Az amerikai Cerebras mesterségesintelligencia-chipgyártó 2027 végéig 200 MW európai kapacitással bővít, „rendkívüli” keresletről beszél, és kihívja az ágazat óriását, az Nvidiát.
A mesterségesintelligencia-chipeket gyártó, amerikai székhelyű Cerebras csütörtökön közölte, hogy első európai adatközponti kapacitását 2026 végéig kívánja üzembe helyezni, majd ezt követően gyors ütemben bővül Franciaországban és az északi országokban, növelve európai MI-számítási kapacitását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vállalat közleményében azt írta, hogy meredeken nő a helyi, alacsony késleltetésű MI-infrastruktúra iránti kereslet az európai vállalatok, kutatóintézetek és kormányok körében, amelyek alternatívákat keresnek az Egyesült Államokban és Ázsiában koncentrálódó számítási kapacitással szemben.
A cég tervei szerint 2027 végéig Európa-szerte MI-adatközpontok hálózatát hozza létre, összesen 200 megawattos villamosenergia-kapacitással.
Az MI-adatközpontok esetében a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás a fő mérőszám, mivel az áramellátás vált a mesterségesintelligencia-számítás bővítésének legfőbb korlátjává. Összehasonlításképpen: a kisebb vállalati adatközpontok jellemzően 1 és 20 MW közötti teljesítményt fogyasztanak, míg a felhőszolgáltatók által üzemeltetett hiperskálájú létesítmények 100 MW-ot vagy még többet is igénybe vehetnek.
A Cerebras közlése szerint a tervezett adatközponti kapacitás egy részét várhatóan az OpenAI feladatainak kiszolgálására fordítják a két vállalat meglévő partnersége keretében.
„Ezek hatalmas bővítések”, több milliárd dollár értékben – mondta Andrew Feldman vezérigazgató az AFP-nek a párizsi RAISE csúcstalálkozó margóján.
A bővítés egybeesik az MI-infrastruktúrába irányuló beruházások felgyorsulásával Európa-szerte, ahol az Nvidia szerint technológiája a kontinensen bejelentett „MI-gyárak” több mint 90 százalékát hajtja.
A Cerebras terjeszkedése várhatóan nagy sebességű, MI-következtetési infrastruktúrát biztosít majd az európai felhasználóknak, ami gyorsabb válaszidőt tesz lehetővé az egyre összetettebb MI-feladatok esetében.
„Ezek a telepítések lehetővé teszik számunkra, hogy határozottan lépjünk abban, amit ügyfeleink kérnek tőlünk: gyors, nagy teljesítményű, Európában elhelyezkedő MI-számítási kapacitást” – fogalmazott Feldman a vállalati közleményben.
A 2015-ben alapított Cerebras kifejezetten az MI-inferencia céljára fejlesztett chipekre összpontosít.
Ez a folyamat, amelynek során az MI-modellek választ adnak a felhasználók mindennapi kérdéseire, eltérő követelményeket támaszt, mint egy új MI-rendszer erőforrás-igényes „betanítása”.
A kifejezetten inferenciára tervezett chipek iránti étvágy robbanásszerűen megnőtt, mivel egyre többen használnak MI-ügynököket, egy olyan új típusú interfészt, amely a felhasználók nevében önállóan képes feladatokat végrehajtani.
Az ilyen ügynökök jelentősen nagyobb számítási kapacitást igényelnek az olyan vállalatoktól, mint a Cerebras, az Nvidia és az AMD.
Azonban a transzatlanti feszültségek miatt számos kormány és vállalat ódzkodik attól, hogy túlságosan rá legyen utalva az amerikai szolgáltatókra.
Európában a generatív MI működtetéséhez szükséges számítási kapacitás iránti kereslet „rendkívüli… nagyon-nagyon gyorsan nő” – mondta Feldman az AFP-nek, hozzátéve, hogy az ágazat növekedése „gyorsabb annál, mint amit mi követni tudunk”.
„Azáltal, hogy adatközpontokat helyezünk el egész Európában… úgy gondoljuk, hogy minden egyedi európai követelménynek meg tudunk felelni” – tette hozzá, olyan kérdésekre utalva, mint például az adatszuverenitás.
Az MI-infrastruktúra fellendülése hozzájárult ahhoz, hogy a Cerebras májusi amerikai tőzsdei bevezetése (IPO) során 5,5 milliárd dollárt vonjon be, ami a Wall Street történetének 15 legnagyobb IPO-ja közé emeli a tranzakciót.