Londoni–taskenti kettős bevezetés: 2,8 milliárd dollár kereslet, 700 millió bevont tőke; figyelem most irányításra, teljesítményre és jövőbeli kibocsátásokra
Nemzetközi befektetők először váltak részvényessé Üzbegisztán legnagyobb állami vállalatai közül néhányban, miután a Londonban és Taskentben végrehajtott kettős tőzsdei bevezetés csaknem 700 millió dollárt (615 millió eurót) vont be, és több mint 2,8 milliárd dollár (2,46 milliárd euró) befektetői keresletet vonzott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A számok felkeltették a pénzpiacok figyelmét. A tranzakció hosszabb távú jelentősége azonban jóval túlmutathat a bevont tőkén.
Üzbegisztán Nemzeti Befektetési Alapján (UzNIF) keresztül a befektetők 13 állami tulajdonú vállalatban szereztek kitettséget, amelyek olyan ágazatokban működnek, mint az energia, a távközlés, a közlekedés és a banki szektor. Egyetlen vállalat helyett a részvényesek egy olyan vállalatportfólióba fektetnek be, amely hagyományosan állami tulajdonban működött.
Julia Hoggett, a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója szerint az alap struktúrája lehetővé teszi, hogy a nemzetközi befektetők egyetlen, a Franklin Templeton által kezelt befektetési eszközön keresztül több, az ország legnagyobb vállalatai közül szerezzenek kitettséget.
Saida Mirzijojeva, az elnöki adminisztráció vezetője a tranzakciót az intézményrendszer megerősítését és a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését célzó átfogóbb erőfeszítések részének nevezte.
„Ez az IPO nem pusztán tőkebevonásról szól. Hanem arról, hogy bizalmat építsünk az üzbég intézmények új generációja iránt” – mondta a Londoni Értéktőzsdén tartott bevezetési ceremónián.
Több mint puszta tőkebevonás
Az UzNIF-et 2024 augusztusában, elnöki rendelettel hozták létre, azzal a céllal, hogy 25 és 40 százalék közötti kisebbségi részesedéseket tartson fenn az ország néhány legnagyobb állami tulajdonú vállalatában. Az alap jelenleg 13 vállalatban rendelkezik részesedéssel, portfóliójának becsült értéke mintegy 2,44 milliárd dollár (2,15 milliárd euró), és a Franklin Templeton kezeli.
Bár az IPO friss tőkét vont be, egyúttal új részvényescsoportot is bevont azokba a vállalatokba, amelyek hagyományosan elsősorban kormányzati intézményeknek számoltak be.
Quinn Martin, a Bluestone befektetési cég elnöke szerint a tranzakció egy új ellenőrzési szintet jelent.
„Több mint 150 alap, amely az UzNIF-ben részesedést kapott, most 13, Üzbegisztán vezető állami tulajdonú vállalatában vált részvényessé” – mondta Martin az Euronewsnak. „Részt fognak venni ezeknek a cégeknek az irányításában és ellenőrzésében, és el fogják várni, hogy ezek a vállalatok kereskedelmi alapon életképes módon működjenek.”
Bekzod Hasimov, közgazdász, a New York-i Egyetem abu-dzabi kampuszának adjunktusa szerint az IPO hosszabb távú jelentősége kevésbé a bevont tőkében, sokkal inkább azokban az irányítási változásokban rejlik, amelyeket a tőzsdei jelenlét hozhat az állami tulajdonú vállalatoknál.
„A fő cél nem feltétlenül a pénz volt” – mondta az Euronewsnak. „A lényeg az, hogy javítsák az állami tulajdonú vállalatok irányítását. A tőzsdei jelenlét szabályozást, átláthatóságot és vállalatirányítási gyakorlatokat követel meg, így az állam nem szólhat bele a vállalat mindennapi működésébe.”
Jenny Johnson, a Franklin Templeton vezérigazgatója a Londoni Értéktőzsdén tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy „a Franklin Templeton számára megtiszteltetés, hogy az üzbég kormánnyal együttműködve segíthet a jó vállalatirányítás érvényesítésében az állami tulajdonú vállalatoknál, erős és fenntartható vállalkozásokat építve, amelyek az üzbég gazdaság pilléreiként szolgálnak, és támogatva egy élénk helyi tőkepiac kialakulását”.
Hurshed Musztafajev, Üzbegisztán gazdasági és pénzügyminiszter-helyettese elmondta, hogy az alap célja az is, hogy bevezesse a nemzetközileg elismert vállalatirányítási normákat, és felkészítse a cégeket a tőkepiacokon való aktívabb részvételre.
„Az alapot úgy alakítottuk ki, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi vállalatirányítási standardokat vezesse be az állami háttérrel rendelkező társaságoknál, megnyitva az utat a jövőbeni magánszektorbeli részvétel és további tőzsdei bevezetések előtt” – fogalmazott.
A tőkepiac elmélyítése
A tranzakciót egyben az üzbég tőkepiac fejlesztésében tett fontos lépésként is értékelik.
A vállalatok történelmileg elsősorban állami forrásokra vagy banki finanszírozásra támaszkodtak. A részvénypiac eddig jóval kisebb szerepet játszott a tőke bevonásában, mint a fejlettebb pénzügyi központokban.
Fajzulla Tasov, a „Toshkent” Köztársasági Értéktőzsde igazgatótanácsának elnöke szerint a Londonban és Taskentben végrehajtott kettős tőzsdei bevezetés célja az volt, hogy megmutassa: az ország tőkepiaca egyre inkább készen áll a nemzetközi pénzügyi központokhoz való kapcsolódásra.
Rámutatott arra is, hogy a hongkongi tőzsdét is magában foglalóan egyre szorosabb kapcsolatokat építenek más börzékkel, ami a nemzetközi jelenlét bővülését jelzi.
„Mit jelent ez? Azt, hogy a tőkepiac elérte azt az érettségi szintet, amely lehetővé teszi a globális piacokhoz való kapcsolódást” – mondta az Euronewsnak.
A sikeres bevezetések új finanszírozási lehetőségeket nyithatnak a vállalkozások számára, miközben új befektetési lehetőségeket teremtenek a hazai és a nemzetközi befektetőknek.
A lakosság bevonása a piacra
A tranzakció egyik legfeltűnőbb eleme a lakossági befektetők részvétele volt.
Hivatalos adatok szerint a hazai ajánlattételi szakaszban mintegy 4700 belföldi befektető nyújtott be jegyzési kérelmet, ami sok állampolgárnak teremtett lehetőséget arra, hogy közvetlenül fektessen be olyan ágazatokhoz kapcsolódó vállalatokba, mint az energia, a bankszektor, a távközlés és a közlekedés.
Hasimov szerint a tőkepiacokon való szélesebb körű lakossági részvétel fokozatosan növelheti a vállalatvezetésre nehezedő nyomást a jobb teljesítmény és elszámoltathatóság érdekében.
„Ha az állami tulajdonú vállalatokban nő a szélesebb közösségi tulajdonlás, az nyomást gyakorol a felügyelőbizottságokra és a menedzsmentre, hogy jól működtessék ezeket a cégeket” – mondta.
A Világbank adatai szerint (forrás: angol) az üzbég gazdaság 2025-ben 7,7 százalékkal bővült. A csaknem 40 milliós népességgel együtt ez egyre több határpiaci befektető figyelmét vonzza.
Dmitrij Abbaszov, az Avesta Investment Group befektetési banki igazgatója szerint a kereslet szintje az ország gazdasága iránti növekvő nemzetközi érdeklődést tükrözi.
„A világ minden tájáról érkező befektetők döntöttek úgy, hogy hisznek Üzbegisztán jövőjében” – mondta az Euronewsnak.
Martin szerint a bevezetés katalizátorként szolgálhat további tranzakciókhoz.
„Üzbegisztán világszerte ott van a részvénypiaci befektetők látókörében. A határpiacok között az elsők között vagyunk” – fogalmazott. „Ez további lépéseket fog elindítani. A következő években hat-hét újabb IPO áll a csőben.”
A következő próba
A kormányzati tervek már most további, nagy állami tulajdonú vállalatokat érintő nyilvános részvénykibocsátásokkal számolnak olyan ágazatokban, mint a légi közlekedés, a távközlés és az energia.
A mostani bevezetés egy új korszak kezdetét jelenti az alap alá vont vállalatok számára. A következő években az lesz a kérdés, hogy az új részvényesek megjelenése, a szigorúbb irányítási standardok és az újabb tőzsdei bevezetések együtt valóban egy mélyebb és aktívabb tőkepiac kialakulásához vezetnek-e.