Az Mps jóváhagyta a Banco Bpmre és a Banca Generalira tett kettős ajánlatot, az Intesa Sanpaolo ajánlatának alternatívájaként; a 34 milliárd eurós ügylet célja egy európai jelentőségű bankcsoport létrehozása.
Az Mps igazgatótanácsa pénteken egy közleményben hivatalosan ismertette a két ajánlat pénzügyi feltételeit, amelyek önkéntes nyilvános csereajánlatként a Banco Bpm és a Banca Generali valamennyi részvényére vonatkoznak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ajánlatcsomag becsült értéke mintegy 34 milliárd euró, és közvetlen alternatívát jelent az Intesa Sanpaolo által ugyanarra a siena-i bankra tett nyilvános vételi és csereajánlattal szemben.
A tranzakció részletei szerint a Banco Bpm esetében az ellenérték 25,3 milliárd euró, 1,567 darab Mps-részvény jár minden egyes bevitt részvény után.
A Banca Generalinak szóló ajánlat értéke 8,72 milliárd euró, az átváltási arány pedig 6,958 darab Mps-részvény. Ez a konstrukció az azonnali értékteremtést szolgálja, és az új csoport részvényesi szerkezetének megerősítését célozza.
Lovaglio: „80 milliárd eurós csoport, Európa tíz legnagyobb bankja között”
Az Mps ajánlata azt követi, hogy Olaszország legnagyobb bankcsoportja, az Intesa San Paolo az Unipollal és a Bper Bancával közösen megkísérelte felvásárolni ugyanazt a siena-i bankot.
Az ajánlat miatt az Mps-nek be kell tartania a passivity rule-t, így a részvényesek jóváhagyása nélkül nem hajthat végre felvásárlásokat, ezért csütörtökön rendkívüli közgyűlésre gyűltek össze. A legnagyobb tulajdonosok közé tartozik a Del Vecchio család (17,5%), a Catagirone-csoport (10,2%), a Blackrock alap (5%), a Gazdasági és Pénzügyminisztérium (4,8%) és a Banco BPM (3,7%).
Ez potenciálisan hatalmas átrendeződést hozhat az olasz bankszektorban, de az európaiban is, tekintettel a Banco Bpm-ben jelen lévő francia Crédit Agricole-ra, amely csaknem a részvények egyharmadát birtokolja.
A Mps, a Banco Bpm és a Banca Generali egyesülésével létrejövő csoport „körülbelül 80 milliárd eurós pro forma piaci kapitalizációval rendelkezne, az első tíz európai bank közé kerülne, és Olaszországban a második helyet foglalná el az ügyfélhitelek állománya és a fiókhálózat nagysága alapján”, közölte az intézmény vezérigazgatója, Luigi Lovaglio az elemzőkkel tartott konferenciahíváson.
„Egy erősebb, európai léptékben is meghatározó olasz bankcsoportot hozunk létre, amely szorosan kötődik a nemzeti gazdasághoz, és készen áll arra, hogy versenyezzen egy folyamatosan változó ágazatban” – mondta a vezérigazgató, aki „barátságos, nem ellenséges egyesülésről” beszélt, mert „meg vagyunk győződve ennek a projektnek az erejéről”.
Az olasz bankok körüli játszma nem független a politikától. A Meloni-kormány támogatta az Mps stratégiáját egy harmadik banki pólus kialakítására: előbb 2024-ben értékesítette az állami részesedés egy részét, és azt a legnagyobb magánrészvényesekre bízta, majd a következő évben üdvözölte a siena-i intézet Mediobanca-felvásárlását, miközben ellenezte az UniCreditnek a Bpm megszerzésére irányuló kísérletét.
Az Mps Intesa San Paolo alá kerülésének lehetőségével szemben Siena és Toszkána intézményei is állást foglaltak, tartva attól, hogy a fiókok jelentős része az ügyletben partner Unipol-BPER-hez kerülne, és leépítenék a történelmi toszkán bank dolgozóinak egy részét.
A közlemény feltételei és a részvényesi struktúra
A tranzakcióról szóló dokumentum szerint a két ajánlatra való jelentkezés időszaka „2026 decemberének első felében kezdődhet meg, és 2027 februárjának első feléig zárulhat le”.
A közleményben szereplő becslések szerint a tranzakció lezárulta az új pénzügyi entitás tulajdonosi viszonyainak újrarendeződéséhez vezet.
Ha mindkét csereajánlatra teljes körű lesz a jelentkezés, a relatív többséget továbbra is az Mps történelmi részvényesei tartják kézben, akik a kombinált csoport mintegy 50,1%-át birtokolnák, míg a Banco Bpm, illetve a Banca Generali jelenlegi részvényeseinek önálló jelenlétét megszüntető részesedés aránya sorrendben 37,2% és 12,7% lenne.
Az Mps által ismertetett stratégia emellett „a jövedelmezőség és a működési hatékonyság jelentős javulását” is tartalmazza: a bank 2026 és 2030 között 15 milliárd euró osztalék kifizetését tervezi, amelyhez további, összesen 4 milliárd eurós rendkívüli juttatás társul a részvényesek javára, készpénzben és természetben, részvények formájában egyaránt.