Az Európai Unióban majdnem minden ötödik állás sérülékenynek minősül a rossz fizetés, a bizonytalan foglalkoztatás vagy a munkajogi védelem hiánya miatt – derül ki az Eurofound friss jelentéséből, amely szerint Spanyolország áll az élen.
„A multidimenziós jelenség, amely magában foglalja az elégtelen jövedelmet, a foglalkoztatási bizonytalanságot és a munkahelyi jogok hiányát” – így határozza meg az Eurofound az élet- és munkakörülmények szempontjából a foglalkoztatási kiszolgáltatottságot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Legutóbbi jelentésében az uniós, háromoldalú ügynökség, amely tudásával a jobb szociális, foglalkoztatási és munkával kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását segíti, megállapította, hogy 2021-ben – az utolsó évben, amikor az uniós jövedelmi adatok összehasonlíthatók – a munkahelyek 18,8%-a, vagyis majdnem minden ötödik állás az említett meghatározó dimenziók közül legalább egyben a küszöbérték alatt maradt.
A trend iránya azonban biztató.
A kiszolgáltatottság 2009-ben 21,4%-ról 2014-re 23,8%-ra emelkedett a pénzügyi válság nyomán, elsősorban a kényszerű határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatás ugrásszerű növekedése miatt, majd 2016-tól kezdve folyamatosan csökkent, és a válság előtti szint alá esett.
Ez összhangban van az ügynökségnek a 2024-es munkakörülmény-felmérésről áprilisban közzétett áttekintésével, amely szerint Európában fokozatosan javul a munkahelyek minősége, miközben tartós törésvonalak maradnak fenn.
Nagyon egyenlőtlen térkép
Spanyolországban a legmagasabb a sérülékenységi ráta, 29%, ezt követi Portugália és Luxemburg 25%-kal, valamint Olaszország 24%-kal, míg Magyarország (17%), Málta és Bulgária (mindkettő 18%) számítanak a legkevésbé érintettnek.
2021-re vonatkozó adatok Ciprusról, Csehországról, Litvániáról, Lengyelországról, Romániáról és Svédországról nem álltak rendelkezésre, ezért ezek az országok kimaradtak a vizsgálatból.
A probléma természete legalább annyira különbözik, mint a mértéke.
A kontinentális országokban, például Németországban és Ausztriában, valamint Közép- és Kelet-Európa-szerte az alacsony bérszint a fő hajtóerő: Bulgáriában a jelentés 2019-es bontása szerint a kiszolgáltatottság közel háromnegyedéért felelős.
Másutt a fő ok a bizonytalanság, mivel a kényszerű határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatás dominál a mediterrán és északi államokban, és Írországban a teljes sérülékenység 56%-ához járul hozzá, ami a legmagasabb arány az EU-ban.
Luxemburg meglepő, élmezőnybeli pozíciója azzal magyarázható, hogy a béreket az adott ország saját mediánjövedelméhez viszonyítva mérik.
Kire nehezedik a kockázat
A nők, a fiatal munkavállalók, a migránsok, a romák, a fogyatékossággal élők és az LMBT+ emberek mind átlagon felüli eséllyel dolgoznak kiszolgáltatott állásokban. Hátráltatja őket a diszkrimináció, a gondozási kötelezettségek, a migránsok esetében pedig a jogi akadályok és az el nem ismert végzettségek.
Az oktatás erős védelmet nyújt.
Magyarországon például az alacsony iskolai végzettségű dolgozók 58%-a sérülékeny, szemben a diplomások mindössze 6%-ával.
Hasonló védelmet jelent az idő is: minden egyes, a munkaerőpiacon eltöltött további év egy százalékponttal mérsékli a kockázatot, vagyis egy 20 éves pálya során nagyjából 20%-kal.
A fiatalok sérülékenysége különösen szembetűnő: Dániában 2015-ben a fiatal munkavállalók 59%-a számított sérülékenynek, míg a felnőtteknek csak 11%-a, noha az északi országokban ez nagyrészt átmeneti szakasz a stabil állások felé vezető úton.
A hátrányok halmozódásának ára
Az egyetlen dimenzióban megjelenő sérülékenység önmagában nem pecsételi meg a munkában töltött életet, és az érintett dolgozók olykor még biztonságban lévő kollégáiknál is kedvezőbb mutatókról számolnak be – például a munka intenzitása terén.
„Következetesen a többszörös sérülékenység halmozódása vezet kedvezőtlen következményekhez” – állapítja meg a jelentés, amely rosszabb kilátásokat, korlátozott képzési lehetőségeket, kisebb önállóságot és kiszámíthatatlan jövedelmet sorol fel.
A teher inkább mentális, mint fizikai: a különösen sérülékeny dolgozók körében gyakoribb a szorongás és a depresszió, noha kisebb valószínűséggel jelentenek munkával összefüggő stresszt.
Bár ez ellentmondásosnak tűnhet, a felmérés adatai pontosan ezt mutatják, és a jelentés mindkét megállapítást egymás mellett ismerteti anélkül, hogy megpróbálná összeegyeztetni őket, mivel a fokozott szorongás és depresszió okai nyilvánvalóan nem a munkával függenek össze.
Miközben az Európai Bizottság Quality Jobs Act néven ismert, a minőségi munkahelyekről szóló jogszabálytervezete konzultáció alatt áll, az Eurofound amellett érvel, hogy a rugalmasságot meg kell őrizni anélkül, hogy a nem szokványos foglalkoztatási formák felpuhítanák a normákat, és hogy a szabályok csak annyira hatékonyak, amennyire a munkaügyi felügyeletek képesek azokat betartatni.