A javaslat értelmében akkor is be lehetne szüntetni a menedékkérelmek befogadását, ha hirtelen megugrana a migrációs nyomás, vagy kiderülne, hogy egy harmadik ország szándékosan toloncolja át az embereket a határon, ezzel gyengítve az EU-t.
Görögország azt javasolja, hogy az Európai Unió ideiglenesen függessze fel a menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét, ha rövid időn belül nagyszámú illegális bevándorló érkezik valamelyik tagállamba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javaslatot Thanosz Plevrisz görög migrációs és menekültügyi miniszter ismertette csütörtökön az uniós belügyminiszterek luxembourgi találkozóján.
A görög elképzelés jelentős változást hozna az uniós menekültügyi szabályokban. Ha ugyanis egy ilyen mechanizmust életbe léptetnének, a hatóságok bizonyos esetekben anélkül küldhetnék vissza az érkezőket, hogy egyenként megvizsgálnák a menedékkérelmüket.
Ez az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint tiltott úgynevezett kollektív visszakényszerítésekhez vezethetne.
Csak rendkívüli helyzetben lépne életbe
Athén azt szeretné, ha a javaslat bekerülne az Európai Bizottság készülő „európai vészhelyzeti reagálási keretrendszerébe”. A tervezett új szabályok célja az irreguláris migrációs hullámok és az úgynevezett migrációs instrumentalizáció kezelése lenne az EU külső határain.
Görögország egy „különleges eltérési rendszert” vezetne be. Ezt csak kivételes helyzetekben lehetne alkalmazni.
A mechanizmust többek között akkor lehetne aktiválni, ha:
- rövid idő alatt jelentősen megnő az illegális határátlépések száma,
- a migrációs hullám komoly terhet ró a helyi infrastruktúrára,
- bizonyíték van arra, hogy egy EU-n kívüli ország szervezi vagy segíti az érkező migránsok mozgását.
Ha ezek a feltételek teljesülnének, ideiglenesen felfüggeszthetnék a menedékkérelmek benyújtását, gyorsított eljárással küldhetnék vissza az érkezőket, és az uniós Frontex határvédelmi ügynökség azonnali segítséget nyújthatna az érintett országnak.
A diplomaták szerint a miniszterek tanácskozásán rövid vita alakult ki a javaslatról. Több ország azonban jelezte, hogy kész megvizsgálni a görög elképzelést.
„Egyértelmű hajlandóság mutatkozott arra, hogy megvizsgáljuk ezt a kérdést, és megnézzük, mi lehetséges” – mondta egy uniós diplomata az Euronewsnak.
Németország és Ausztria is támogatja
A görög javaslat mellett Lengyelország, Németország, Ausztria és Dánia is kiállt.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter szerint a jelenlegi menedékjogi szabályokat nem lehet minden helyzetben alkalmazni.
„A normál menedékjogi eljárások nem működhetnek akkor, amikor egyértelmű, hogy [a migránsok tömeges érkezése] nem humanitárius helyzet, hanem embercsempészet és dezinformációs tevékenység következménye” – mondta újságíróknak.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter ennél is konkrétabb példát hozott.
„Ha egy nap alatt 70 ezer ember, különösen fiatal férfi érkezik, annak nyilvánvalóan semmi köze a menedékjoghoz [...], és ilyen helyzetben nem lehet a korábbi szabályok szerint eljárni” – mondta.
Anneleen Van Bossuyt belga migrációs miniszter szerint sem szabad előre kizárni egyetlen lehetőséget sem. Mint mondta, „nem lehetnek tabuk” az illegális migránsok visszaküldésének hatékonyabbá tételéről szóló vitában.
Az Európai Néppárt a héten szintén támogatta a menedékkérelem benyújtásának felfüggesztését olyan esetekben, amikor úgynevezett „hibrid támadás” részeként egy harmadik ország nagy létszámú migrációt segít elő egy uniós határ destabilizálása érdekében.
Jogvédők szerint egy alapjog kerülhet veszélybe
A tervet ugyanakkor több baloldali politikus, migrációs szakértő és civilszervezet is bírálja.
Szerintük a menedékkérelem benyújtásának felfüggesztése alapvető jog korlátozását jelentené, és gyengíthetné azokat a jogi garanciákat, amelyek jelenleg védik a menedékkérőket.
A vita azért is érzékeny, mert a jelenlegi uniós szabályok szerint az EU területén tartózkodó embereknek joguk van menedéket kérni, kérelmüket pedig egyenként kell megvizsgálni.
Néhány tagállam már korábban is alkalmazott ideiglenes korlátozásokat.
Görögország 2020 márciusában egy hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek feldolgozását, majd 2025 júliusában ismét három hónapra bevezetett hasonló intézkedést, miután hirtelen megugrott a Líbiából tengeren érkező migránsok száma.
Lengyelország 2025 márciusában vezetett be hasonló intézkedést a Fehéroroszország felől érkező migránsokkal szemben.
Uniós szinten azonban egyelőre nincs ilyen általános lehetőség.
Közben csökken a menedékkérelmek száma
A javaslatról zajló vita közben az EU-ban összességében csökken a menedékkérelmek száma.
Az idei év első hat hónapjában mintegy 332 ezren kértek menedéket az Európai Unióban, valamint Svájcban és Norvégiában. Ez 17 százalékos visszaesést jelent 2025 azonos időszakához képest.
A görög javaslat tehát nem egy általános menedékjogi változtatásról szólna, hanem egy olyan vészhelyzeti mechanizmusról, amelyet csak rendkívül nagy és gyorsan növekvő migrációs hullám esetén lehetne alkalmazni.
A kérdés most az, hogy az Európai Bizottság készülő jogszabályába bekerülhet-e a görög elképzelés, és ha igen, milyen jogi garanciák mellett.
Az EU a visszaküldéseket is felgyorsítaná
Az uniós belügyminiszterek közben egy másik fontos migrációs intézkedést is véglegesítettek: zöld utat adtak az úgynevezett visszaküldési rendeletnek.
A jogszabály célja, hogy felgyorsítsa azoknak az irreguláris migránsoknak a visszaküldését, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni.
Az új szabályok lehetővé teszik, hogy az uniós országok az EU-n kívüli államokkal kötött megállapodások alapján úgynevezett visszaküldési központokat hozzanak létre az unión kívül.
A két intézkedés együtt az uniós migrációs politika egyértelmű szigorításának irányába mutat: a tagállamok egyrészt gyorsabban szeretnék visszaküldeni azokat, akik nem jogosultak maradni, másrészt rendkívüli migrációs helyzetekre külön szabályokat vezetnének be.