Christine Lagarde, az EKB elnöke az Euronewsnek nyilatkozva visszautasította, hogy a digitális eurót a készpénz kiváltására vagy a fizetések megfigyelésére szánnák, miközben az erről szóló jogszabály az EP hónapok óta tartó vitái után új szakaszba lépett.
A digitális euró kiegészíti, nem pedig felváltja a készpénzt, és nem a fizetések nyomon követése a cél – mondta az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde az Euronewsnak adott exkluzív interjúban, visszautasítva azokat az állításokat, amelyek szerint a projekt a polgárok megfigyelését szolgálná.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta tárgyalási mandátumát, így a jogszabály a hónapok óta akadozó egyeztetések után egy lépéssel közelebb került elfogadásához, amelyre várhatóan 2026 végéig kerül sor.
A javaslatot kezdetben az Európai Parlament több képviselője is bírálta, arra hivatkozva, hogy a digitális euró veszélyezteti a magánszférát, és idővel háttérbe szoríthatja a bankjegyek és érmék szerepét.
„Engedje meg, hogy örömmel üdvözöljem: a Parlament elsöprő többséggel hagyta jóvá e tárgyalások mandátumát, amelyek reményeink szerint decemberre lezárulnak” – mondta Lagarde az Euronewsnon Maria Tadeónak adott interjúban, a The Europe Conversation című műsorban.
A jegybankelnök elmondta: a digitális euró célja, hogy a jelenleg elsősorban készpénz formájában elérhető fizetőeszközt bevigye a digitális korba, miközben az egyes joghatóságok közötti verseny erősödik. A bankjegyekhez és érmékhez hasonlóan törvényes fizetőeszköz lenne.
„A készpénz és a digitális euró egyaránt törvényes fizetőeszköz lesz, ami azt jelenti, hogy Európa egyetlen pontján sem mondhatja majd senki: »Sajnálom, nem fogadom el az ön bankjegyeit«” – fogalmazott Lagarde.
Azt is jelezte, hogy az EKB az év végéig új bankjegystratégiát mutat be.
„Javaslatcsomagot terjesztünk elő a bankjegyeink új megjelenésére és új arculatára. A készpénz nem fog eltűnni, épp ellenkezőleg, megújul” – mondta.
Lagarde hozzátette: a digitális euró egyik alapvető célja az is, hogy erősítse Európa stratégiai autonómiáját a fizetések és a tranzakciók feldolgozása terén.
Európában a kártyás fizetések túlnyomó többségét külföldi tulajdonban lévő fizetési hálózatokon keresztül dolgozzák fel, ami arra készteti az uniós döntéshozókat, hogy saját alternatívát szorgalmazzanak, miközben a geopolitikai feszültségek rámutatnak a blokk függésére, elsősorban amerikai szolgáltatóktól.
„A legjobb megoldás, amit csak el tudok képzelni, egy európai megoldás. Jelenleg ilyenünk nincs. Így ha fizet, az esetek többségében – 60 százalékában – olyan fizetési infrastruktúrát használ, amely külföldi tőke ellenőrzése alatt áll” – mondta Lagarde, az EKB kártyás fizetésekről szóló adataira hivatkozva.
„Fizetéseink szervezésében elsősorban az amerikai, de időnként a kínai hálózatoktól is függünk. Szükségünk van egy európai megoldásra, mert itthon szuverének akarunk lenni” – tette hozzá.