Japán gyógyszergyártók: 2050-re évente többen halnak meg szuperbaktériumok miatt, mint rákban; antibiotikum-rezisztencia súlyos egészségügyi és gazdasági fenyegetés
„Új antibiotikumokra van szükségünk” – sürgette Estelle Fruchet, a Shionogi Europe franciaországi vezérigazgatója.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bár ez nem hangzik különösebben újszerűnek, a kérése mögötti adatoknak mindenkit aggasztaniuk kellene.
A The Big Question című műsor mostani adásában Estelle a stúdióban csatlakozott Angela Barneshoz, hogy megvitassák, miért válhat az antimikrobiális rezisztencia a következő gazdasági válsággá.
Halálesetek, betegszabadságok, visszaeső termelékenység
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) szakkifejezés arra az esetre, amikor a baktériumok mutálódnak, és ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal való elpusztítással szemben. Ezért hangsúlyozzák, hogy nem szabad túl bőkezűen bánnunk ezekkel a szerekkel.
„Amikor 25 éve elkezdtem, egy egyszerű köhögésre is rengetegszer írtak fel antibiotikumot. Minél többet használjuk őket, annál inkább ellenállóvá válnak a baktériumok” – magyarázta Estelle.
Mivel egyre kevesebb a kezelési lehetőség a rezisztens baktériumok ellen, feleslegesen nő a halálozások száma.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint az AMR-fertőzések évente több mint 35 ezer halálesetet okoznak az EU-ban.
Világszinten ez évente mintegy 1,3 millió embert jelent. Ez nagyjából Prága, Dublin vagy Helsinki teljes lakosságának felel meg.
Mit jelent az AMR a gazdaság számára?
A megbetegedések számának növekedése és a hosszabb kórházi tartózkodás egyrészt tovább terheli az amúgy is feszült egészségügyi rendszereket, másrészt jövedelemkiesést okoz a betegeknek, és rontja munkaadóik termelékenységét.
Ez Európának évente mintegy 12 milliárd eurójába kerül, és ez az összeg várhatóan tovább nő.
Egy 2024-es Lancet-tanulmány szerint, ha nem lépünk fel ellene, mostantól 2050-ig világszerte összesen akár 39 millió ember halhat meg AMR által okozott fertőzésekben. Becslések szerint ez évente 412 milliárd dollár (352 milliárd euró) extra egészségügyi kiadást és 443 milliárd dollár (379 milliárd euró) munkaerő-termelékenységben elszenvedett veszteséget jelentene a világnak.
Egyes előrejelzések ennél is sötétebb képet festenek: ezek 1000 milliárd dollárnyi többletegészségügyi költséggel és a globális éves GDP 3,8%-ának elvesztésével számolnak.
Ahol ennyire megugranak a költségek, ott az életszínvonal csökkenése is könnyen követheti.
Megfékezhető az AMR?
A gyógyszeripar jelentős része már régen feladta az új antibiotikumok fejlesztését. A Shionogi azon kevesek egyike, amelyek kitartanak.
Egy új gyógyszer kifejlesztése nagyjából 1 milliárd euróba kerül, és 10–15 évet vesz igénybe, ráadásul az esetek 95%-ában végül kudarcot vall. Az antibiotikumok sajátos problémája azonban az, hogy a piaci áruk viszonylag alacsony, használatukat pedig korlátozni kell, így a megtérülés egyszerűen nem teszi vonzó üzletté egy új antibiotikum fejlesztését.
„Ezt nevezzük mi összeomlott piacnak” – mondta Estelle a The Big Questionben.
„Új gazdasági modellre van szükségünk. A kormányoknak át kell gondolniuk, és új finanszírozási megoldásokat kell javasolniuk, hogy a terület vonzóbbá váljon az iparág számára.”
Az Egyesült Királyság nemrég előfizetéses modellt vezetett be, amelyet informálisan „Netflix-modellként” emlegetnek: az egészségügyi szolgálat fix éves díjat fizet a gyógyszergyártóknak a létfontosságú antibiotikumokhoz való hozzáférésért, függetlenül a felhasznált mennyiségtől, hogy így ösztönözze az innovációt.
„Már kipróbálták az Egyesült Királyságban, tehát egy működő modellről van szó, és úgy gondolom, más országokban, például Franciaországban is be lehetne vezetni” – vetette fel Estelle.
A gyógyszeripari vezető hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az AMR elleni küzdelem sikere az orvosok, a döntéshozók, a kormányok és a szélesebb iparág együttműködését igényli.
Noha 2030-ig 20%-kal kellene csökkenteni az antibiotikum-felhasználást, az EU-ban 2024-ben mégis nőtt a fogyasztás.
Kulcsfontosságú az antibiotikum-használat visszaszorítása nemcsak az emberek, hanem az állatok és a mezőgazdaság esetében is, valamint olyan ösztönzők bevezetése – a kínálati és a keresleti oldalon egyaránt –, amelyek új gyógyszerfejlesztésekbe irányítják a befektetéseket.
„Nemzetközi együttműködésre is szükség van, hiszen a baktériumok mindenütt ott vannak” – zárta szavait Estelle.
The Big Question az Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel beszélgetünk a napirend legfontosabb témáiról.
Nézze meg a fenti videót, amelyben a Shionogi Europe szakértőivel az AMR-ről folytatott teljes beszélgetés látható.