Euroövezet: májusi üzleti aktivitás meredeken lassul, két és fél éve nem látott mélypontra kerül
Iráni háború megroppantja Európa gazdaságát.
A legfrissebb beszerzésimenedzser-index (PMI) felmérés – amely a legkorábbi havi képet adja Európa gazdaságáról – azt mutatta, hogy az euróövezeti üzleti aktivitás 2023 októbere óta a leggyorsabb ütemben zsugorodik.
Franciaország a 2020. novemberi Covid-lezárások óta nem tapasztalt mértékű visszaesésbe süllyedt.
Mélyül az euróövezeti lassulás
„A májusi előzetes PMI-felmérés adatai azt mutatják, hogy a közel-keleti háború egyre súlyosabb árat fizettet az euróövezet gazdaságával” – mondta Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető üzleti közgazdásza.
Hozzátette: „A kibocsátás immár két egymást követő hónapja csökken, és a visszaesés üteme májusban több mint két és fél éve nem látott szintre gyorsult.”
Az S&P Global előzetes euróövezeti összetett PMI kibocsátási indexe áprilisi 48,8 pontról májusban 47,5 pontra esett, ami 31 hónapos mélypontot jelent, és már második hónapja marad a bővülést a zsugorodástól elválasztó 50,0 pontos küszöb alatt.
A termelés döntő részét adó szolgáltatási szektor szenvedte el a legnagyobb csapást. Az előzetes szolgáltatási PMI 47,6 pontról 46,4-re esett, ami 2021 februárja óta a leggyengébb érték, és jóval elmarad a 47,7 pontos konszenzusos előrejelzéstől.
Williamson szerint a szolgáltatási szektort „különösen súlyosan érinti a háború okozta megélhetési költség-robbanás”, elsősorban a magasabb energiaárakon keresztül, amelyek szűkítik a háztartások vásárlóerejét.
Az ipar valamivel jobban tartotta magát, a PMI 51,4 pont volt, ám itt is fogy a lendület, mivel az új megrendelések hónapok óta először ismét csökkenni kezdtek.
Franciaországban volt a legnagyobb visszaesés
A legriasztóbb adatok Franciaországból érkeztek. Az összetett PMI áprilisi 47,6 pontról májusban 43,5-re zuhant, jócskán elmaradva a közgazdászok által várt 47,7 ponttól.
„A májusi előzetes PMI-felmérés Franciaországra vonatkozóan lesújtó számokat hozott” – mondta Joe Hayes, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza.
„Az olajár-sokk inflációs hatása tovább terjed, a termelői árindexek az iparban és a szolgáltatásokban egyaránt ismét emelkednek” – tette hozzá.
A francia gazdaságot domináló szolgáltatási aktivitási index 46,5-ről 42,9 pontra esett, ami 66 hónapos mélypont.
Az áprilisban még átmeneti lendületet adó ipari termelés is élesen megfordult: a kibocsátási alindex több mint hat pontot esve ismét zsugorodásba fordult.
Az S&P Global által megkérdezett vállalatok közvetlenül a háború költségeit nevezték meg okként.
„Aggasztó, hogy a gazdaság általános árszintjének szélesebb emelkedése növeli a további keresletromlás kockázatát” – mondta Hayes.
„Riasztó módon a magánszektor új megrendelései májusban zuhantak, ami egyértelmű jelzés arra, hogy ez a sokk érdemben növelte a recesszió kockázatát az euróövezet második legnagyobb gazdasága számára.”
A francia vállalatok 2024 novembere óta először váltak borúlátóvá az előttük álló évet illetően, ráadásul a pesszimizmus mértéke a Covid19-világjárvány 2020. áprilisi kitörése óta nem volt ilyen erős.
Németország leáll, a visszaesés terjed
Németország, a blokk ipari motorja sem úszta meg a válságot.
Az összetett PMI kismértékben 48,4 pontról 48,6-ra emelkedett, ami két hónapos csúcsot jelent, de továbbra is egyértelműen a zsugorodást jelző tartományban marad.
Az ipari PMI négyhavi mélypontra, 49,9 pontra esett, a gyárak kibocsátásának növekedése gyakorlatilag leállt, az új megrendelések pedig 2025 decembere óta először visszaestek.
A vállalatok egyre határozottabban kezdenek leépíteni munkahelyeket is.
A német foglalkoztatás több mint másfél éve a leggyorsabb ütemben csökkent, elsősorban az ipari munkahelyek jelentős leépítése miatt. A beszerzési költségek inflációja három és fél éves csúcsra gyorsult.
„A Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárása okozta fennakadások továbbra is beépülnek az árakba: a beszerzési költségek inflációja tovább gyorsul a magasabb energiaárak és az ellátási zavarok közvetett hatásai miatt” – mondta Phil Smith, az S&P Global Market Intelligence közgazdasági igazgatóhelyettese.
Inflációs sokk, amit az EKB nem hagyhat figyelmen kívül
A májusi PMI-közlés nem csak a növekedésről szólt.
Az euróövezeti beszerzési költségek inflációja hetedik egymást követő hónapja gyorsult, három és fél éves csúcsra. Az árukért és szolgáltatásokért felszámított árak 38 hónapja nem látott ütemben emelkedtek.
Franciaországban a kibocsátási árak inflációja hároméves csúcsra ért. Németországban a gyártói beszerzési árindex a 2022-es energiaválság idején látott szintek felé száguld.
Az Európai Központi Bank most azzal szembesül, amit Williamson „a döntéshozók egyre mélyülő dilemmájának” nevezett.
A pénzpiacok több mint 80%-os valószínűséget áraznak egy 25 bázispontos kamatemelésre a következő EKB-ülésen, és az év végéig további két szigorítást várnak – miközben a növekedési adatok meredeken romlanak.
A Hormuzi-szoros lezárásának ára
Két hónappal ezelőtt Európa gazdasága még növekedett. Ma a gazdasági aktivitás a rég nem látott hangerejű recessziós vészjelzést adja.
A Hormuzi-szoros lezárása már nem pusztán geopolitikai hír: közvetlenül megjelenik az euróövezet reálgazdaságában, miközben az EKB kezd kifutni az időből, hogy eldöntse, a dilemma melyik oldalát védje.