A vasárnapi vb-döntőben Argentínát 1–0-ra legyőző Spanyolország rekordösszegű, 50 millió dolláros (43,7 millió eurós) FIFA-prémiumot kap, és ha a korábbi bajnokok példája irányadó, mérhető, ám múló lendületet ad a gazdaságnak.
Ferran Torres 106. percben szerzett gólja 16 évvel a dél-afrikai diadal után második világbajnoki címéhez juttatta Spanyolországot, és azonnal újra előhozott egy jól ismert kérdést: a győzelem valóban gazdagabbá tesz egy országot?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közvetlen jutalom viszonylag egyszerű.
A FIFA rekordösszegű, 50 millió dolláros (43,7 millió eurós) prémiumot fizet a győztes szövetségnek, szemben azzal a 42 millió dollárral (36,7 millió euróval), amelyet Argentína kapott 2022-ben, a kibővített, 48 csapatos torna 655 millió dolláros (572 millió eurós) összdíjazásából.
Arról, hogy az összegből mennyit osztanak szét a játékoskeret, a szakmai stáb és a tágabb háttércsapat között, a spanyol szövetség dönt; ami pedig megmarad, az RFEF saját működési költségeit és fejlesztési programjait fedezi, ráadásul minden kifizetés adóköteles.
A spanyol hatóságok mintegy 6 millió eurónyi adóbevételre számíthatnak a válogatott 17, Spanyolországban élő és ott adózó tagjától; ennek túlnyomó része, körülbelül 4,4 millió euró, az állami adóhatósághoz folyik be, kisebb hányadok pedig a navarrai és a baszk kincstárba kerülnek.
A makrogazdasági kérdésre azonban jóval nehezebb választ adni.
A University of Aberdeen közgazdásza, Marco Mello 2024-es tanulmánya szerint, amely az Oxford Bulletin of Economics and Statistics folyóiratban jelent meg, a világbajnoki cím a döntőt követő két negyedévben legalább 0,48 százalékponttal emeli a bajnok ország éves GDP-növekedési ütemét, mielőtt a hatás elenyészik, jóllehet a vizsgált világbajnokok köre értelemszerűen igen szűk.
Látszólag nem az ünneplésre elköltött pluszpénz, hanem az export a fő hajtóerő: a kiviteli forgalom 5–6 százalékponttal gyorsabban nő, mivel a világbajnoki cím a hazai termékek és szolgáltatások számára világszintű reklámkampányként működik.
Mit mond a történelem a győzteseknek jutó többletbevételről
Ha ezt a hatást Spanyolország 1690 milliárd eurós gazdaságára vetítjük, az becslések szerint nagyjából 4 milliárd eurót ér – mondja Pedro Santa Cruz, a Freedom24 Iberia igazgatója, aki ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy önmagában a FIFA-díj körülbelül egy negyedórányi nemzeti termelésnek felel meg.
A belföldi ünneplés gazdasági hatása is csalóka.
A spanyol csoportmeccsek idején 36 százalékkal ugrott meg a bárokban és éttermekben lebonyolított tranzakciók száma, Sevillában pedig 66 százalékos csúcsot mértek – derül ki a Santa Cruz által idézett, a Square fizetési platform adataiból –, ám ennek jelentős része inkább máshonnan átcsoportosított költés, nem pedig új pénz a gazdaságban.
A győzelem miatti ünnepségek várhatóan hasonló hatással járnak majd: a becslések szerint több mint egymillióan vonulnak Madrid utcáira, hogy köszöntsék a hazatérő bajnokcsapatot.
Éppen Spanyolország saját múltja szolgál a legélesebb figyelmeztetésül az eltúlzott várakozásokkal szemben.
A 2010-es diadal idején a munkanélküliség 20 százalék körül járt, a gazdaság pedig éppen egy bankmentő csomag felé sodródott – a trófea mindezen semmit sem változtatott.
Mello kutatása emellett a rendező országok esetében sem mutat ki érdemi, hosszú távú növekedési hatást.