Az európai államkötvények kedden jelentős eladói nyomás alá kerültek: a francia 10 éves hozam 17 éves csúcsot ért el, a német 10 éves Bund hozama pedig 2011 óta nem látott szintre emelkedett.
A kormányok hitelfelvételi költségei az Atlanti-óceán mindkét partján meredeken emelkednek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kedden Európa legnagyobb gazdaságaiban a hosszú lejáratú államkötvények hozamai többéves csúcsra kapaszkodtak, miközben a 30 éves amerikai államkötvények hozama közel két évtizede nem látott szintre emelkedett.
Az eladási hullám azután erősödött fel, hogy halványultak a remények az iráni konfliktus gyors rendezésére, ami felfelé hajtotta az olajárakat, és újraélesztette a makacs inflációval kapcsolatos aggodalmakat. A nemzetközi etalonként szolgáló Brent hordónként csaknem 91 dolláron forgott kedd délelőtt a fokozódó közel-keleti feszültségek közepette.
„Az amerikai–iráni béketárgyalások kudarcba fulladása növelte annak kockázatát, hogy az energiaárak az év hátralévő részében magasak maradnak, ami az inflációt is a vártnál magasabb szinten tarthatja, és növeli az esélyét annak, hogy a jegybankok kamatot emeljenek” – mondta Richard Carter, a Quilter Cheviot kötvénypiaci kutatásának vezetője az Euronews Businessnek.
A befektetők egyre inkább szigorodó monetáris politikára számítanak az euróövezetben: az EKB betéti kamatlábát 2027 márciusára 2,76 százalékra prognosztizálják a jelenlegi 2,25 százalékról.
A Trading Economics adatai szerint a befektetők 90 százalékos valószínűséget tulajdonítanak annak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben kamatot emel.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban a 30 éves államkötvények hozama 5,33 százalékra emelkedett, ilyen magas szintet 2007 óta nem ért el. Az Egyesült Királyságban a 30 éves államkötvény (gilt) hozama 5,85 százalékon állt, ami 2026 májusa óta a legmagasabb érték.
A globális eladási nyomás felerősödése közepette kedden délelőtt a francia 10 éves államkötvény hozama 4,10 százalékra kúszott, ami 2009 júniusa óta nem látott szint.
Az euróövezet irányadó eszközének számító német 10 éves Bund hozama 3,25 százalék fölé emelkedett, és 2011 márciusa óta nem látott szintet ért el.
A francia 30 éves államkötvény hozama 2008 óta nem látott csúcsra kapaszkodott a világszerte zajló kötvényeladások és az ország 2027-es költségvetési tárgyalásaival, valamint a jövő évi elnökválasztással kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette. A német 30 éves kötvény hozama 3,78 százalékra emelkedett, ami 15 éves csúcsnak felel meg.
A hosszú lejáratú kötvények hozamának emelkedését nem kizárólag a magasabb kamatokra vonatkozó várakozások és az inflációtól való félelem hajtja.
„A befektetőket aggasztja a hitelfelvétel mértéke a nagy gazdaságokban, köztük az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Japánban” – folytatta Carter, majd hozzátette: »A mesterséges intelligenciához (MI-hez) kapcsolódó kötvénykibocsátások jelentős volumene szintén növelte a kínálatot, további nyomást gyakorolva az árakra és feljebb hajtva a hozamokat.«
A magasabb hitelfelvételi költségek nyomást gyakorolnak a gazdaságokra, és számos befektetési formában megemelik a finanszírozási költségeket.
Mivel az államadósság-kezelő központok folyamatosan a kötvénypiacon keresztül vonnak be forrásokat, a hozamok ugrásszerű emelkedésének hatása fokozatosan megjelenik a hitelfelvételi költségeikben, ahogy újrafinanszírozzák a lejáró adósságot.
Az S&P Global Ratings becslése szerint 2026-ban Olaszország a GDP 17 százalékának megfelelő lejáró adósságot lesz kénytelen megújítani, szemben Franciaország 12 százalékával, illetve Németország és az Egyesült Királyság 7–7 százalékos arányával.
„A kötvénypiacok egyelőre várhatóan érzékenyek maradnak mind a geopolitikai fejleményekre, mind a gazdasági adatok alakulására” – mondta Carter.
Hozzátette: a kötvények továbbra is vonzóak a befektetők számára, mivel hozamuk történelmi összevetésben magas, jócskán meghaladja az inflációt, így az árak emelkedésének figyelembevételével is pozitív reálhozamot kínálnak.