Trump-kormány 2 milliárd dolláros támogatása után megugrottak a kvantumszámítógépes részvények; az IBM 12%-ot erősödött, értéke 27 milliárddal nőtt.
Az IBM részvényei csütörtökön meredeken emelkedtek, miután a Trump-kormányzat bejelentett egy több mint 2 milliárd dollár (1,7 milliárd euró) értékű szövetségi befektetési programot a kvantumszámítással foglalkozó cégek számára, ami szélesebb ralit indított el az egész ágazatban.
A kvantumszámításra és a hazai gyártásra összpontosító, a CHIPS-törvény kezdeményezéséhez tartozó támogatási csomag 1 milliárd dollárt (861 millió eurót) juttat az IBM-nek egy kvantumcsipeket gyártó üzem felépítésére. Ez egy átfogóbb stratégia része, amellyel az Egyesült Államok meg akarja erősíteni vezető szerepét a kvantumiparban.
A szövetségi ösztönzőcsomag másik felét nyolc további kvantumvállalat kapja, köztük a GlobalFoundries, amely 375 millió dollárhoz (322 millió euróhoz) jutott. A többi cég többsége nagyjából 100 millió dollár (86 millió euró) értékű, előirányzott támogatáshoz kapcsolódik, köztük a D-Wave Quantum, a Rigetti Computing, az Infleqtion, a Quantinuum, a PsiQuantum, az Atom Computing és a Diraq, amely várhatóan legfeljebb 38 millió dollárt (32,7 millió eurót) kaphat.
Cserébe az amerikai szövetségi kormány minden említett cégben különböző mértékű tulajdonrészt szerez, hasonlóan a Trump-kormányzat korábbi állami befektetéseihez, például a tavaly nyáron az Intelben szerzett részesedéshez.
A hírre a listán szereplő, tőzsdén jegyzett vállalatok részvényei jelentősen megugrottak. Az IBM több mint 12 százalékot erősödött, piaci értéke pedig több mint 27 milliárd dollárral (23,2 millió euróval) nőtt, ami nagyságrendileg megegyezik az Adidas teljes tőzsdei értékével.
A tőzsdén jegyzett cégek közül a Rigetti Computing, a D-Wave és az Infleqtion is a nagy nyertesek közé tartozott: árfolyamuk több mint 30 százalékkal ugrott meg, miután a kereskedők rárontottak a kvantumhoz köthető részvényekre a kormányzati támogatás hírére.
Nagy lépés a kvantumszámítás globális versenyében?
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumával kötött megállapodás értelmében az IBM egy Anderon nevű önálló vállalatot hoz létre, amely az IBM közleménye szerint „Amerika első, teljes mértékben kvantumcsipekre szakosodott gyára” lesz.
Az Albanyban (New York állam) székhellyel rendelkező új vállalat nagy mennyiségben fog fejlett kvantumwafereket gyártani.
„Ez a kezdeményezés az Egyesült Államok kormányának egyik eddigi legjelentősebb vállalása a kvantum K+F területén, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok gyárthassa a világ kvantumwafer-termelésének döntő részét” – áll az IBM közleményében.
Az IBM azt is bejelentette, hogy további 1 milliárd dollár (861 millió euró) saját forrást fektet a projektbe.
Fogadás a kvantumszámítás gazdasági és stratégiai potenciáljára
A kvantumszámítást széles körben a következő nagy technológiai határterületek egyikének tartják, mivel bizonyos számításokat a hagyományos számítógépeknél nagyságrendekkel gyorsabban képes elvégezni. A Boston Consulting Group (BCG) becslése szerint a kvantumipar 2040-ig világszerte akár 850 milliárd dollár (732 millió euró) gazdasági értéket teremthet.
Bill Frauenhofer, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának félvezető-befektetésekért és innovációért felelős ügyvezető igazgatója az IBM közleményében úgy fogalmazott: „A kvantumszámítás jelentős hatással van a nemzetvédelemre, a fejlett anyagok és biogyógyszerészeti felfedezések területére, a pénzügyi modellezésre és az energiarendszerekre.”
A hívei szerint a kvantumtechnológia felgyorsíthatja az új gyógyszerek felfedezését, optimalizálhatja az ellátási láncokat, és javíthatja a fejlett mesterségesintelligencia-rendszerek tanítását.
Ugyanakkor az egyik legnagyobb stratégiai aggodalom a titkosítás, mivel a kvantumszámítógépek idővel elég erőssé válhatnak ahhoz, hogy feltörjenek bizonyos, jelenleg a banki hálózatok, a kommunikáció és a kormányzati infrastruktúra védelmére használt kriptográfiai rendszereket.
Európában is létrejött több meghatározó kvantumtechnológiai vállalat, a finanszírozási szintek azonban továbbra is lényegesen elmaradnak az Egyesült Államokban és Kínában kibontakozó volumenektől.
A finnországi székhelyű IQM Quantum Computers több mint 200 millió eurót vont be magánbefektetésekből és állami támogatásból, míg a francia Pasqal nagyjából 140 millió eurónyi forrást szerzett.
A brit Oxford Quantum Circuits szintén több mint 100 millió fontot (115,6 millió eurót) vonzott be a vállalat közlése szerint.
Az EU olyan programokon keresztül, mint a Quantum Flagship kezdeményezés, jelentős összegeket fektetett kvantumkutatásba, elemzők szerint azonban Európa kereskedelmi ökoszisztémája továbbra is széttagolt az Egyesült Államok és Kína centralizáltabb stratégiáihoz képest.
A legújabb amerikai beruházási csomag nyomást gyakorolhat az európai kormányokra, hogy a fokozódó globális verseny közepette növeljék a hazai kvantumcégek támogatását.