11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál
Tehetséges rajzolók és szuperhősök egy helyen: ilyen volt a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál. Érdekes beszélgetések, képregényvásár, és néhány barátságos vagy éppen barátságtalan képregényhős.
Az egyik szervező, Vass Róbert szerint a képregényolvasásban folyamatosan változnak a trendek.
- Jelen pillanatban nagyobb a szerepe azoknak a képregényeknek, amelyek már a felnőtt vagy fiatal felnőtt korosztályt célozzák meg, és gyerekképregényekkel kicsit nehéz betörni a piacra – mondta Vass Róbert.
Vagyis a trend megfordult néhány évtized alatt, amikor még szinte képregényekből tanultak meg olvasni a gyerekek. Igaz, akkor még nem is volt ennyi rajzfilm és videójáték. Ebből a generációból sokan felnőttként is képregényrajongók maradtak.
Egyikük azt mesélte, a japán mangákat nem szereti, a rajzok az amerikaiban és az európaiban reálisabbak, közelebb vannak az élethez, úgyhogy hihetőbbnek látja ezeket. Erre persze muszáj volt megkérdeznünk, hogy vajon a szuperhősökről szóló sztorikat is ide soroja-e.
- Persze, szeretném azt hinni, hogy vannak szuperhősök – jött a választ a 29 éves nőtől.
Néhányan a jelmezeikben pózoltak büszkén, mások inkább a rajztudásukat szerették volna megmutatni a nagyközönségnek.
Molnár Gábor, képregényrajzoló például éppen a készülő képregénysorozatának egyik főhősnőjét rajzolta le kérésre az úgynevezett “művészsimogatóban”. Azt mesélte, szeret itt rajzolgatni a fesztivál vendégeinek, mert magának már épp eleget rajzolt, tele van otthon minden fiók.
A fesztiválon úgy tűnt, még egyáltalán nincs leáldozóban a szuperhősök kora. Pedig rengeteg más műfaj is jelen van a piacon. A holland Typex például legutóbb Rembrantról, pontosabban az ő utolsó napjairól készített képregényt.
Az alkotótól egyebek mellett azt is kérdeztük, mennyire tartja szuperhős típusnak Rembrandtot.
- Nem, nem igazán az – válaszolta Typex. – Ahhoz túl kövér és túl öreg, de kétségtelenül vannak szuper képességei. Nem vagyok a szuperhősök ellen, de ez nem az, amin én felnőttem, és jobban szeretem ha eredeti módon mesélünk el egy történetet, szóljon az bármiről is.
A fesztivál cseh vendége, Lucie Lomová szerint Csehorszában kevesen olvasnak képregényt, az ő legutóbb detektívtörténete is először Franciaországban jelent meg.
- Nálunk, ugyanúgy mint itt, kevesen olvasnak képregényeket, nehéz kiadni az anyanyelvünkön ezeket a könyveket – mondta Lucie Lomová. – De általánosságban Csehországban javul a helyzet, és úgy látom, hogy most egy igazi fellendülés kezdődik.
Ebben a fellendülésben reménykednek a magyarországi fesztivál szervezői is. Bár nem könnyű a képregényolvasást újra népszerűvé tenni, a szervezők mégis úgy látják, hogy a most felnövő generációnak még hálásak lesznek a képregényhősök.