III. Károly lett az első brit uralkodó, aki nyilvánosságra hozta személyes adóterhét, feltárva a királyi pénzügyek egy részét, és jelezve, hogy az ország legnagyobb adófizetői közé tartozik.
A királyi pénzügyek körüli hosszú hagyományos titkolózással szakítva a Buckingham-palota csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy az uralkodó 12,9 millió font (15 millió euró) adót fizetett a 2024–2025-ös pénzügyi évre. Ilyen adat most először kerül a nyilvánosság elé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez az összeg III. Károly királyt az Egyesült Királyság legnagyobb adófizetői közé helyezi.
A Buckingham-palota szerint a gesztust az uralkodó saját kérésére, az átláthatóság növelését célzó törekvés részeként tették. Az is kiderült, hogy az előző évben 11,7 millió fontot (13,5 millió eurót) fizetett be III. Károly az államkasszába, és összesen több mint 30 millió fontot (34,8 millió eurót) azóta, hogy 2022 szeptemberében trónra lépett.
A trónörökös is első ízben hozta nyilvánosságra személyes adóadatait: Vilmos herceg több mint 20 millió font (23,2 millió euró) adót fizetett önként, mióta apja trónra lépésekor megörökölte a walesi hercegi címet.
Az teszi szokatlanná ezeket a számokat, hogy a királyt jogilag nem terheli kötelezettség e befizetések nagy részére. A brit uralkodók mentesülnek a jövedelemadó és a tőkenyereségadó alól, és ami döntő: nem fizetnek örökösödési adót a trónról trónra szálló vagyon után sem; ez az 1993-ban kötött megállapodásból eredő kivétel.
III. Károly ehelyett önként fizet jövedelemadót és tőkenyereségadót, követve a néhai édesanyja, II. Erzsébet királynő által bevezetett gyakorlatot.
A király magánjövedelmének túlnyomó része a Lancasteri Hercegségből származik: ez a több évszázados, mezőgazdasági területekből és kereskedelmi ingatlanokból álló birtok százmilliókban mérhető fontot ér, és tavaly mintegy 25 millió font (29 millió euró) bevételt hozott az uralkodónak.
További bevételei származnak a Balmoralban és Sandringhamben lévő magánbirtokaiból, valamint személyes befektetéseiből.
Az átláthatósági törekvéseket makacs bírálatok kísérik
Az időzítés nem véletlen. A királyi udvar egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy tegye átláthatóbbá pénzügyeit, miután botrány robbant ki az uralkodó testvére, Andrew Mountbatten-Windsor, a volt András herceg körül, aki ellen a rendőrség vizsgálatot folytat a néhai szexuális bűnözőhöz, Jeffrey Epsteinhoz fűződő kapcsolatával összefüggő vádak nyomán.
Az adóadatok ismertetése más, a monarchia modernizálását célzó lépésekkel együtt történt, köztük annak megerősítésével, hogy III. Károly a 369 millió font (428 millió euró) értékű felújítás befejezése után sem fog a Buckingham-palotában lakni.
A régóta a királyság intézménye ellen kampányoló Graham Smith, a monarchiaellenes Republic mozgalom képviselője úgy véli, hogy a címlapokra kívánkozó összeg keveset mond önmagában, ha nem párosul a király jövedelmének részletes bontásával, és azzal vádolta a palotát, hogy III. Károlyt bőkezű közteherviselőként tünteti fel, miközben a fontosabb kérdésekre nem ad választ.
A bírálatokat erősíti a monarchiának juttatott közpénzek mértéke is: az adófizetők által finanszírozott úgynevezett Sovereign Grant, azaz uralkodói apanázs a tervek szerint 2026–2027-ben 137,9 millió fontra (160 millió euróra) nő, bár illetékesek megerősítették, hogy 2027-től évente nagyjából 100 millió fontra (116 millió euróra) csökkentik.
Minden fenntartás ellenére a pillanat így is történelmi jelentőségű.
A modern brit történelemben most először láthatja a közvélemény, mekkora összeget fizet be önként adó formájában a regnáló uralkodó – még ha a királyi vagyon teljes képét továbbra is elrejtik a palota falai.