Az elmúlt években Portugáliában látványosan nőtt a szupergazdagok száma, amit az ingatlanbefektetések, a tőke nemzetközi mobilitása és a portugál életmód vonzereje hajt.
Portugáliában ma 725-tel több ultraszupergazdag él, mint öt évvel ezelőtt. De kik ezek az emberek? Honnan származik a vagyonuk? És miért választják továbbra is Portugáliát lakó- és befektetési helyszínként?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A brit Knight Frank cég által készített, az idei év áprilisában közzétett Nemzetközi Lakóingatlan Index (Prime International Residential Index – PIRI) azt mutatja, hogy az ultraszupergazdagok, vagyis azok a személyek, akiknek nettó vagyona meghaladja a mintegy 25 millió eurót (angolul ultra high net worth individuals, röviden: UHNWI), Portugáliában az elmúlt öt évben csaknem 50 százalékkal lettek többen. 2021-ben Portugáliában 1462 ultraszupergazdag élt, 2026-ra – a brit cég becslései szerint – számuk 2187-re emelkedik.
Közismert, hogy ezeknek az ultraszupergazdagoknak jelentős része külföldi, akik különféle okokból Portugáliát választották lakóhelyül vagy befektetési célpontként.
Az életminőség, az éghajlat, a biztonság és az életstílus mellett Portugália vonzerejét az elmúlt években az adókedvezmények is növelték, például az úgynevezett aranyvízumok és a Residente Não Habitual (RNH) rendszer.
Az RNH-t 2009-ben vezették be, és tíz évig tartó adókedvezményeket biztosított, hogy magasan képzett szakembereket és külföldi nyugdíjasokat csábítson Portugáliába. Ma már csak bizonyos tudományos és magas szintű szakképesítést igénylő tevékenységekre vonatkozik.
Az aranyvízumok esetében időközben megszűnt az a lehetőség, hogy ingatlanvásárlással lehessen tartózkodási engedélyt szerezni ezen a programon keresztül.
A Knight Frank tanulmánya szerint ezek a változások enyhíthetik ugyan a nemzetközi keresletet, de nem veszélyeztetik azt.
Az ultraszupergazdagok nem csak külföldiek
A 25 millió eurónál (az eredeti jelentésben 30 millió dollárnál) nagyobb vagyonú személyek között számos portugál is található, elsősorban vállalkozók.
„Egy ilyen vagyonú ember fő gondja a vagyonvédelem, az adózás és az öröklés” – magyarázza a Euronewsnak Helena Seruca, a Banco Carregosa privátbanki igazgatója.
A Banco Carregosa portugál pénzintézet, amely vagyonkezelésre (wealth management) szakosodott, és elsősorban nagy vagyonnal rendelkező ügyfelekre összpontosít. Tipikus ügyfélprofilja az ország északi és középső részéről származó portugál vállalkozó, aki olyan iparágakban tevékenykedik, mint a cipő-, textil-, üveg-, műanyag- vagy fafeldolgozó ipar, de a csúcstechnológiai ágazatok és a szolgáltatások is jelen vannak.
Az UHNWI-k számának növekedése az elmúlt öt évben nem lepte meg Helena Serucát, aki a járvány utáni időszakot tartja döntőnek az új vagyonok keletkezése szempontjából. „Különösen a Covid utáni időszak óta tapasztaljuk, hogy ezeknek az ügyfeleknek a vagyona nőtt a vállalatok eladásának köszönhetően” – mondja.
A Euronewsnak adott interjúban a bank privátbanki igazgatója elmondta, hogy a kockázati tőkealapok tömeges belépése a vállalatokba számos vállalkozót juttatott nagyon jelentős összegekhez.
„Az a vállalkozó hirtelen 100 millió eurót kapott”
A zártkörű befektetési alapok (private equity), amelyek nem tőzsdén jegyzett vállalatokba fektetnek, közép- és hosszú távon növekvő érték reményében, az elmúlt években jelentős szereplőivé váltak a portugál piacon, és hozzájárultak az ultraszupergazdagok számának növekedéséhez Portugáliában.
Sok cég tulajdonosa ad el részesedéseket, hogy finanszírozza a növekedést vagy új piacokra lépjen anélkül, hogy saját tőkét kellene bevonnia.
„A private equity-üzlet lényege, hogy egy kockázati tőkealap részesedést szerez egy vállalatban, és attól függően, mekkora ez a részesedés és milyen ambíciói vannak a befektetőnek, beavatkozhat a cég irányításába vagy sem” – magyarázza Bruno Minoya Perez, ugyanannak a banknak a privátbanki igazgatója.
A tulajdonosok elöregedése szintén ösztönzi az ilyen típusú ügyleteket, beleértve a vállalatok teljes eladását is. „Vannak ötvenes-hatvanas éveikben járó emberek, akik már nem akarnak a cég élén állni, vagy olyan vonzó ajánlatot kapnak, hogy inkább eladják a vállalatot. Az elmúlt öt évben sok ilyen üzlet született” – mondja.
Példaként Bruno Perez egy közép-portugáliai pékség esetét említi, amelyet egy nagy francia csoport vásárolt meg, hogy erősítse jelenlétét Portugáliában. „Az a vállalkozó hirtelen 100 millió eurót kapott” – mondja, szemléltetve, hogyan lehet egy egyetlen tranzakcióval is felkerülni az ultraszupergazdagok listájára.
Bruno Perez hasonló folyamatokat emel ki például a temetkezési szolgáltatók és az ügyvédi irodák szektorában is, ahol nagyobb csoportok vásárolnak fel kisebb szereplőket, hogy növeljék piaci részesedésüket.
Helena Seruca a nagyobb szakmai mobilitást, az úgynevezett „digitális nomádokat” is megemlíti, akiknek száma a járvány idején, a távmunka terjedésével nőtt meg.
„Nagyon sok külföldi jött Portugáliába távmunkára, és mivel megszerették az országot, végül itt telepedtek le. Ők is jelentős anyagi lehetőségekkel és vállalkozói szellemmel rendelkeznek, és új vállalkozásokat hoznak létre” – meséli.
A digitális nomádok érkezése mellett Helena Seruca a stratégiai ágazatokban növekvő súlyú külföldi beruházásokra is felhívja a figyelmet. „Egyre több külföldi fektet be jelentős összegeket Portugáliában, különösen az ingatlan- és turisztikai szektorban” – teszi hozzá.
A Banco Carregosa privátbanki igazgatója rámutat, hogy bár nem ez a tipikus ügyfélprofilja, azok a vállalkozók, akik Portugáliában élnek, és itt koncentrálódik a vagyonuk, szintén kapnak olyan ügyfeleket, akik ingatlanokba kívánnak befektetni. „Az Izraelből és Törökországból érkező ügyfelek, akik Portugáliában fektetnek be, elsősorban a saját országuk ingatlanszektorához kötődnek. Azért jönnek Portugáliába, mert jó lehetőségeket látnak ingatlanok vásárlására és felújítására, különösen olyan városokban, mint Lisszabon és Porto” – magyarázza.
Ezek közül az ultraszupergazdagok közül néhányan teljes munkaidőben vagy részidőben Portugáliában telepednek le, míg mások kizárólag befektetnek.
Bruno szerint az ország az életmód, köztük a golfhoz kapcsolódó szabadidős lehetőségek miatt is vonzó célpont az ingatlanbefektetések számára. „Nagyon gazdag emberek érkeznek Portugáliába, gyakran csupán egy hétvégére, különösen azért, hogy golfot játsszanak olyan térségekben, mint Cascais, Comporta vagy az Algarve. Vannak, akik magángéppel érkeznek, néhány napot töltenek itt, tetszik nekik az élmény, és végül házat vesznek” – mondja.
Példaként említik a „Terras da Comporta” (The Dunas Course) fejlesztést, amely egy golfpályával indult – ez volt David McLay-Kidd első pályája a kontinentális Európában –, amelyet 2023 júniusában avattak fel, és többek között a „Világ legjobb új golfpályája” és „Európa legjobb új golfpályája” címmel is kitüntettek.
A projekt végül az ingatlanárak emelkedésének „motorjává” vált, és nemzetközi vevőket vonzott telkekhez és luxuslakásokhoz.
A luxusingatlan-befektetések növekedése Portugáliában
A Christie’s International Real Estate, a csaknem 50 országban jelen lévő luxusingatlan-hálózat legfrissebb globális tanulmánya szintén arra a következtetésre jut, hogy Portugália kiemelkedő helyet foglal el a nemzetközi luxusingatlan-piacon.
João Cília, a Porta da Frente Christie’s portugáliai vezérigazgatója a Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy a luxuspiac olyan nagy vagyonnal rendelkező ügyfeleket vonz, akik egyaránt keresnek elsődleges lakóhelyet, második otthont vagy vagyonuk diverzifikálását, és hogy ezek a különböző igények jól elkülönülő szegmensekben jelennek meg.
Az ingatlanpiacon megkülönböztetik a felső-közép kategóriát az ultraluxustól: egy felső kategóriás belépő szintű lakás négyzetméterára mintegy 6494 euró, míg a piac mindössze 2 százalékát kitevő luxusszegmensben az árak nagyjából 11 ezer euró körül alakulnak négyzetméterenként.
Az ultraluxust emellett prémium lokációk jellemzik, például Cascais, Lisszabon belvárosa, Comporta, valamint az úgynevezett algarvei „arany háromszög” (Vilamoura, Vale do Lobo és Quinta do Lago).
A felső-közép kategóriában bővebb a kínálat: ezek modern, de kisebb alapterületű ingatlanok, amelyeket nem feltétlenül az ultraszupergazdagok vásárolnak.
„Az olyan új fejlesztések, amelyekben például edzőterem és medence is van, de Lisszabon peremkerületeiben – mint Miraflores, Alta de Lisboa vagy a Belas Clube de Campo –, illetve a déli parton, például Alcochete-ben és Aroeirában találhatók, jellemzően portugál vevőknek kelnek el.”
„Ha a felső kategória belépő szintjéről beszélünk, jelenleg az ügyfelek 95 százaléka portugál, ha viszont kizárólag a luxus- és ultraluxus-szegmenst nézzük, akkor feltehetően mintegy 65 százalékuk külföldi” – teszi hozzá, megjegyezve, hogy többségük amerikai és brazil.
Az ultraluxus ingatlanpiacon a portugálok aránya jóval kisebb, körülbelül 35 százalék, és elsősorban olyan vállalkozókról van szó, akik 10–15 éve működő, közepes méretű, jelentős nyereséget termelő cégekkel rendelkeznek. João hozzáteszi, hogy ebbe a körbe a „labdarúgó közösség” egy része is beletartozhat.
João Cília szerint sok külföldi vásárló már nem csupán lakóhelynek tekinti Portugáliát, hanem befektetési célpontnak is. „Ezek az emberek egyre inkább Portugáliához kötődnek, és a lakóhelyükön túlmenően is elkezdenek itt befektetni, ami rendkívül fontos, mert így jelentős vagyonuk jelenik meg Portugáliában, ami értelemszerűen növeli az ország iránti elköteleződésüket” – mondja.
João Cília szerint az RNH-rendszer megszűnése nem okozott akkora negatív hatást, mint amire számítottak. „Noha adózási szempontból már nem annyira versenyképes, mint korábban, más európai országokhoz képest még mindig sikerül itt tartanunk az embereket” – fogalmaz.
Portugália európai éllovas a „branded residences” szegmensben
Egy másik, gyorsan növekvő szegmenst Portugáliában az úgynevezett „branded residences” jelentik, vagyis a szállodamárkákhoz kapcsolódó lakóingatlanok – magyarázza.
A jelentés szerint Portugália európai piacvezető ebben a szegmensben, mintegy 1200 egységgel, ami a luxuspiac 30–50 százalékát teszi ki.
João Cília szerint ez a termék olyan külföldi ügyfeleket vonz, akik többsége szeret hosszabb időre is külföldön tartózkodni. „Ez az opció lehetővé teszi, hogy megérkezzenek, és hotelkomfort várja őket a lakásukhoz kapcsolva, amikor pedig elutaznak, szállodai hasznosításba adják az ingatlant, amihez nekik nem kell dolgozniuk, ugyanakkor bevételt termelhet” – mondja.
Lisszabon és Cascais kiemelkedik az európai mezőnyből
A luxusingatlanok vonzzák az UHNWI-vásárlókat, Lisszabon és Cascais pedig ma olyan felső kategóriás piacot kínál, amely európai szinten is versenyképes.
A Christie’s hálózat friss adatai szerint Lisszabon és Cascais az Európában elemzett kínálat több mint 26 százalékát adja. Cascais jelenleg a hálózat második legnagyobb piacának számít Európában, megelőzve Londont és Madridot.
Példaként említhető ez a kilenc hálószobás villa a cascaisi Guiában, 1198 m² bruttó privát alapterülettel, amelyet 20,4 millió euróért kínálnak eladásra, és ezzel meghaladja a madridi piac felső árhatárát.
A közel-keleti konfliktus is befektetőket vonz Portugáliába
A legdinamikusabban növekvő piac, amelyre João Cília felhívja a figyelmet, a Közel-Kelet, elsősorban Katar, ahol az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború óta egyre inkább Portugáliát tekintik lehetséges befektetési célpontnak.
„Jelenleg biztonságosabb befektetési alternatívákat keresnek, és minél nagyobb az instabilitás a világban, ez a piac annál fontosabbá válik, mert euróban működő, politikailag stabil piacról van szó, az Európai Unión belül, amely kiváló alternatívát kínál az instabilabb piacokkal szemben” – magyarázza.
A várható növekedés és a következő években érkező új ultraszupergazdagok ellenére a vezérigazgató aggódik a kínálat szűkössége miatt egy ennyire szűk piacon. „Az ilyen típusú ügyfelek teljesen eltérő színvonalú épületeket igényelnek, nagyon kiváltságos helyszíneken, márpedig Portugália nem éppen hatalmas ország” – mondja.
Mit hoz a jövő?
A 2025-ös Prime International Residential Index szerint az UHNWI-k száma tovább fog emelkedni, és 2031-re 2452 ultraszupergazdag él majd Portugáliában.
A jelentés kiemeli, hogy a több országban, állandó lakóhely nélkül élő, állandóan úton lévő ultraszupergazdagok – az úgynevezett „dip-in, dip-out lifestyle” – szintén hozzájárulnak ehhez a növekedéshez.
A Banco Carregosa szakértői szerint emellett a befektetések ma sokkal könnyebben hozzáférhetők, mint korábban. Az olyan termékek, mint a private equity vagy a részvények, amelyekhez régebben csak nagyon gazdag vagy professzionális befektetők fértek hozzá, ma már szinte bárki számára elérhetők egy mobiltelefonon keresztül.
„Régebben, ha valaki részvényeken akart pénzt keresni, brókert kellett fogadnia, ma pedig elég egy mobiltelefon. Bárki vehet egy Apple-, Meta- vagy Nvidia-részvényt, vagy olyan ETF-et, amely egy részvényindexet követ” – szemlélteti Bruno Perez, a privátbanki igazgató.
Az ultraszupergazdagok számának növekedése Portugáliában belső és külső tényezők együttesének eredménye, az ország életminőségétől és stabilitásától kezdve a vagyon egyre nagyobb nemzetközi mobilitásáig. Noha az adópolitika vonzereje részben csökkent, Portugália továbbra is fontos célpontként pozicionálja magát a globális befektetési térképen és a luxusingatlan-piacon.