Frank-Walter Steinmeier német államfőt Taskentben várják, miközben Üzbegisztán befektetőket, üzleti vezetőket és külföldi delegációkat fogad. A tárgyalások az európai összekapcsoltságról, az amerikai üzleti jelenlétről, a mesterséges intelligenciáról és a hosszú távú beruházásokról szólnak.
Üzbegisztán fővárosában gyűltek össze külföldi állam- és kormányfők, befektetők, vállalatvezetők és nemzetközi pénzügyi intézmények képviselői, miközben megkezdődött az ötödik Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum (TIIF), amelyet egyhetes befektetési vitasorozat, üzleti találkozók és gazdaságdiplomáciai egyeztetések kísérnek.
A nyitónapon tartott megbeszélések a befektetésektől és az infrastruktúrától kezdve a technológiai kérdéseken, a mesterséges intelligencián át a tőkéhez való hozzáférésig számos témára összpontosítottak.
A fórum egybeesik Taskentben egy szélesebb körű diplomáciai héttel. Frank-Walter Steinmeier német államfő szerdán érkezik hivatalos látogatásra, amelynek középpontjában a kereskedelem, az ipari együttműködés, a zöld technológiák, valamint a közlekedés és a logisztika áll.
A fórum programjával párhuzamosan Savkat Mirzijojev elnök kétoldalú találkozók sorát tartotta a vendégként érkező állami vezetőkkel és üzleti delegációkkal.
Albánia az európai összekapcsoltságot emeli ki
A legjelentősebb találkozók egyike Üzbegisztán és Albánia első csúcstalálkozója volt.
Mirzijojev elnök és Bajram Begaj albán államfő a kereskedelmi és befektetési együttműködés bővítéséről, a zöld energiáról, a digitális technológiákról, a turizmusról és a mezőgazdaságról tárgyalt.
Kiemelt figyelmet kapott annak lehetősége, hogy az albániai Durrësi kikötőt logisztikai csomópontként használják a Dél-Európába és a mediterrán piacokra irányuló üzbég export számára.
A felek abban is megállapodtak, hogy kormányközi bizottságot hoznak létre a gazdasági és befektetési együttműködés elmélyítésére.
Egyre erősebb az amerikai üzleti jelenlét
A nyitónap egyik kiemelt eseménye az amerikai-üzbég üzleti fórum volt.
„Ma 193 amerikai vállalat képviselteti magát a Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórumon” – mondta a résztvevőknek Laziz Kudratov befektetési miniszter. „Ez azt jelzi, hogy az amerikai üzleti szféra Üzbegisztánt nem csupán piacként, hanem hosszú távú befektetési partnerként is tekinti.”
A fórumot egy Savkat Mirzijojev elnök által vezetett kerekasztal-beszélgetés előzte meg, amelyen vezető amerikai vállalatok és pénzintézetek felsővezetői vettek részt, köztük a Boeing, a Visa, a JP Morgan, a Meta, az Air Products és a Franklin Templeton képviselői.
A megbeszélések középpontjában a stratégiai nyersanyagokat, az energiát, a mesterséges intelligenciát, a digitális technológiákat és az ipari fejlesztéseket érintő projektek álltak.
Külön tárgyalások zajlottak az amerikai Export-Import Bankkal és az USA Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Vállalatával az infrastruktúra- és energiamodernizációs, valamint technológiai projektek – köztük adatközpontok és logisztikai létesítmények – finanszírozásáról.
A találkozók üzbég és amerikai partnerek közötti együttműködési megállapodások aláírásával zárultak.
A befektetési döntéseket alakító fő témák
A kétoldalú találkozókon és üzleti kerekasztalokon túl a fórum nyitónapja számos olyan kérdést emelt ki, amelyek jelenleg a nemzetközi piacokon hozott befektetési döntéseket formálják.
Több szekciófoglalkozás azt vizsgálta, miként vonzhatnak az országok hosszú távú magántőkét, hogyan javíthatják a vállalatirányítást és erősíthetik a befektetői bizalmat. A résztvevők megvitatták a politikai kockázat, az úgynevezett vegyes finanszírozás és az exporthitel-ügynökségek szerepét a nagyszabású infrastrukturális és ipari beruházások mozgósításában.
Más viták a különleges gazdasági övezetek jövőjére, a felelős üzleti normákra, valamint a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) elvek növekvő jelentőségére összpontosítottak a nemzetközi befektetők vonzása szempontjából. A felszólalók szerint a tőkéhez való hozzáférés egyre inkább nemcsak a növekedési kilátásoktól, hanem az átláthatóságtól, az elszámoltathatóságtól és a kiszámítható szabályozástól is függ.
A program a tágabb gazdasági trendeket is tükrözte. A résztvevők az iszlám pénzügyek terjeszkedését, a városok közötti versenyt a befektetésekért és a tehetségekért, valamint a női tulajdonú vállalkozások gazdasági növekedésben betöltött szerepét is megvitatták. Rámutattak, hogy Üzbegisztánban a vállalkozók közel 40 százaléka nő, ugyanakkor a teljes hitelállomány mindössze 14 százaléka jut el hozzájuk, ami jól érzékelteti az egyik, a fórumon is tárgyalt finanszírozási szakadékot.
MI-ambíciók és befektetési prioritások
A fórum teljes programjában visszaköszöntek a kétoldalú megbeszéléseken felvetett témák, köztük a mesterséges intelligencia, az energia, az infrastruktúra és a tőkéhez való hozzáférés kérdése.
Az Euronewsnak nyilatkozva Serzod Sermatov digitális technológiákért felelős miniszter elmondta: Üzbegisztán célja, hogy a bővülő megújulóenergia-kapacitásokat a digitális infrastruktúrába és adatközpontokba irányuló beruházásokkal kapcsolja össze.
_„_A mesterséges intelligenciához számítási kapacitás kell, a számítási kapacitáshoz pedig energia” – mondta.
„Az energiát nem nyers energiaként, hanem MI-adatközponti szolgáltatások formájában szeretnénk exportálni.”
Hasonló témák kerültek elő a technológiáról, az ipari fejlesztésekről és a jövőbeni növekedést támogató infrastruktúráról szóló vitákban is.
A nap folyamán visszatérő téma volt a tőkepiacok szerepe is.
„A befektetők nagyon szívesen vennének részt az ország tőkepiacain” – mondta az Euronewsnak Marius Dan, a Franklin Templeton közép-ázsiai vezérigazgatója.
Elmondása szerint a nemzetközi befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az üzbegisztáni lehetőségekre, ahogy az ország folytatja gazdasági reformjait.
Több résztvevő hangsúlyozta, hogy a hosszú távú tőke bevonzásához önmagukban a befektetési lehetőségek nem elegendők.
„Bizalomra van szükség” – fogalmazott Kanokpan Lao-Araya, az Ázsiai Fejlesztési Bank üzbegisztáni országigazgatója.
Szerinte a befektetők hosszú távú elköteleződéseik során továbbra is a politikai stabilitást, a jogbiztonságot és a kiszámítható üzleti környezetet keresik.
A nyitónap elsősorban a szerdai plenáris ülés előtti eszmecseréknek és kapcsolatépítésnek adott teret; ezen az ülésen várhatóan Mirzijojev elnök vázolja majd fel a kormány gazdasági prioritásait.
A következő napokban derül ki, hogy az egyeztetésekből születnek-e befektetési megállapodások és új üzleti projektek.