A Londoni Értéktőzsde, a Franklin Templeton és az üzbegisztáni kormány vezetői szerint az átlátható irányítás és a likviditás továbbra is kulcsszerepet játszik a reformokban.
Üzbegisztán eddigi legnagyobb nyilvános piaci tranzakciója ráirányította a figyelmet a befektetők egyre növekvő érdeklődésére az ország és gazdasági reformjai iránt, miközben a pénzügyi piacok fejlesztésének következő szakaszára irányította át a figyelmet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Üzbegisztán Nemzeti Befektetési Alapjának tőzsdei bevezetése, amelyet a Franklin Templeton kezel, több tőkét vont be, mint az országban az elmúlt 30 évben végrehajtott valamennyi korábbi tőzsdei kibocsátás együttvéve – mondta Marius Dan, a Templeton Global Investments közép-ázsiai vezérigazgatója.
A befektetők és piaci szereplők számára ez a tranzakció egy tágabb kérdésre is rávilágított: miként alakítja ki Üzbegisztán azokat a szabályokat, intézményeket és a kellő piaci mélységet, amelyek szükségesek a tőkepiacok, az adósságfinanszírozás, a kockázati tőke és a magánbefektetések támogatásához.
„A befektetők valójában azt szeretnék tudni, hogy ha beteszik a pénzüket, biztosan vissza is kapják” – mondta az Euronewsnak Julia Hoggett, a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója.
Hoggett szerint a befektetők általában az adott ország fundamentumait vizsgálják először – többek között az árfolyamstabilitást, az inflációt, a gazdasági növekedést, a demográfiai trendeket és az eszközállományt –, és csak ezután fordulnak a szabályozási környezet felé.
A befektetések mögötti infrastruktúra kiépítése
Üzbegisztán új pénzügyi jogszabályokat készít elő, mivel bővíteni kívánja a vállalatok és befektetők számára elérhető finanszírozási lehetőségeket.
Laziz Kudratov, az ország befektetési, ipari és kereskedelmi minisztere az Euronewsnak elmondta, hogy várhatóan hamarosan aláírják a Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ létrehozásáról szóló jogszabályt.
A projekt egy angolszász jogelveken alapuló, külön joghatóságot hozna létre. Kudratov szerint a cél az, hogy a külföldi pénzügyi társaságok számára a nemzetközi sztenderdeken alapuló jogi környezetet biztosítsanak, ahelyett, hogy kizárólag a helyi jogszabályok szerint kellene működniük.
Hozzátette: a tervezett joghatóság 50 évre szóló adókedvezményeket is tartalmazna, többek között a társaságiadó-, az általános forgalmi adó (áfa), az ingatlanadó- és a vámmentességet.
A kormány olyan jogszabályokat is előkészít, amelyek az alternatív befektetési struktúrákat – így a kockázati tőkét, a magántőkebefektetéseket, valamint a betétes–főbefektető (limited partner–general partner) modellre épülő konstrukciókat – szabályozzák.
„Egy új, az alternatív befektetésekről szóló törvényen is dolgozunk” – mondta Kudratov. „Ez olyan keretrendszert teremt majd, amely védi a kockázati tőkét, az LP- és GP-befektetéseket, valamint a magántőkebefektetéseket Üzbegisztánban.”
Dan szerint a Nemzeti Befektetési Alap tőzsdei bevezetése azt mutatta, hogy a nemzetközi befektetők készek részt venni az ilyen ügyletekben, ha azokat megfelelően strukturálják.
„A Nemzeti Befektetési Alap elsődleges részvénykibocsátása bizonyítja, hogy a megfelelő struktúra mellett a befektetők kifejezetten szívesen lépnek be az ország tőkepiacaira” – fogalmazott.
Mélyebb piac kialakítása
Dan szerint az elkövetkező években Üzbegisztán tőkepiacának több vállalatra, nagyobb likviditásra és több külföldi intézményi befektetőre lesz szüksége.
Úgy vélte, hogy az állami tulajdonú vállalatok folyamatos tőzsdei bevezetése – a Nemzeti Befektetési Alap portfóliójában lévő és azon kívüli cégek esetében egyaránt – kulcsfontosságú lesz a befektetési paletta szélesítésében.
Hozzátette: a helyi kötvénypiacok is egyre nagyobb figyelmet kapnak, a lakossági befektetők pedig mind alaposabban vizsgálják az Üzbegisztánon belüli befektetési lehetőségeket.
Kudratov szerint a 2017 óta bevezetett reformok – az adórendszer átalakítása, a valuta liberalizációja és az osztalék- és profitkivonás korlátozásainak megszüntetése – alapjaiban változtatták meg a befektetési környezetet.
„Bármelyik befektető idejöhet, befektethet, és egyetlen napon belül ki is viheti a nyereségét az országból” – mondta.
Hoggett szerint a befektetői bizalomhoz az is elengedhetetlen, hogy legyen bizonyítható múltbéli teljesítmény.
„A dolgokat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, majd azt mondani, hogy ezt most el kell hinni. Bizonyítékokra van szükségük, hogy saját szemükkel lássák a változást” – fogalmazott.
A részvétel bővítése
Dan szerint a helyi kötvénypiacok növekedése és a lakossági befektetők egyre nagyobb számban történő megjelenése annak első jelei, hogy Üzbegisztán pénzügyi piaca túllép a kizárólag külföldi intézményi tőkére épülő modellen.
Hoggett szerint a nyilvános piacok szélesebb szerepet tölthetnek be azzal, hogy több szereplő számára teszik elérhetővé a befektetési lehetőségeket.
„A nyilvános piacok demokratizálódnak” – mondta.
Hozzátette: a zártkörű vállalatok tulajdonosi köre gyakran viszonylag szűk, míg a nyilvános piacok lehetővé teszik, hogy jóval szélesebb befektetői kör részesüljön a vállalatok növekedéséből. Ez a szélesebb hozzáférés ugyanakkor szigorúbb közzétételi kötelezettségekkel jár a kibocsátók számára.
Üzbegisztán számára a szélesebb körű részvétel nem csupán a külföldi tőke bevonzását jelentené, hanem azt is, hogy a belföldi befektetők is lehetőséget kapjanak a tőzsdén jegyzett vállalatok, a kötvénypiacok és más pénzügyi termékek növekedésében való részvételre.
Vállalatirányítás és piaci fegyelem
A vállalatirányítás továbbra is kulcsfontosságú Üzbegisztán tőkepiacainak fejlődésében.
Dan elmondása szerint a Nemzeti Befektetési Alap portfóliójában szereplő több vállalat már végrehajtott igazgatósági szintű változtatásokat, például független igazgatók kinevezését.
„A vállalatirányítás a kulcs” – hangsúlyozta.
Azt is elmondta, hogy az állami tulajdonú vállalatok szigorúbb felügyelete szerves része működésük javításának.
Hoggett szerint a nyilvános piacok szintén fegyelmet kényszerítenek ki a tőkét kereső vállalatokból.
„Az IPO első számú szabálya, hogy teljesíteni kell az előrejelzéseket, és azt kell hozni, amit a cég ígért” – mondta.
Ehhez szerinte olyan rendszereket, ellenőrzési mechanizmusokat, számviteli kapacitást, pénzügyi csapatokat és tervezési folyamatokat kell kiépíteniük a vállalatoknak, amelyekre korábban nem volt szükségük. Hoggett hozzátette: ezek a struktúrák segíthetnek abban, hogy a cégek nagyobb léptékben működjenek és gyorsabban növekedjenek.