A japán tízéves államkötvény hozama hétfőn 1996 óta nem látott szintre emelkedett, miután adatok jelezték: a világ negyedik legnagyobb gazdasága a második negyedévben a vártnál lassabban nőtt.
Néhány órán belül két, egymásnak ellentmondó adat látott napvilágot Tokióban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kötvénypiaci befektetők harmincéves csúcsra tornázták a 10 éves japán államkötvény hozamát, mielőtt a kormány bejelentette, hogy a gazdasági növekedés alig a fele volt annak, amit a közgazdászok vártak – ez a párosítás sokat elárul arról, mi mozgatja most valójában a japán piacokat.
A gazdaság a második negyedévben évesített 1,1 százalékkal bővült a kabinetiroda adatai szerint, jóval az előre jelzett 2,0 százalék alatt, és elmaradva az első negyedévre lefelé módosított 1,9 százalékos ütemtől.
Negyedéves összevetésben a GDP mindössze 0,3 százalékkal nőtt az előrejelzett 0,5 százalékkal szemben, ami sorban a harmadik bővülést jelenti. A magánfogyasztás stagnált, a beruházások 1,2 százalékkal estek, miközben a gyenge jen által megtámogatott nettó export 0,5 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
A tízéves japán államkötvények (JGB) hozama a nap folyamán 2,93 százalékig emelkedett, ami az 1996. szeptember óta mért legmagasabb szint, majd kissé visszaesett, miután nyilvánosságra hozták a GDP-adatokat.
A gyenge növekedés és az emelkedő kötvényhozamok közötti ellentét jól mutatja, mi mozgatja jelenleg a japán kötvénypiacot: nem a növekedés, hanem az infláció és a devizaárfolyam.
A GDP-deflátor éves összevetésben 2,6 százalékkal emelkedett, és a piaci szereplők egyre inkább arra fogadnak, hogy a japán jegybank már szeptemberben megemeli irányadó kamatát, amely jelenleg 1 százalékon áll, és így is három évtizedes csúcson van, hogy fékezze az inflációt és támogassa a jent.
Tokió és Washington milliárdokat költött a jen védelmére
A jen július végén 163,73-as szintig gyengült az amerikai dollárral szemben, ami nagyjából negyven éve nem látott mélypont, és arra késztette Japánt és az Egyesült Államokat, hogy 2011 óta első közös devizapiaci beavatkozásukat hajtsák végre.
Japán csak az első két napban hozzávetőleg 85 milliárd dollárt (73,3 milliárd eurót) vetett be, miközben az amerikai beavatkozás jóval kisebb volt – a Goldman Sachs szerint.
A beavatkozás hatására a jen árfolyama ismét nagyjából 159-re erősödött a dollárral szemben.
Jelenleg jelentős rés van a japán és az amerikai kamatszintek között: a Federal Reserve irányadó kamata továbbra is 3,50–3,75 százalék. A japán jegybank szeptemberi ülése lesz a következő próba arra, hogy tartós marad-e a jen erősödése.
A japán kötvénypiac jelentősége messze túlmutat Tokión, részben a jenre épülő „carry trade” miatt, amelynek keretében a befektetők olcsón vesznek fel jenben hitelt, hogy külföldön magasabb hozamú eszközöket vásároljanak, az amerikai államkötvényektől a feltörekvő piacok adósságáig.
A növekvő japán hozamok rontják ennek a stratégiának a jövedelmezőségét, és gyors pozíciólezárásra kényszeríthetnek, ahogyan 2024 augusztusában is történt, amikor a japán kamatemelés és a gyenge amerikai foglalkoztatási adatok együttesen több mint 12 százalékkal taszították le a Nikkei indexet egyetlen kereskedési napon, és mintegy 3 százalékot faragtak le az S&P 500 értékéből.
Mivel a japán államkötvények hozamai három évtizede nem látott csúcson járnak, és további szigorításra számítanak, az elemzők szerint egy újabb hasonló sokk feltételei továbbra is fennállnak.