Rekordnyereségek a nagy európai bankoknál: szárnyal a TotalEnergies, óvatosabbá válik a Mercedes-Benz a zuhanó kínai eladások és a geopolitikai kockázatok miatt
Európa legnagyobb bankjai és egy olajipari óriás szerdán összességében kedvező első negyedéves eredményeket tettek közzé, miközben a vezetők a Közel-Keleten zajló konfliktusból fakadó növekvő bizonytalanságra figyelmeztettek, amely az energiaárakra, a fogyasztói bizalomra és az európai kamatszintekre is kihat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vezető európai bankok rövid távon teljesítményük élénkülését tapasztalták, mivel kereskedési bevételeik profitáltak az Iránnal kapcsolatos feszültségek okozta volatilitásból, ugyanakkor a hosszabb távú makrogazdasági kockázatok erősödnek.
Németország legnagyobb hitelezője, a Deutsche Bank rekordnagyságú, 2,2 milliárd eurós adózott negyedéves nyereséget ért el, ami 8 százalékos éves növekedésnek felel meg; az adózás előtti eredmény 7 százalékkal, 3 milliárd euróra nőtt. Lakossági banki divíziójának adózás előtti eredménye 39 százalékkal, 681 millió euróra ugrott.
A nettó bevétel 2 százalékkal, 8,7 milliárd euróra emelkedett.
A kezelt vagyon 1,8 billió euróra nőtt, amit 22 milliárd eurónyi nettó beáramlás támogatott a lakossági banki és vagyonkezelési üzletágban.
Christian Sewing vezérigazgató úgy fogalmazott: „Az idei első negyedév rekordnyeresége remek rajtot jelent stratégiánk következő szakaszához.”
„Megvan a mérlegünk ereje, a képességeink és stratégiai pozícionálásunk ahhoz, hogy egy dinamikus környezetben világszerte kiszolgáljuk ügyfeleinket” – tette hozzá.
Raja Akram pénzügyi igazgató a mesterséges intelligenciát és a folyamatok újratervezését nevezte a költség-rugalmasság fő hajtóerejének, és hangsúlyozta, hogy a befektetési bank értékes tanácsadóként támogatta ügyfeleit a kihívásokkal teli makrogazdasági környezetben.
Ugyanakkor a hitelveszteségekre képzett céltartalék 10 százalékkal, 519 millió euróra emelkedett; a bank makrogazdasági többlettartalék-képzést alkalmaz, jelezve a szélesebb bizonytalanságot.
Az eredmények fokozott gazdasági és geopolitikai bizonytalanság közepette születtek. A február végén kiéleződött közel-keleti konfliktus 2,5 százalékra tolta fel az euróövezeti inflációt márciusban, és megerősítette a korábban éveken át példa nélküli EKB-kamatemelésekkel kapcsolatos várakozásokat – ez a váltás rövid távon támogatja a kamatmarzsokat, ám hosszabb távon növeli a hitelkockázatot, ahogy az energiaárak begyűrűznek a háztartások és a vállalatok költségeibe.
A Deutsche Bank tartja nagyjából 33 milliárd eurós éves bevételi célját, és közölte, hogy folyamatban van egy 1 milliárd eurós részvény-visszavásárlási program. Részvényei az európai kereskedésben a bejelentés után közel 3 százalékkal estek.
Banco Santander: spanyol bankóriás rekorderedményeket közöl
A piaci tőkeérték alapján a kontinens legnagyobb hitelezőjének számító Banco Santander szintén rekordot döntött: a tulajdonítható nyereség 60 százalékkal, 5,5 milliárd euróra ugrott, amit a Santander Bank Polska eladásán elért 1,9 milliárd eurós nyereség is támogatott.
Ezt az egyszeri tételt kiszűrve az alapnyereség nagyjából 12 százalékkal, 3,6 milliárd euróra emelkedett. A bevétel 4 százalékkal, 15,1 milliárd euróra nőtt, elsősorban a nettó kamatbevételnek és a díjbevételek 6 százalékos bővülésének köszönhetően.
A költségek 3 százalékkal csökkentek, javítva a hatékonyságot. A Santander szerint továbbra is jó úton halad éves céljai teljesítése felé, beleértve a bevétel közepes egy számjegyű növekedését és a 12,8–13 százalékos CET1-mutatót.
Tőkemegfelelési mutatója 14,4 százalékra emelkedett, ami bőséges puffer a lehetséges sokkok elnyelésére.
A bank folytatta a részvényesi juttatásokat: 5 milliárd eurós részvény-visszavásárlási program van folyamatban, és célja, hogy 2025–26-ban legalább 10 milliárd euró értékben vásároljon vissza részvényeket.
A 2025-ös eredményre vetített teljes részvényesi javadalmazás mintegy 7,1 milliárd eurót tesz ki, ami a tulajdonítható nyereség nagyjából 50 százalékának felel meg.
Óvatosságra intő jel ugyanakkor a Santander Openbank divíziója, ahol az alapnyereség 38 százalékkal, 290 millió euróra esett, miután a bank 207 millió eurós céltartalékot képzett a lehetséges brit gépjárműhitel-panaszok miatt, illetve az Egyesült Államokban megszűntek az elektromos autókra vonatkozó adókedvezmények.
A bank közölte: az adózás előtti nyereség 15 százalékkal nőtt volna e céltartalék nélkül.
UBS: nyereség 80 százalékkal nő
Az UBS első negyedéves nettó nyeresége 80 százalékkal, 3,04 milliárd dollárra emelkedett, elsősorban a vagyonkezelési és kereskedési tevékenység erősségének köszönhetően.
A bevétel 13,6 milliárd svájci frankra (14,7 milliárd euróra) nőtt, miközben az alap adózás előtti eredmény 54 százalékkal emelkedett.
A bank megerősítette, hogy 3 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programját a második negyedév végéig kívánja lezárni, és 13,8 százalékos CET1-mutatóról számolt be.
A vezetők úgy vélik, hogy az iráni konfliktus gazdasági hatása kezelhető marad, ha rövid életűnek bizonyul, ugyanakkor a konfliktus elhúzódása jelenti a fő kockázatot.
Az EKB arra figyelmeztetett, hogy a háború lefelé módosította a rövid távú növekedési kilátásokat, mivel az energiapiaci sokkok és a növekvő bizonytalanság várhatóan rontják a vásárlóerőt és az üzleti bizalmat, miközben a bankok és vállalatok finanszírozási költségeit is emelik a kötvénypiaci felárak és a részvényárfolyamok alakulása révén.
Egyelőre a banki eredmények ellenállónak tűnnek, de az elemzők szorosan figyelik a hitelportfóliók minőségét, ahogy a makrogazdasági kép alakul.
TotalEnergies: nettó nyereség 51 százalékkal emelkedik
A francia multinacionális olajvállalat, a TotalEnergies nettó eredménye 51 százalékkal 5,8 milliárd dollárra (4,95 milliárd euróra) nőtt, amit az erős olaj- és gázárak, valamint a szűkösebb globális piacok támogattak.
„A TotalEnergies erős első negyedéves eredménysort tett közzé… a várakozásokat is felülmúlva” – értékelte Maurizio Carulli, a Quilter Cheviot elemzője, hozzátéve, hogy „a robusztus organikus termelésnövekedés segít ellensúlyozni a folyamatban lévő közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó veszteségeket”.
A termelés nagyjából 4 százalékkal bővült éves összevetésben; a vállalat a második negyedévben is hasonló ütemre számít, ha nem jelentkeznek fennakadások.
A társaság 5,9 százalékos osztalékemelést és 1,5 milliárd dolláros részvény-visszavásárlást jelentett be 2026 második negyedévére, az előrejelzési sáv felső végéhez közel.
A vállalat arra számít, hogy az olajárak a késlekedő termelés-újraindítások miatt a második negyedévben is magasak maradnak, miközben a gázpiacok feszesek, az európai árak pedig 14–15 dollár körül alakulnak millió brit hőegységenként (MMBtu), amit az alacsony készletek és az Európa és Ázsia közötti LNG-verseny támasztanak alá.
Német autóipari kivétel
Ezzel párhuzamosan a német autógyártó Mercedes-Benz is közzétette első negyedéves számait. A vállalat működési eredménye meredeken, 17 százalékkal 1,9 milliárd euróra esett vissza, miközben bevétele 4,9 százalékkal 31,6 milliárd euróra csökkent.
A személyautó-divízió kiigazított működési marzsa 4,1 százalékra süllyedt az egy évvel korábbi 7,3 százalékról, a nettó nyereség pedig 17 százalékkal, 1,43 milliárd euróra esett.
A német autógyártót több irányból is szorítják: 27 százalékkal zuhantak eladásai Kínában, ahol az alacsonyabb költségű helyi riválisok – köztük a BYD és a Nio – törnek be a prémiumszegmensbe, miközben az amerikai vámnyomás és az elektromos autókra való drága átállás is terheli.
A visszaesés ellenére a számok felülmúlták az elemzői várakozásokat, amelyek 1,6 milliárd eurós működési eredménnyel számoltak, és a részvények a nyitás előtti kereskedésben 2,2 százalékos pluszban forogtak.
Harald Wilhelm pénzügyi igazgató szerint a csoport éves EBIT-je jó úton halad afelé, hogy jelentősen meghaladja a tavalyi 5,8 milliárd eurós szintet; ezt egészséges megrendelésállománnyal és a 2025 és 2027 között piacra kerülő 40 új modellre – köztük a teljesen elektromos CLA szedánra és a megújított S-osztályos sorozatra – vonatkozó tervekkel támasztotta alá.
A Mercedes a közel-keleti konfliktust szintén a fogyasztói bizalomra leselkedő kockázatként jelölte meg – ez az aggodalom széles körben osztott az európai autóiparban.