Több mint 400 zeneszámot komponált filmre és tévére, és további 100 klasszikus művet. Így könnyű ráismerni Ennio Morriconéra, de az már kevésbé köztudott, hogy trombitán is játszott, fiatalkorában pedig a Roma tehetséges focistája volt. Élete szenvedélye azonban a zene volt.
„Nyugodjék békében a legendás Ennio Morricone” – így búcsúzott tőle Quentin Tarantino.
Morriconét hétszer jelölték Oscarra, hivatalosan azonban csak hatszor. A Volt egyszer egy Amerika forgalmazója ugyanis 1984-ben rosszul töltötte ki a jelölőlapot, pedig sokak számára talán ez volt Morricone legsikeresebb kompozíciója.
A szobrocskát végül az Aljas nyolcasért kapta – Tarantino rendezésében, no meg egy életműért járó Oscar-díjat 2007-ben.
A Jó, a Rossz és a Csúf feledhetetlen dallama talán minden idők legbefolyásosabb filmzenéje:
Költségvetési korlátok miatt a 60-70-es években Morricone nem engedhette meg magának, hogy egy teljes zenekart szólaltasson meg. Ennek ellenére feltalálta magát, és lövésekkel, korbács csattogtatásával, füttyel meg dorombbal tette feszülté zenéjét.
Sok olyan filmnek szerezte a zenéjét, amelyeknek a bevétele meghaladta a 20 millió dollárt. Ilyen a sok között a Pár dollárral többért Clint Eastwooddal; Az ördögűző 2.; A misszió; Bugsy; Célkeresztben; Zaklatás és A Mars-mentőakció.
A misszió filmzenéje 1986-ban aranylemezes lett az Egyesült Államokban.
Morricone magánélete
Maria Traviával éppen 70 éve, 1950-ben ismerkedett meg, hat évvel később feleségül vette. Maria néha szövegírója volt. Ő költötte például A misszió latin dalszövegét. Három fiú és egy lányuk született.
Morricone egész életében Olaszországban élt, és hazáját Hollywoodért sem akarta elhagyni.
Tavaly súlyos gerincbántalmakkal küzdött, ennek ellenére folytatta a koncertezést. Tavalyelőtt és tavaly Magyarországon is fellépett.
Nemrég elesett otthonában. Ezek után került a római Università Campus Bio-Medico egyetemi kórházba, de többé már nem állt lábra.