Franciaország, Spanyolország és Olaszország a szélsőséges hőség növekvő gazdasági költségeinek leginkább kitett európai gazdaságok közé tartozik; az Allianz Trade becslése szerint egyes országokban 2030-ig akár 7%-kal is visszaeshet a kibocsátás.
Az extrém hőség komoly fékezőerővé válhat a növekedésben Európa legnagyobb gazdaságaiban, mivel csökken a munkaerő-termelékenység, miközben nő a hűtés iránti kereslet, derül ki az Allianz Trade új jelentéséből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Allianz szerint 2030-ra a hőmérséklet-emelkedésnek leginkább kitett országokban az összesített GDP-veszteségek elérhetik az 5 és 7 százalék közötti szintet. Franciaország vezeti az európai rangsort: a következő öt évben akár 240 milliárd dollár (209 milliárd euró) veszteséggel is számolni kell.
Olaszország a második leginkább kitett európai gazdaság, 147 milliárd dollárra (128 milliárd euróra) becsült veszteséggel, ezt követi Németország 131 milliárd dollárral (114 milliárd euróval) és Spanyolország 120 milliárd dollárral (104 milliárd euróval). Összehasonlításképpen Japánban az összesített veszteségek elérhetik a 354 milliárd dollárt (308 milliárd eurót).
A kutatók a lehetséges gazdasági költségek becslésekor feltételezték, hogy az országokban 2026 és 2030 között fokozatosan nő az extrém hőség, és a periódus végére a mérések kezdete óta regisztrált legforróbb évükhöz hasonló körülmények alakulnak ki. Ehhez 2014 és 2024 között feljegyzett öt legmelegebb évet vették alapul.
Az eredmények visszhangozzák az Európai Központi Bank által megfogalmazott aggodalmakat. Philip R. Lane, az EKB vezető közgazdásza májusban a Frankfurtban rendezett Climate, Nature and Monetary Policy Conference című konferencián azt mondta, hogy „a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása jelentős gazdasági károkat okoz”.
Lane hozzátette, hogy friss kutatások szerint az egy főre jutó globális GDP ma több mint 20 százalékkal lenne magasabb, ha 1960 és 2019 között nem történt volna felmelegedés. Ez a vizsgált időszakban az éves növekedési ütem 0,3 százalékpontos csökkenésének felel meg.
Csökkenő termelékenység és növekvő energiaigény
Az építőipari munkások, gyári dolgozók, futárok és mezőgazdasági munkavállalók egyre több munkaórát veszítenek el a hőhullámok idején, miközben a vállalatok növekvő hűtési költségekkel szembesülnek.
Az építőipari munkások, gyári dolgozók, futárok és mezőgazdasági munkavállalók egyre több munkaórát veszítenek el a hőhullámok idején, miközben a vállalatok növekvő hűtési költségekkel szembesülnek.
Az Allianz Trade szerint amikor a hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik, a munkaerő termelékenysége minden további foknál körülbelül 3 százalékkal csökken, miközben az energiaigény fokonként mintegy 1,2 százalékkal nő, mivel a háztartások és a vállalkozások egyre inkább a hűtésre támaszkodnak.
A jelentés szerint a termelékenységveszteség az extrém hőség okozta fizikai megterheléssel, a kognitív képességek romlásával és a rosszabb alvással magyarázható.
Világszinten a hőstressz miatt elvesző munkaórák aránya az Allianz Trade szerint az 1995-ös 1,4 százalékról 2030-ra 2,2 százalékra emelkedhet, Dél-Ázsiában (5,3 százalék) és Nyugat-Afrikában (4,8 százalék) ennél jóval magasabb szintekkel.
A hőség az energiarendszerekre is nyomást gyakorol. 30 °C felett az áram iránti kereslet meredeken emelkedik, miközben a termelési kapacitás is feszültség alá kerülhet. Európa energiamixe továbbra is nagymértékben támaszkodik a hőerőművi termelésre, vagyis a gázra (51 százalék), az atomenergiára (18 százalék) és a szénre (17 százalék), amelyek mind a vízellátástól és a hűtés hatékonyságától függenek.
Franciaország 2019-es hőhulláma idején például az atomerőművi termelést a hűtési korlátok miatt vissza kellett fogni, ami szűkítette a kínálatot, és hirtelen megugró áramárakat okozott.
A közlekedési infrastruktúra is sérülékeny. A magas hőmérséklet károsíthatja az utakat és a vasúti pályákat, ami szolgáltatáskiesésekhez és magasabb javítási költségekhez vezet.
A növekvő hőmérséklet visszavetheti a növekedést és az államháztartást
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az extrém hőség gazdasági hatása messze túlmutat a termelékenység csökkenésén.
A beruházások várhatóan nagyobb ütést kapnak, mint a fogyasztás: az érintett országokban az állóeszköz-beruházások átlagosan 8 százalékkal eshetnek vissza. Mivel a hőség miatt csökken a beruházások várható hozama, a vállalatok visszafogják kiadásaikat, ami gyengíti a jövőbeni termelési kapacitást, és önmagát erősítő fékezőhatást hoz létre a növekedésben.
Az Allianz Trade szerint a hőhullámok okozta sokkok stagflációs nyomást is generálhatnak, azaz az infláció emelkedése a munkanélküliség növekedésével párosulhat. Ez nehéz döntések elé állíthatja a jegybankokat, különösen az eurózónában, ahol egyetlen monetáris politikának kell alkalmazkodnia a klímakockázatoknak különböző mértékben kitett gazdaságokhoz.
Az államháztartások is nyomás alá kerülhetnek. Az alacsonyabb gazdasági kibocsátás mérsékli az adóbevételeket, miközben a kormányoknak többet kell költeniük az inflációhoz kötött juttatásokra, az egészségügyre és a sürgősségi infrastruktúra-helyreállításra.
Az éves adóbevétel-kiesés Franciaországban elérheti az 1,8 százalékot, Olaszországban és Spanyolországban az 1,3 százalékot, Németországban pedig a 0,7 százalékot. A költségvetési egyenlegek várhatóan évente átlagosan a GDP mintegy 0,5 százalékával romlanak.
A jelentés szerint Olaszország és Spanyolország a hőhullámok hatásainak figyelembevételével a maastrichti hiánykorlát túllépésének kockázatával néz szembe. Franciaország, ahol már most is a GDP 4,9 százalékára becsülik a költségvetési hiányt, további, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hőséghez kapcsolódó fiskális teherrel számolhat.
Mennyire felkészült Európa?
Az Allianz Trade megállapítása szerint egyetlen nagy európai gazdaság sincs teljesen felkészülve az extrém hőség gazdasági következményeire.
Spanyolország áll a legjobban a munkavállalók védelme terén, míg Franciaország vezeti a mezőnyt a hőhullámoknak ellenálló építési szabványokban. A jelentés ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy jelenleg egyetlen ország sem biztosít átfogó védelmet egyszerre a munkavállalók, az épületállomány, az államháztartás és a sérülékeny háztartások számára.
A legtöbb európai ország rendelkezik alkalmazkodási stratégiával, ám csak kevesen rendelték hozzá a szükséges hosszú távú finanszírozást. Ehelyett a kormányok gyakran rendkívüli kiadásokra támaszkodnak, miután egy-egy hőhullám már bekövetkezett.
Az EU Fit for 55 csomagja keretében vállalta, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, a cél pedig a klímasemlegesség elérése 2050-ig. Brüsszel szerint az átállás nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet segíti, hanem erősítheti is a blokk gazdaságát az importált fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentésével és a klímakockázatokkal szembeni ellenálló képesség javításával.
Az Allianz Trade szerint a háztartásoknak is lehet szerepük. Az európai háztartások pénzügyi vagyona közel 40 ezermilliárd eurót tesz ki, ugyanakkor sok otthon még mindig rosszul felkészült a forróbb nyarakra. A szigetelés javítására, hűtőrendszerek telepítésére és a biztosítási fedezet bővítésére ösztönző intézkedések mérsékelhetnék az extrém hőség hatásait.
A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások gyakran a leginkább ki vannak téve a hőségnek, és sokszor nem engedhetik meg maguknak ezeket a fejlesztéseket. Ezért továbbra is szükség lesz állami támogatásra, hogy az alkalmazkodási erőfeszítések ne növeljék tovább az egyenlőtlenségeket.