A görög testkultusz áll a British Museum legújabb kiállításának középpontjában, ahol azt is tanulmányozhatjuk, hogyan hatottak a görög szobrok más
A görög testkultusz áll a British Museum legújabb kiállításának középpontjában, ahol azt is tanulmányozhatjuk, hogyan hatottak a görög szobrok más művészekre és civilizációkra, elsősorban a rómaiakra, akik gyakran szinte egy az egyben lemásolták a görög műalkotásokat.
A tárlaton hat olyan szobrot is láthatunk, amelyek egykor a Parthenónt díszítették. (Az ún. Elgin-márványok visszaszolgáltatásáért még mindig küzd Görögország.)
- A görögök számára a test a kultúrát jelképezte, és virtuálisan magába foglalta a görögség minden aspektusát – magyarázza Ian Jenkins, a múzeum vezető kurátora. – A test akár a csillagokat, a holdat, a napot, a tenger hullámait vagy olyan elvont fogalmakat is kifejezhetett, mint az igazság, a bosszú vagy a rábeszélés.
A görögök teljesen másként viszonyultak a meztelenséghez, mint a többi ókori civilizáció. Ian Jenkins szerint fontos, hogy különbséget tegyünk a a pucér test és a mezítelenség között.
- A görögök azt értették a pucérság alatt, amikor valakiről véletlen lehullott a ruha, vagy öltözékét buja vágyainak engedve vetette le magáról – mondja a kurátor. – De a meztelenség egyfajta kosztüm, egyenruha is lehetett, amit akkor öltünk magunkra, amikor kibújunk a ruhánkból. Ebben az esetben az erény uniformisává válik.
A körülbelül 150 műtárgyat bemutató tárlaton a hat Elgin-márványon kívül vázákat, terrakotta műalkotásokat és bronz szobrokat láthatunk.
A szépség meghatározása: A test az ókori görög művészetben című kiállítás július 5-ig várja az érdeklődőket Londonban, a British Museumban.