Az UNESCO azt tervezi, hogy a cseh és szlovák bábjátszást felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára.
Csehországban óriási hagyománya van a marionett bábszínháznak. Története a középkorig nyúlik vissza. A modern bábjáték elterjedése a XVIII. századra tehető.
Az UNESCO azt tervezi, hogy a cseh és szlovák bábjátszást felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára.
Csehországban a professzionális bábszínházak mellett több mint háromezer amatőr társulat létezik.
A Prágától 100 kilométerre keletre fekvő Chrudim városa nemcsak bábmúzeumáról nevezetes, hanem 1951-ben alapított fesztiváljáról is.
Sok cseh képzőművész látott fantáziát a bábokban, és lát mind a mai napig.
- A XX. század elején volt egy kiállítás, amely felkeltette a fiatal festők figyelmét. A tradicionális marionett figurákban meglátták az emberábrázolás lehetőségét, egyúttal pedig azt, hogy ezek valójában kinetikus szobrok, és megpróbáltak bábokat készíteni. Ez nagyon inspirálóan hatott a bábjátszásra – magyarázta Simona Chalupová, a Chrudimi Bábmúzeum igazgatója.
A bábkészítés nagy ügyességet és türelmet igényel. A hagyományos figurákat egyetlen fadarabból faragják.
- A báb kiválóan közvetíti a felnőttek világát a gyerekeknek, akik ezt másképp érzékelik, mint a rendes színházat, amelyben felnőtteket látnak a színpadon. Azt gondolom, hogy a gyerekek jól szórakoznak, a felnőttek pedig örömmel játszanak nekik. Szerintem ezért olyan népszerű a bábszínház nálunk, ezért van annyi profi és amatőr társulat – mondta Jiří Bareš a Hradec Králové-i Drak Bábszínház bábkészítő művésze.
A bábjáték ősi művészeti forma, amely legalább 3000 éves múltra tekint vissza.
Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága november 28-a és december 2-a között ülésezik az etióp fővárosban, Addisz-Abebában.