szónoki tehetségével és nyelvtudásával lenyűgözte az angol közönséget.
A „könyvek háza”, azaz Shakespeare szülőházának makettje a drámaíró műveinek köteteit tartalmazza, utalva ezzel Kossuth nyelvtudásának forrására is.
Míg a Vershaza-kiállítás a csaknem kétszáz éve velünk élő három meghatározó költeményen keresztül a magyar identitásról beszél, a mellette lévő folyosószakaszon – gróf Apponyi Sándor hungarikagyűjteményéből válogatott útleírások segítségével – a magyarságról és a velünk élő nemzetiségekről kialakult képet mutatják be.
Nyugat-európai utazók nyomán idézik fel a kora újkori Magyar Királyság vidékeit, felelevenítve, milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket az európai utazók az újkorban, s hogy milyen kép élt rólunk, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.
Az egyik leggazdagabb magyar irodalmi hagyaték, a Babits-hagyaték fényképanyaga ihlette összeállításban a nagyrészt asztaltársaságot, az asztal örömeit megjelenítő képeken Babits pályatársai és barátai láthatók.
Az információs pult mögötti részen az OSZK intézménytörténeti fotóiból válogatva jelenítik meg a könyvtár múltjának hosszú Múzeum körúti időszakát, emlékezve ezzel egykori kollégáink nemzedékeire is.
A főlépcsőn keresztül az épület következő szintjére jutva, az egymással szemben lévő két nagy falfelület és az előttük elterülő terek egyike a Corvina könyvtár történetét idézi fel.
A Corvina-hommage része Mátyás és Beatrix híres márványportréjának másolata is. Körülöttük képes-szöveges összeállítás idézi fel a corvinák történetét, az érintőképernyők pedig további gazdag anyagot kínálnak a tárgyban.
A corvinaemlékekkel szemben, az alapítók tere középpontjában az újjáalakított, s új helyre került ún. Széchényi-szekrény áll. A szekrény, amelyben Széchényi Ferenc könyvei láthatók, a kétezres évek elején készült.
Az alapítók terében helyet kap továbbá két nagy méretű tárló is, amelyekbe egyrészt a Széchényi családot bemutató, másrészt Széchényi térképgyűjteményére is utaló új installáció kerül.
Audio, Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális - hat extra téma
Az Audio címmel jelzett részben a könyvtárban őrzött hangoké a főszerep. A kiállított régi fonográf mellett Kossuth Lajos beszédtöredékétől kezdve a Szabad Európa Rádió és a BBC Magyar Adásának műsoraiig számos hanganyag részletét hallgathatja meg a látogató.
Őrzők címmel két érintőképernyőn tekinthetők meg az új, rövid filmfelvételek, amelyeken a nemzeti könyvtár munkatársai egy-egy általuk választott gyűjteményi dokumentumot mutatnak be. A kiállítás megnyitásakor látható másfél tucat 2-3 perces filmfelvétel folyamatosan bővül majd.
A két, egymással szemben lévő tér között megjelenített hat téma (Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális, Audio) installációi különböző szempontokat kiemelve mutatnak be más-más vetületeket a gyűjteményből.
A Vizuális című részben azokra a gyűjteményi dokumentumokra irányítják a figyelmet, amelyek esetében kifejezetten a képi megjelenítés áll a középpontban: plakátok, alkalmazott és művészi, egyedi, illetve sokszorosított grafikák és fotók, illetve az ún. kisnyomtatványok széles tárháza – a báli meghívóktól kezdve a szentképeken át a naptárakig és szórólapokig láthatók a tárlókban és a monitoron.
A falakon olvasható rövid összefoglalások mellett a tárlókban lévő másolatok és installációk, valamint az érintőképernyőkön futó összeállítások segítségével egy-egy téma jobban is megismerhető.
Autográf címmel a jeles és névtelen szerzők által írt kéziratok és kézirategyüttesek kerülnek a középpontba, felhíva a figyelmet a nemzeti könyvtárban őrzött számos becses egyedi kéziratra, gépiratra és fogalmazványra. A tárlóban Dante Isteni színjátékának Babits fordításához köthető több dokumentuma látható.
A Kópia című rész a másolat fogalmát tág összefüggésbe helyezi az antikvitás sokszor csak másolatokban ránk maradt műveitől kezdve a hamisítás izgalmas esetein keresztül a kultúra terjesztését és „fogyasztását” lehetővé tévő reprográfia bemutatásáig. Itt kap helyet a tárlóban a Halotti beszéd és Könyörgés, az első összefüggő magyar nyelvemléket tartalmazó Pray-kódex kettes számú díszmásolata is.
Kód címmel a kultúránkat hordozó alapvető jelrendszer, a betűírás mellett más „kódokat” is bemutat a tárlat – a Braille-írástól a dombornyomott térképig. Az itt látható érintőképernyős vitrinben a nyelvek (kódok) sokszínűségét a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal fordításaival reprezentálják az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársai.
Matéria, azaz a dokumentumokat hordozó különböző anyagok a témája a negyedik csomópontnak. A papirusz, a pergamen és papír bemutatása mellett különleges hordozók – pl. a selyem –, valamint a XX. század és korunk modern hordozói is megjelennek az összeállításokban.
Számos gyűjteményi anyag online is böngészhető
Corvinák: https://corvina.hu/hu/cimlap/
Gróf Apponyi Sándor gyűjteménye - OSZK Régi Nyomtatványok Tára
COPIA - OSZK Kézirattár
