A Zöldek/EFA frakció európai parlamenti képviselői szerint a személyzet nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre, megakadályozta a cellákhoz való hozzáférést, és nem szolgáltatott adatokat a Gjadër létesítményben tett látogatásuk során.
Az Európai Parlament képviselőiből álló delegáció hétfőn közölte, hogy megakadályozták abban, hogy teljes körű ellenőrzést végezzen az olaszok által működtetett migráns-fogvatartó központban, Albánia északnyugati részén. Gjadër Európa egyik legtöbbet vitatott, tengeren kívüli migrációs kísérletének középpontjában áll.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A mai látogatás nagyon kiábrándító és szégyenteljes volt. A személyzet valóban rengeteg akadályt gördített elénk” – mondta Tineke Strik, a Zöldek/EFA képviselőcsoport EP-képviselője, aki a delegáció tagja volt.
A delegáció felkereste a shëngjini kikötőben működő adatfeldolgozó központot is, ahol az olasz haditengerészet hajói által feltartóztatott migránsokat először partra szállítják és ellenőrzik.
A 2023 novemberében aláírt, majd a következő évben ratifikált olasz–albán jegyzőkönyv értelmében a shëngjini kikötőben létesített egyik központ feladata, hogy átvizsgálja és nyilvántartásba vegye az olasz hajók által a nemzetközi vizeken kimentett embereket, míg a gjadëri létesítmény a menedékkérelmek elbírálását és azoknak a személyeknek a fogva tartását végzi, akiknek kérelmét elutasították, és deportálásra várnak.
Róma teljes felelősséget vállal a menedékkérelmek elbírálásáért és az elismert menekültek áttelepítéséért, az olasz személyzet pedig olasz joghatóság alatt dolgozik.
A program kizárólag azokra a felnőtt férfiakra vonatkozik, akiket az olasz haditengerészet vagy parti őrség nemzetközi vizeken tartóztat fel. Az öt évre szóló megállapodás költségeit évente mintegy 160 millió euróra (185 millió dollárra) becsülik a római kormány számlájára.
Az EP-delegációt nem engedték be a fogvatartási zónákba, és semmilyen tájékoztatást nem kaptak a személyzettől. „Nem adtak át adatokat, nem válaszoltak a kérdéseinkre, és nem engedték, hogy belépjünk a zárkákba, és megnézzük, milyen a helyzet” – fogalmazott.
A képviselő aggályokat fogalmazott meg a fogva tartott emberek életkörülményeivel kapcsolatban is. „Azoknál, akikkel itt sikerült beszélnünk, egyértelmű, hogy gondjaik vannak a menedékkérelem benyújtásával, és sokan nem látnak kiutat egy csődöt mondott rendszerből” – figyelmeztetett.
Az albán belügyminisztérium korábban közölte, hogy a gjadëri központ olasz területként működik, és az albán rendőrség kizárólag a külső biztonságért felel.
Jogi és logisztikai akadályokba ütköző program
A hétfőn meghiúsult látogatás csak a legutóbbi epizódja a központok problémás történetének. 2025 közepén Olaszország Albániában működtetett központjaiban mindössze néhány tucat ember volt, jóllehet az eredeti cél havi 3000 fő volt. Egy olasz egyetem tanulmánya szerint minden egyes hely kialakítása Albániában több mint 153 000 euróba került, szemben a Szicíliában működő hasonló létesítményeknél számított 21 000 euróval.
Az olasz bíróságok többször is megakasztották az átszállításokat, kimondva, hogy Bangladeshez és Egyiptomhoz hasonló országokat az uniós jog szerint nem lehet egységesen biztonságosnak tekinteni. 2025 augusztusában az Európai Unió Bírósága mérföldkőnek számító ítéletében pontosította, milyen szabályok alapján jelölhetnek meg a tagállamok biztonságos származási országokat, ami komoly csapást mért a tengeren kívüli eljárási modellre.
A gjadëri létesítményt eredetileg egyszerre menedékkérelmeket feldolgozó központnak és a kitoloncolás előtti fogva tartás helyszínének szánták. Miután azonban több jogi eljárásban elbukott, ma elsősorban olyan emberek fogvatartási központjaként működik, akiknek kiutasításáról már döntés született. 2026 júniusának közepéig, az új rendeltetésének kezdete óta nagyjából 620 embert tartottak itt fogva.
Az IRC segélyszervezet, amely a hónap elején járt a létesítményben, arra figyelmeztetett, hogy az ottani körülmények nem szolgálhatnak mintaként egy egész EU-ra kiterjedő szabályozáshoz. A fogvatartottak széles körben fennálló mentális problémákról számoltak be, amelyeket nem kezelnek megfelelően, és a külvilágtól való elszigeteltségről. A központban fogva tartott emberektől már érkezéskor elveszik a telefonjukat, emiatt jelentős akadályokba ütköznek, ha információhoz szeretnének jutni, és nehezen tudják tartani a kapcsolatot szeretteikkel.
Új jogi környezet
Az EP-képviselők látogatása Európa migrációs politikájának sorsfordító pillanatában történt. Június 1-jén az uniós tagállamok és az Európai Parlament megállapodtak egy vitatott új Visszatérési Rendeletről, amely évtizedek óta a legszigorúbb irányváltást jelenti a blokk migrációs politikájában, és megnyitja az utat az EU-n kívüli offshore „visszatérési központok” előtt. A Parlament június 17-én 418 igen és 218 nem szavazattal fogadta el a jogszabályt.
A változtatás enyhíthet néhányat azok közül a jogi akadályok közül, amelyek eddig gátolták Olaszország albániai programját. A bírálók szerint azonban csak bebetonozza azokat a problémákat, amelyeket a delegáció hétfőn is látott. „A ma véglegesített szöveg egy szégyenletes alku eredménye: teljessé vált a jogi arzenál, amely egy idegengyűlölő ideológiát szolgál” – mondta Mélissa Camara, a Zöldek/EFA EP-képviselője a tárgyalások lezárulta után.
Európai szinten az Európa Tanács májusban, Chișinăuban fogadott el egy nyilatkozatot, amely újraértelmezi az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 8. cikkét. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ezt úgy üdvözölte, mint a Róma–Tirana megállapodás által bevezetett, általa „innovatív megoldásoknak” nevezett lépések nemzetközi elismerését.
Az elmúlt hetekben több új érkezőt is regisztráltak az albániai létesítményekben, hivatalos adatokat azonban egyik kormány sem tett közzé.