A reálbérek közel 2%-kal estek az eurózónában 2021 eleje és 2026 eleje között, de a dolgozók vásárlóereje országonként erősen eltért. Az Euronews Business bemutatja, hol nőtt vagy csökkent leginkább a bér, és miért.
A COVID–19-járvány, Oroszország ukrajnai inváziója, az elszálló energiaárak, a rekordmagas infláció és számos egyéb tényező egyaránt nyomást gyakorolt a bérekre Európa-szerte. A megélhetési költségek emelkedése súlyosan érintette az európai háztartások millióit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A reálbérek – amelyek az infláció hatását is figyelembe veszik – az elemzett európai országok harmadában estek vissza az öt év során, egészen 2026 elejéig.
Hol csökkentek a legnagyobb mértékben a reálbérek 2021 és 2026 első negyedéve között? Hol nőtt a leginkább a reálbér? Miért emelkedtek ki egyes országok a reálbér-növekedés terén, miközben az euróövezet egésze visszaesést mutatott?
Az OECD Employment Outlook 2026 jelentése szerint – amely 27 európai országot vizsgál, de nem fedi le az összes uniós tagállamot – a reálbérek összességében kilenc országban csökkentek 2021 és 2026 első negyedéve között.
A 2022–2023-as megélhetési válság hatása
„A reálbérekre 2026 első negyedévében is hatással volt a 2022–2023-as megélhetési válság” – mondta az Euronews Businessnek Andrea Bassanini, az OECD Employment Outlook szerkesztője.
„Mivel az ágazati kollektív szerződések megújítása nem minden évben történik, ráadásul jellemzően eltolva zajlik, a tárgyalt béreknek sok időre volt szükségük a felzárkózáshoz, és ez a folyamat máig nem teljes.”
Arra is rámutatott, hogy a törvényben rögzített minimálbérek nagyrészt lépést tartottak az árak emelkedésével.
A reálbérek több mint 6%-kal estek vissza Olaszországban
Olaszországban volt a legnagyobb visszaesés: a reálbérek 6,1%-kal csökkentek. Ronald Janssen, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és a Szakszervezeti Tanácsadó Bizottság (TUAC) korábbi vezető közgazdásza szerint a munkáltatók rendszeres késlekedése az új megállapodások megkötésével, valamint a szakszervezetek gyengülő alkuereje hozzájárult az olaszországi reálbércsökkenéshez.
Michele Bavaro, az olasz Scuola Normale Superiore közgazdásza kiemelte, hogy Olaszországban hagyományosan hosszú késésekkel újítják meg a szerződéseket, ami lassította a nominálbérek helyreállását az infláció megugrását követően.
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (wiiw) munkatársai, Richard Grieveson és Meryem Gökten szintén a gyenge termelékenységre, a lanyha gazdasági növekedésre és az Olaszországban viszonylag lassú nominálbér-kiigazításra hívták fel a figyelmet.
Csehországban és Svédországban 5,8, illetve 4,8%-os visszaesést jegyeztek fel. A reálbérek 2,1%-kal estek Dániában és 2%-kal Spanyolországban. Az euróövezet egészében 1,8%-os csökkenés volt megfigyelhető ebben az időszakban.
Szlovákiában, Finnországban, Írországban és Svájcban szintén kisebb, 0,7 és 1,4% közötti visszaesést mértek.
Az infláció felgyorsulása és a munkahelyek biztonsága miatti aggodalmak
Ronald Janssen az infláció 2021–2022-es felgyorsulására hívta fel a figyelmet az euróövezetben.
„Az ezt követő kollektív bértárgyalási körökben igyekeztek helyreállítani a bérek vásárlóerejét, ám a munkavállalók és a szakszervezetek alkuerejét visszafogta a több évnyi stagnáló gazdasági növekedésből fakadó munkahelyi bizonytalanság, a kínai verseny miatti deindusztrializációs félelmek, valamint az Egyesült Államok által kezdeményezett vámháború, amely aláássa a hozzáférést egy jelentős európai exportpiacra” – nyilatkozta az Euronews Businessnek.
Belgiumban a reálbérek változatlanok maradtak, míg Franciaországban és Észtországban mindössze 0,1%-os növekedést mértek.
Törökország: kirívó kivétel
Törökország különösen kirívó kivételnek számít: itt volt a legnagyobb reálbér-növekedés, 78,6%, annak ellenére, hogy 2026 közepén 32%-os inflációt mértek.
„Törökország 79%-os reálbér-növekedése matematikailag helyes, de túlértékeli az életszínvonal tényleges javulását” – mondták Grieveson és Gökten az Euronews Businessnek.
„A reálbérek 2021-ben alacsony szintről indultak, még mindig a 2018-as devizaválság hatása alatt, így a növekedés egy része valójában csak a korábbi visszaesés ledolgozását jelentette.”
Hozzátették, hogy a 2022–2023-as éles emelkedés fő mozgatórugója a minimálbér kétszeri megemelése volt, amelyet nagyrészt a választási kampány motivált.
„A 2023-as választások után az igazítás visszatért az évi egyszeri emelésre, és azóta az infláció alatt marad” – tették hozzá Grieveson és Gökten.
Megkérdőjelezték Törökország inflációs adatainak megbízhatóságát is, hivatkozva az ellenzéki pártok vádjaira, amelyek szerint a hivatalos számokat manipulálják.
Magyarországon a legnagyobb növekedés az EU-ban
Magyarország a második helyen áll 29,8%-os reálbér-növekedéssel, és az EU-n belül maga is kivételnek számít. Lengyelországban a reálbérek 16,5%-kal emelkedtek. A három legjobban teljesítő ország mind az euróövezeten kívül található.
„Magyarország erős reálbér-növekedése az elmúlt öt évben a strukturális munkaerőhiány, a kormányzati bérepolitika és az infláció utáni felzárkózási folyamat kombinációját tükrözi” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.
Szerinte Magyarország kiemelkedő reálbér-teljesítménye nem a termelékenység rendkívüli megugrásának, hanem a feszes munkaerőpiacnak, az agresszív minimálbér-politikának, a folyamatos bérfelzárkózásnak és annak köszönhető, hogy a munkavállalók igyekeznek helyreállítani béreik vásárlóerejét az inflációs sokk után.
Az euróövezeten belül Litvániában volt a legnagyobb reálbér-növekedés, 14,8%. Más országban nem mértek kétszámjegyű emelkedést. Lettországban 7,4, Szlovéniában 6,6, Portugáliában 5,6, Görögországban 4,7, Luxemburgban pedig 4,1%-kal nőttek a reálbérek.
Nagy gazdaságok: az Egyesült Királyság vezet a reálbér-növekedésben
Az öt legnagyobb európai gazdaság közül az Egyesült Királyság áll az élen 3,6%-os növekedéssel. Németországban és Franciaországban 1% alatti reálbér-emelkedést mértek, 0,9, illetve 0,1%-ot. Olaszországban volt a legnagyobb visszaesés az összes vizsgált ország közül, míg Spanyolországban 2%-os csökkenést jegyeztek fel.
„Az egyik fontos tényező a törvényben rögzített minimálbérek növekedése: Németországban és az Egyesült Királyságban kormányzati döntés nyomán az emelés meghaladta az inflációt, Franciaországban és Spanyolországban pedig nagyjából annak mértékével megegyező volt” – mondta Bassanini.
Grieveson és Gökten rámutattak, hogy az Egyesült Királyság viszonylag rugalmas bérmeghatározási rendszere és a tartós toborzási nehézségek lehetővé tették, hogy a nominálbérek gyorsabban reagáljanak az inflációra, mint több euróövezeti gazdaságban.
A jelentés megjegyzi, hogy a 2026 első negyedévére vonatkozó adatok a legutóbbi energiaár-emelkedés előttiek, amelyet az Egyesült Államok és Izrael közös, Irán elleni támadásai, valamint Teherán válaszlépései követtek.