A lakhatási költségek a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát viszik el európaiak milliói számára. Az Euronews Business elemzi, mely országokat sújtja leginkább, és szakértők ismertetik a mozgatórugókat.
Az EU-ban a lakásárak átlagosan 69 százalékkal emelkedtek 2015 és 2026 második negyedéve között az Eurostat adatai szerint. Egyes tagállamokban az árak több mint megduplázódtak. A bérleti díjak és az energiaárak is tovább nőttek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Európa a növekvő lakásárak és az emelkedő lakhatási költségek által vezérelt válsággal néz szembe” - közölte az Európai Tanács.
A lakhatási válság különösen azokra nehezedik, akik rendelkezésre álló jövedelmük több mint 40 százalékát lakhatásra költik. Az Eurostat ezt nevezi lakhatási költség-túlterhelési rátának. Az EU-ban ez az arány 2025-ben átlagosan 7,7 százalék volt.
„A lakhatási költségek túlterhelésének fő mozgatórugói a lakhatás költségeinek emelkedése (legyen szó bérleti díjakról vagy lakásárakról, amelyek számos városban megugrottak) a jövedelmek visszafogott növekedéséhez viszonyítva, különösen a jövedelemeloszlás alacsonyabb kvantiliseiben” - mondta Dr Hannah Widmer az ETH Zürich intézményből az Euronews Businessnek.
Mely országokat sújtja leginkább a helyzet? Hol a legmagasabb Európában a lakhatási költség-túlterhelési ráta?
Mit jelent a lakhatási költség?
Az Eurostat meghatározása szerint a lakhatási költségek azok a havi kiadások, amelyeket a háztartások az otthonukért fizetnek. Ide tartozik a bérleti díj vagy a jelzáloghitel kamata, a közüzemi költségek, például a víz, az áram, a gáz és a fűtés, valamint a rendszeres terhek, mint a biztosítás, a karbantartás, a javítások és az adók.
A rendelkezésre álló jövedelem a háztartás teljes jövedelmét jelenti az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások levonása után. Ebbe beletartoznak az olyan szociális juttatások is, mint a nyugdíjak.
A rendelkezésre álló adatokkal rendelkező országok közül Görögországban a legmagasabb a lakhatási költség-túlterhelési ráta Európában. Ez magában foglalja az EU 27 tagállamát, két EFTA-országot és öt uniós tagjelölt országot.
2025-ben Görögországban az emberek 26,4 százaléka olyan háztartásban élt, amely rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra költötte. Ez több mint háromszorosa az EU 7,7 százalékos átlagának.
Az uniós országok közül Dánia következik 14,7 százalékkal. Németország (11,2 százalék) és Svédország (10,8 százalék) szintén jóval az EU-átlag felett van.
A lakhatási költség-túlterhelési ráta Észtországban (8,8 százalék), Csehországban (8,2 százalék) és Luxemburgban (8,1 százalék) is az EU-átlag felett van.
Az EU-n kívül Svájcban (15,3 százalék) és Norvégiában (13,5 százalék) magas ez az arány. Három tagjelölt országban is az uniós átlag felett van: Törökországban (10 százalék), Montenegróban (8,7 százalék) és Szerbiában (7,9 százalék).
„Tekintettel a nagyon eltérő kontextusokra, nem utolsósorban a gazdaság és a jóléti rendszer szempontjából, a lakhatási költség-túlterhelés szintjére adott magyarázatok Görögországban, Svájcban és Dániában nem ugyanazok. És a következmények sem” - mondta Rikke Skovgaard Nielsen, az Aalborgi Egyetem vezető kutatója az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy a bérleti díj kifizetése után az embereknek megmaradó pénz ezekben a három országban jelentősen különbözik, ahogy a megélhetési költségek is. Ennek eredményeként a háztartásokra gyakorolt hatás is eltérő.
Cipruson a legalacsonyabb az arány. Mindössze az emberek 2,4 százaléka költ rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra. Horvátországban (3,2 százalék), Szlovéniában (3,5 százalék) és Szlovákiában (3,5 százalék) szintén alacsony a ráta.
Dr Marietta Haffner a TU Delft intézményből rámutatott, hogy amikor a lakhatási költségek, például a lakásárak, a bérleti díjak, az energiaárak, a kamatlábak és az infláció gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, akkor a lakhatási költségek jövedelmen belüli aránya nő. Idővel azoknak az aránya is emelkedik, akik jövedelmük több mint 40 százalékát fizetik ki.
„Valószínű, hogy a növekvő energiaárak lesznek a növekvő lakhatási költségek egyik fő hajtóereje a következő évben” - mondta.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Spanyolország (7,2 százalék), Franciaország (6,4 százalék) és Olaszország (5,0 százalék) mind az uniós átlag alatt vannak, míg Németország (11,2 százalék) összességében az ötödik helyen áll.
Miért különbözik az országok között a teher?
„Valószínűleg a lakástulajdonlási és bérleti struktúrák (a magánbérleti piacon lakást bérlő bérlőknek általában a legmagasabb a lakhatási költségterhe), a jóléti rendszerek és a tágabb gazdasági helyzet kölcsönhatása magyarázza a lakhatási költség-túlterhelés magasabb vagy alacsonyabb arányait” - mondta Widmer.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az országok összehasonlítása összetett. A lakhatási költség-túlterhelés megtapasztalása Svájcban egészen mást jelenthet, mint Görögországban, a jóléti ellátásoktól és a lakásminőségtől függően.
Több mint 34 millió embert érint az EU-ban
A tényleges számok még beszédesebbek. Az EU-ban több mint 34 millió ember olyan háztartásban él, amely rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra költi.
A lakhatási költség-túlterhelés által érintettek száma Németországban a legmagasabb, 9,4 millió fő. Utána következik Törökország 8,6 millióval, majd Franciaország (4,4 millió), Spanyolország (3,5 millió) és Olaszország (2,9 millió).
Bár népessége viszonylag kicsi ezekhez az országokhoz képest, Görögország a hatodik helyen áll, 2,7 millió olyan emberrel, aki lakhatási költség-túlterhelésben érintett háztartásban él.
Természetesen az alacsony jövedelmű embereket sújtja leginkább a helyzet. Az EU-ban az arány 29,1 százalékra emelkedik azok körében, akik a szegénység kockázatának vannak kitéve. Ez a csoport azokat foglalja magában, akiknek ekvivalizált rendelkezésre álló jövedelme a szegénységi küszöb alatt van, amelyet a nemzeti medián ekvivalizált rendelkezésre álló jövedelem 60 százalékánál határoznak meg.
2025-ben az EU medián ekvivalizált rendelkezésre álló jövedelme éves szinten 22 939 euró, havonta pedig 1 912 euró volt. Ennek 60 százaléka uniós szinten havi 1 147 eurót tett ki.
Görögország ismét az első helyen áll. 2025-ben a szegénység kockázatának kitett emberek 82,6 százaléka olyan háztartásban élt Görögországban, amely rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra költötte. Ez azt jelenti, hogy több mint öt emberből négy érintett volt. Dánia (59,8 százalék) és Svájc (56,1 százalék) következik, miközben az arány Svédországban (46,8 százalék), Norvégiában (43,8 százalék) és Csehországban (43,4 százalék) is 40 százalék felett van.
Németország (35,0 százalék) az EU 29,1 százalékos átlaga felett van, míg Spanyolország (28,3 százalék), Franciaország (25,4 százalék) és Olaszország (21,7 százalék) ez alatt marad.
A legalacsonyabb arány Cipruson 7,6 százalék, ezt követi Albánia (8,2 százalék), Horvátország (14,9 százalék) és Szlovákia (15,4 százalék).