Az európai tőzsdék kedden reggel enyhe emelkedéssel nyitottak, miközben az ázsiai–csendes-óceáni részvények vegyesen teljesítettek az éj folyamán a mérséklődő olajárak által támogatott Wall Street-i ralit követően.
A héten közzétett gyorsjelentések mellett a befektetők továbbra is mérlegelték az elemzők szerint a múlt heti, közös amerikai–japán devizapiaci intervenció hatásait is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A japán irányadó Nikkei 225 index 0,3 százalékkal, 63 585,58 pontra csúszott le, miközben a dollár árfolyama 157,18 jenről 157,51 jenre kúszott fel. Az euró 1,1511 dollárba került, alig változott az 1,1514 dolláros szinthez képest. A dollár korábban 160 jen körüli szinteken forgott, mielőtt a hatóságok beavatkoztak, hogy feltornásszák a jen értékét, miután a japán valuta közel 40 éves mélypontra gyengült.
Egyes elemzők szerint az ilyen beavatkozás hatékonysága továbbra is bizonytalan, mivel nem kezeli a devizaárfolyam-ingadozások mögött álló alapvető gazdasági okokat, köztük az inflációt, a kamatszinteket és a gazdaságok relatív erejét.
„Egy amerikai támogatással végrehajtott művelet jóval erősebb jelzést küld, mint ha Tokió egyedül lépne, és az újabb lépések kilátásba helyezése elgondolkodtatja a spekulánsokat. Bármilyen amerikai hozzájárulás méretét azonban valószínűleg korlátok közé szorítják” – áll a Fitch Solutions leányvállalataként működő BMI egyik jelentésében.
Matthew Ryan, a globális pénzügyi szolgáltató Ebury piaci stratégiai vezetője rámutatott, hogy a legutóbbi lépésnek lehet némi hatása, mivel úgy tűnik, ez valódi monetáris politikai fordulatot jelez, nem pedig egyszeri, védekező beavatkozást.
„Ez történelmi és jelentős fejlemény a jen szempontjából, amely érdemben erősíti a bizalmunkat a deviza enyhén pozitív kilátásával kapcsolatban” – mondta.
Vegyesen teljesítettek a piacok
Európában a részvénypiacok enyhe pluszban nyitottak kedden délelőtt, a francia CAC 40, a német Dax és a londoni FTSE 100 egyaránt emelkedéssel kezdte a napot.
Az ázsiai–csendes-óceáni kereskedésben a dél-koreai Kospi 1,3 százalékkal, 6 174,72 pontra esett. Az ausztrál S&P/ASX 200 index 1,2 százalékkal, 9 129,00 pontra erősödött. A hongkongi Hang Seng 0,5 százalékkal, 25 881,99 pontra süllyedt, míg a sanghaji kompozit index 0,2 százalékkal, 3 802,61 pontra emelkedett.
A piacokat továbbra is nyugtalanítják a chipgyártó vállalatok részvényeinek árfolyam-ingadozásai. Az ilyen papírok hetek óta nagy kilengéseket mutatnak annak a félelemnek a közepette, hogy a mesterségesintelligencia-robbanásnak köszönhető bevételnövekedésük vajon fenntartható-e.
Rekordot döntött a Dow
New Yorkban hétfőn emelkedtek az árfolyamok, miután az olajárak mérséklődése némileg enyhítette az inflációval kapcsolatos aggodalmakat. Az S&P 500 index 1,5 százalékkal ugrott meg, és mindössze 0,1 százalékkal marad el a nyár elején beállított rekordszintjétől.
A szűkebb merítést jelentő Dow Jones ipari átlag 693 ponttal, azaz 1,3 százalékkal emelkedve történelmi csúcsra ért, miközben a technológiai részvényekben bővelkedő Nasdaq kompozit index 2,1 százalékkal ugrott meg.
Magukhoz tértek az olajárak
Az ázsiai kereskedésben kedden kora reggel az irányadó amerikai WTI típusú nyersolaj ára 84 centtel, hordónként 81,18 dollárra emelkedett. A nemzetközi etalonnak számító Brent olaj 1,15 dollárral, 84,92 dollárra drágult hordónként.
Egy nappal korábban az olajárak több mint 5 százalékkal zuhantak, miután Donald Trump amerikai elnök a hétvégén közölte, hogy a térségbeli szövetségesek kérésére egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb légicsapásokat.
A Brent ára az elmúlt hónapban 72 és 102 dollár között ingadozott, ahogy erősödtek, majd enyhültek az Iránnal vívott háborúval kapcsolatos aggodalmak, és a piac azt találgatta, mikor engedik ismét szabadon kifutni a tankhajókat a Perzsa-öbölből, hogy világszerte eljuttassák a nyersolajat a vevőkhöz.
A 10 éves futamidejű amerikai államkötvény hozama 4,75 százalékról 4,68 százalékra süllyedt. Még így is jócskán a 3,97 százalékos szint fölött jár, ahol az Iránnal kirobbant háború előtt állt.