Az Egyesült Államok átfogóan kiterjesztette másodlagos szankcióit, hogy elvágja Irán globális gazdasági kapcsolatait, és figyelmeztette a cégeket világszerte: ha továbbra is Teheránnal kereskednek, elveszíthetik a dollárrendszerhez való hozzáférésüket.
Washington gyakorlatilag arra szólítja fel a világ valamennyi vállalatát, hogy válasszon Irán és az amerikai pénzügyi rendszer között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A washingtoni pénzügyminisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Scott Bessent ismertette azt a kampányt, amelyet „gazdasági offenzívának” nevezett Irán pénzügyi kapcsolatai ellen, és közölte, már arra számít, hogy „a hét végéig bejelentenek egy jelentős pénzintézetet, amelyet szankciókkal sújtanak”.
A terv, amely a Gazdasági Kiközösítés (Operation Economic Outcast) fedőnevet kapta, Bessent vasárnapi figyelmeztetését követi, aki „gazdasági D-napot” jósolt Teheránnak.
Az amerikai pénzügyminisztérium közel 60 vállalatot, magánszemélyt és hajót jelölt meg több joghatóság alatt – köztük kínai állampolgárokat –, és felfüggesztette azokat az engedélyeket, amelyek eddig korlátozott ügyleteket tettek lehetővé Iránnal.
A külföldi vállalkozások számára még jelentősebb, hogy a másodlagos szankciókat az eddigi olajszektorra koncentráló intézkedések mellett kiterjesztik a hajózásra, a légiközlekedésre, az aranykereskedelemre, a technológiára és a digitális eszközökre is.
Bessent közölte: minden olyan szereplőt, amely Irán megbízásából pénzmosásban vesz részt, kizárnak a dollárrendszerből, hozzátéve, hogy „senki sem áll a szankciók fölött”, amikor arról kérdezték, Kínára is kiterjednek-e az intézkedések.
Az amerikai pénzügyminiszter nem szabott meg konkrét határidőt a megfelelésre, de jelezte, hogy Washington türelme nem végtelen, miközben Donald Trump amerikai elnök telefonon keresi meg a világ vezetőit, és arra kéri őket, hogy állítsák le az Iránnal folytatott kereskedelmet.
Nem mellékes, hogy a pénzügyminisztérium egyelőre nem sújtott nyíltan egyetlen harmadik országot sem, a legsúlyosabb csapást tartalékban hagyva az úgynevezett „cure period”, vagyis helyrehozási időszak alatt.
Irán megtorlást ígért, és közölte, hogy elvárja: fő kereskedelmi partnerei ellenálljanak Washington nyomásának.
Európa közvetlen kitettsége igen csekély
Az európai vállalatoknak kereskedelmi szempontból már alig maradt veszítenivalójuk Iránnal kapcsolatban.
Az Eurostat adatai szerint az EU és Irán közötti árukereskedelem volumene 2025-ben mindössze 3,72 milliárd eurót tett ki, amelyből 2,97 milliárd euró volt az európai export – ez az unió teljes kivitelének mintegy 0,1 százaléka –, messze az alatt a 2011-ben mért, több mint 27 milliárd eurós csúcsérték alatt.
Ami azonban megmaradt, az erősen koncentrált.
Németország adja az EU–Irán kereskedelem nagyjából 32 százalékát, Olaszország 16 százalékot, Hollandia pedig 15 százalékot.
Az európai exportot elsősorban gyógyszeripari termékek, gépek és orvosi berendezések alkotják – olyan kategóriák, amelyekre gyakran humanitárius mentességek vonatkoznak –, míg az importot főként pisztácia és más élelmiszerek uralják.
Ezek miatt az európai piacok nyugodtan fogadták a hírt kedd délelőtt.
A cikk írásakor mind a Euro Stoxx 50, mind a szélesebb körű paneurópai Stoxx 600 nagyjából 0,2 százalékos pluszban forgott.
A brit FTSE 100, a német DAX 30, a francia CAC 40, az olasz FTSE MIB, a holland AEX és a svájci CH20 egyaránt 0,1 és 0,3 százalék közötti emelkedést mutatott, a német index vezetésével.
A valódi kockázat Európa számára a pénzügyi infrastruktúrában rejlik
A nagyobb veszélyt nem az iráni kereskedelem, hanem az amerikai szankciók végrehajtásának kiterjedtsége jelenti.
A bankok, biztosítók, hajózási társaságok és nyersanyag-kereskedők több tucat ország ügyfeleinek ügyleteit bonyolítják, és rendszerint nem a közvetlen teheráni üzlet, hanem egy másutt szankcionált partnerrel való kapcsolat váltja ki a büntetéseket.
Az európai igazgatótanácsokban jól emlékeznek az előzményekre.
A BNP Paribas 2014-ben rekordösszegű, 8,9 milliárd dolláros (7,6 milliárd eurós) bírságot fizetett, és bűnösnek vallotta magát büntetőjogi vádakban, amiért Iránnal, Szudánnal és Kubával kapcsolatos tranzakciókat dolgozott fel, majd egy évre elveszítette a jogot, hogy New York-i irodáján keresztül dollárügyleteket tisztázzon.
Az európai vállalatok jogi csapdahelyzetbe is kerültek.
Az EU úgynevezett Blocking Statute rendelete megtiltja a cégeknek, hogy az amerikai szankcióknak megfelelően járjanak el Iránnal kapcsolatban, hacsak erre az Európai Bizottság nem ad külön engedélyt, és az Európai Unió Bírósága kimondta: azoknak a vállalatoknak, amelyek felmondják iráni szerződéseiket, döntésüket olyan indokkal kell alátámasztaniuk, amely nem az amerikai nyomásra hivatkozik.
A gyakorlatban a legtöbben 2018 óta az amerikai dollárt választották, és a mostani hét aligha ad nekik okot arra, hogy ezt újragondolják.