A Közlekedési és Környezetvédelmi Európai Szövetség friss tanulmánya szerint a hét országban élénkülő légi turizmus összefügg a lakás- és bérleti árak növekedésével, de önmagában nem magyarázza a probléma teljes mértékét.
Az Európa-szerte, de különösen Spanyolországban tapasztalható bérleti díjak és lakásárak emelkedéséért részben a légi úton érkező turisták a felelősek. Ezt állítja a New Economics Foundation (NEF) tanulmánya, amelyet a Közlekedés és Környezet Európai Szövetsége (T&E) rendelt meg, és amelyet már támogatnak az ingatlanspekuláció ellen fellépő platformok is, amikor a szezonális bérbeadás problémáit és a külföldiek lakásvásárlását bírálják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A készített elemzés (forrás: spanyol) szerint 2019 és 2025 között kimutatható összefüggés a repülővel érkező turisták számának növekedése hét európai országban – különösen Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban – és a bérleti díjak, illetve a lakásárak emelkedése között. A T&E szerint igaz a fordítottja is: azokban az országokban, ahol ez a turisztikai forma visszaesett (Belgiumban, Dániában, Németországban, Hollandiában és Lengyelországban), a lakásárak is csökkentek, bár mérsékeltebb mértékben.
Spanyolországban konkrétan úgy becsülik, hogy a légi úton érkező turisták számának 12,8 százalékos növekedése az elmúlt hét évben átlagosan 3800 euróval emelte a lakásvásárlás költségét, és akár 236 euróval, azaz 1,7 százalékkal a bérleti díjakat. Ez utóbbiak ráadásul 2031-ig további 217 euróval emelkedhetnek pusztán emiatt a tényező miatt.
Mindazonáltal, ahogyan azt a spanyol lakáshelyzetről szóló másik elemzésünkben a Spanyol Nemzeti Bank is jelezte, a tanulmány hangsúlyozza, hogy „a hatás városok és régiók között jelentősen eltér, attól függően, mekkora a turisztikai keresletük”. Vagyis például nem lehet ugyanazokat a következtetéseket levonni Valencia belvárosára, mint a galíciai Lugóra.
A BdE tanulmánya már rámutatott azokra a lakásokra is, amelyeket turisztikai vagy szezonális bérbeadásra (mintegy 400 000 ingatlant) szánnak, illetve a belföldi és külföldi tulajdonosok második otthonaira, amelyekből évente átlagosan 50 000 talál gazdára. Mindez azonban nem magyarázza teljes egészében azt a problémát, amely Spanyolországban és a világ más részein is a vásárlóerő megőrzésének legnagyobb akadályává vált.
Az államban tapasztalható lakáshiány – különösen a nagy nyomás alatt lévő városokban és autonóm közösségekben –, a bürokratikus akadályok, az államigazgatás különböző szintjei közötti jogszabályi átfedések, a nem megfelelő várostervezés és a munkaerőhiány szintén az árnövekedés hajtóerejeként működnek.
Áremelkedés és nagyobb CO₂-kibocsátás, a bérek viszont nem nőnek
A T&E új tanulmánya azt is megállapítja, hogy a madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtere a következő években megelőzi az amszterdami Schipholt a turistaforgalom tekintetében. Barcelona konkrétan a terminálok bővítését tervezi egy vitatott átépítéssel, amely érinthetné a La Ricarda természetes lagúnáit, ám Salvador Illa regionális kormánya állítja, hogy a projektet átdolgozták, hogy ez ne következhessen be.
Az elemzők az Eurostat és a sajtó adatai alapján úgy becsülik, hogy az elmúlt öt évben 9,2 turista jutott minden egyes baleári lakosra, 4,9 minden kanarira és 2 minden katalánra, miközben az európai átlag 0,9. Felidézik azt is, hogy Spanyolország 12,9 milliárd eurót fordított repülőtéri beruházásokra Barajas és El Prat fejlesztésére.
Arra is rámutatnak, hogy 2025-ben Spanyolország és Olaszország túllépte a COVID–19 világjárvány előtti repülési kibocsátási szintjét: az értékek rendre 14, illetve 10 százalékkal haladták meg a 2019-es szintet. A turizmus ágazat – teszik hozzá – már 2019-ben is a globális szén-dioxid-kibocsátás 8,8 százalékáért volt felelős.
Emellett a bérek és a termelékenység nem nőnek olyan ütemben, mint a turisták száma. A tanulmány szerint 2023-ban a vendéglátás az összes ledolgozott munkaóra 10 százalékát adta Spanyolországban, ugyanakkor csak az országos bruttó hozzáadott érték 5 százalékát, ami alacsony ágazati termelékenységre utal. Ráadásul 2008 és 2024 között a vendéglátásban dolgozók reálbérei enyhe csökkenést mutattak Spanyolországban, jóllehet az elmúlt nyolc évben jelentősen nőtt a külföldi turisták érkezése, és fokozatosan emelkedett a minimálbér is.