Az elmúlt hét évtizedben több mint 400 művet komponált a mozi és a televízió számára.
Több mint 400 zeneszámot komponált filmre és tévére, és további 100 klasszikus művet. Így könnyű ráismerni Ennio Morriconéra, de az már kevésbé köztudott, hogy trombitán is játszott, fiatalkorában pedig a Roma tehetséges focistája volt. Élete szenvedélye azonban a zene volt.
HIRDETÉS
„Nyugodjék békében a legendás Ennio Morricone” – így búcsúzott tőle Quentin Tarantino.
Morriconét hétszer jelölték Oscarra, hivatalosan azonban csak hatszor. A Volt egyszer egy Amerika forgalmazója ugyanis 1984-ben rosszul töltötte ki a jelölőlapot, pedig sokak számára talán ez volt Morricone legsikeresebb kompozíciója.
A szobrocskát végül az Aljas nyolcasért kapta – Tarantino rendezésében, no meg egy életműért járó Oscar-díjat 2007-ben.
A Jó, a Rossz és a Csúf feledhetetlen dallama talán minden idők legbefolyásosabb filmzenéje:
Költségvetési korlátok miatt a 60-70-es években Morricone nem engedhette meg magának, hogy egy teljes zenekart szólaltasson meg. Ennek ellenére feltalálta magát, és lövésekkel, korbács csattogtatásával, füttyel meg dorombbal tette feszülté zenéjét.
Sok olyan filmnek szerezte a zenéjét, amelyeknek a bevétele meghaladta a 20 millió dollárt. Ilyen a sok között a Pár dollárral többért Clint Eastwooddal; Az ördögűző 2.; A misszió; Bugsy; Célkeresztben; Zaklatás és A Mars-mentőakció.
A misszió filmzenéje 1986-ban aranylemezes lett az Egyesült Államokban.
Morricone magánélete
Maria Traviával éppen 70 éve, 1950-ben ismerkedett meg, hat évvel később feleségül vette. Maria néha szövegírója volt. Ő költötte például A misszió latin dalszövegét. Három fiú és egy lányuk született.
Morricone egész életében Olaszországban élt, és hazáját Hollywoodért sem akarta elhagyni.
Tavaly súlyos gerincbántalmakkal küzdött, ennek ellenére folytatta a koncertezést. Tavalyelőtt és tavaly Magyarországon is fellépett.
Nemrég elesett otthonában. Ezek után került a római Università Campus Bio-Medico egyetemi kórházba, de többé már nem állt lábra.