IMF-előrejelzés: 2030-ig jelentősen nő az egy főre jutó, euróban számolt GDP Európában, de vásárlóerő-paritáson alig változnak a rangsorok
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egyik leggyakrabban használt mutató a gazdaságok összehasonlítására, és Európa nagy részén felfelé ível.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A növekvő szám azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy ország leszakítja versenytársait: ahogy a gazdaságok együtt mozognak, a sorrend is változik. Sokszor többet mond, hogy egy ország hol áll a rangsorban, mint maga a puszta érték.
Mely európai országoktól várható tehát, hogy 2030-ra az élre kerülnek az egy főre jutó GDP alapján, és várhatók‑e jelentősebb átrendeződések?
Az Euronews Business az IMF World Economic Outlook 2025-re és 2030-ra vonatkozó előrejelzéseit vizsgálta, amelyek az egy főre jutó nominális GDP-t és a vásárlóerő‑paritást (PPP) is tartalmazzák, utóbbi az országok közötti árszínvonal‑különbségeket korrigálja.
Írország vásárlóerő-paritáson megelőzi Luxemburgot
A 41 vizsgált európai ország – köztük az uniós tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA‑tagok és az Egyesült Királyság – közül 2030-ra várhatóan Írország kerül az egy főre jutó GDP vásárlóerő‑paritáson számolt rangsorának élére, letaszítva az ott 2025-ben még vezető Luxembourgot.
A kiemelkedő szám azonban komoly fenntartással kezelendő. Közismert, hogy Írország GDP-jét jelentősen torzítja a multinacionális vállalatok aránytalanul nagy jelenléte, és Alan Barrett, az Economic and Social Research Institute igazgatója szerint a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) sokkal jobban jelzi az ország tényleges gazdasági teljesítményét.
A Világbank 2024-es GNI‑adatai alapján Írország egyáltalán nem kerülne be az első négy közé.
A legjobb ötöst várhatóan Norvégia, Svájc és Dánia teszi teljessé, pozíciójuk 2025 és 2030 között érdemben nem változik.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Németország áll a legelőkelőbb, 12. helyen, mögötte Franciaország (15.) és az Egyesült Királyság (16.) következik. Olaszország a 18., a rangsort közöttük Spanyolország zárja a 22. helyen.
Tagjelölt országok a rangsor végén – egy kivétellel
Az utolsó kilenc helyet jórészt uniós tagjelölt országok foglalják el, a sort Ukrajna, Koszovó és Moldova zárja. A csoporton belüli kivétel Törökország, amely 2030-ban várhatóan a 29. helyen áll majd, megelőzve három teljes jogú uniós tagot: Bulgáriát, Lettországot és Görögországot.
Tizenöt ország pozíciója várhatóan változatlan marad 2025 és 2030 között. A legnagyobb visszaesés Görögországot érinti, amely a 29.-ről a 32. helyre csúszik vissza, míg a legnagyobb előrelépést Ciprus éri el, a 16. helyről a 13.-ra ugrik.
Más ország esetében nem várható három helyezésnél nagyobb elmozdulás.
A nominális és a vásárlóerő‑paritáson alapuló rangsor közti különbség önmagáért beszél. Málta, Románia, Lengyelország és Törökország PPP‑alapon jóval előkelőbb helyen áll, mint nominális euróban mérve, ami arra utal, hogy tényleges vásárlóerejük meghaladja azt, amit a puszta számok sugallnak.
Ennek épp az ellenkezője figyelhető meg Észtország, az Egyesült Királyság, Izland és Lettország esetében, ahol a PPP‑rangsor érzékelhetően elmarad a nominálistól.
A rangsor élén a különbségek kirívóak. Írország és Luxemburg messze kilóg a mezőnyből: előbbi egy főre jutó GDP-je 182 000, utóbbié 167 000 nemzetközi dollárra tehető (nagyjából 168 000, illetve 154 000 euró).
Őket Norvégia és Svájc követi, mindkettő esetében 2030-ra 115 000 dollár feletti (körülbelül 106 000 eurós) értékkel számolnak.
Ha Írországot és Luxembourgot kivesszük a képből, az uniós különbségek akkor is feltűnőek maradnak. A mezőnyt Dánia vezeti 100 000 dollárral (kb. 92 000 euró), ami majdnem a duplája a rangsorban utolsó uniós tagállam, Görögország 54 000 dolláros (kb. 50 000 eurós) szintjének.
A nagy gazdaságok közül Németország rendelkezik a legmagasabb vásárlóerővel, 86 000 dollárral (kb. 79 000 euró), míg Spanyolország áll a sor végén 66 000 dollárral (kb. 61 000 euró) – a különbség nagyjából 31 százalék.
Az EU-n kívül még sötétebb a kép. A tagjelölt országok szinte mindegyikénél 50 000 dollár (kb. 46 000 euró) alatti értékkel számolnak, többjük pedig ettől is jócskán elmarad, 30 000 dollár (kb. 28 000 euró) alatti szinttel – ez nagyjából a görög szint fele. Az EU és a csatlakozásra váró országok közötti szakadék továbbra is hatalmas.
Euróban mérve még nagyobb a szakadék
Nominális euróban mérve a szórás még nagyobb. Az IMF előrejelzése szerint 2030-ban az egy főre jutó GDP a 41 országban Ukrajna 7 276 eurójától Luxemburg 152 417 eurójáig terjed, ami jóval nagyobb különbség annál, mint amit a PPP‑alapú összehasonlítás mutat. Az EU‑n belül Bulgária áll a rangsor végén 28 086 euróval.
Még ha Luxembourgot és Írországot (137 819 euró) félretesszük is, a különbségek a blokk országai között így is jelentősek.
Az uniós tagok közül Dánia a harmadik 84 128 euróval, mögötte a sorrend Hollandia (79 613), Svédország (73 104) és Ausztria (67 406).
Németország 65 924 euróval összesítésben a 10. helyen áll, és ezzel az öt legnagyobb európai gazdaság közül egyedüliként kerül a legjobb tíz közé. Az Egyesült Királyság szorosan mögötte következik, a 11. helyen, 64 360 euróval.
Az EU-n kívül Svájc (127 846 euró), Izland (108 366) és Norvégia (93 046) egyaránt befér az összesített első ötbe, Luxembourgot és Írországot követve a rangsor élén.
A szélesebb minta változatlan: az északi és nyugat-európai országok tömörülnek a rangsor élén, míg Kelet-Európa – különösen az uniós tagjelölt államok – jócskán lemarad mögöttük.