A jövedelmi egyenlőtlenség világszerte tartós probléma, de hogyan viszonyulnak egymáshoz a legmagasabb jövedelműek nemzetközi összehasonlításban?
A legalacsonyabb és legmagasabb keresetűek közötti jövedelmi különbség továbbra is jelentős Európában, annak ellenére, hogy politikai intézkedésekkel igyekeznek kezelni az egyenlőtlenséget. Az Euróbarométer legfrissebb felmérése szerint az európaiak 81%-a úgy véli, túl nagyok a jövedelmi különbségek, és 78%-uk szerint a kormányoknak többet kellene tenniük ezek csökkentéséért.
A probléma azonban nem csupán Európára korlátozódik, a világ más részein a jövedelmi egyenlőtlenség jóval magasabb szinteket ér el. De pontosan hogyan néz ki a legjobban kereső 10% a különböző országokban?
A LIS Cross-National Data Center nemzetközileg összehasonlítható adatokat szolgáltat a jövedelmi szintekről. A leggazdagabb tized átlagos, adózás utáni jövedelmét vásárlóerő-paritásban (PPP) fejezik ki, 2017-es árakon számolt nemzetközi dollárban. Ez azt jelenti, hogy a számok a megélhetési költségek különbségeit figyelembe véve a reáljövedelmi szintek eltéréseit tükrözik.
Mivel a legfrissebb elérhető adatok országonként eltérnek, csak azokat az országokat vették bele, amelyeknél 2016-ból vagy későbbről van adat. Az eltérések miatt a számok inkább átfogó mintázatokat mutatnak, nem pedig évről évre történő összehasonlításokat, mivel a jövedelmek akár néhány év alatt is számottevően változhatnak.
Az Egyesült Államok vezeti a rangsort a legjobban keresők körében
Az Egyesült Államokban a legfelső 10% éves átlagjövedelme a legmagasabb, 94 857 PPS. Luxemburg a második, és Európában a leggazdagabb tized adózás utáni jövedelme ott a legmagasabb, Svájc pedig a harmadik helyen áll. Németország és Ausztrália teszi teljessé az első ötöt.
Az első három ország után a leggazdagabb 10% átlagjövedelme fokozatosan csökken, hirtelen esés nélkül.
A legjobb 10 között szerepel Kanada, Ausztria, Norvégia, Izland és Dánia.
Belgium, az Egyesült Királyság, Litvánia, Finnország és Spanyolország zárják a legjobb húszas mezőnyt; a legalacsonyabb érték 45 000-es szint alatt van.
Az USA továbbra is az élen, az Egyesült Királyság kikerül a leggazdagabb csoportból
A legfelső 10% keresőinek rangsora az elmúlt két évtizedben átrendeződött.
Az adatok nem minden országban állnak rendelkezésre minden évre, így teljesen következetes összehasonlítás nem lehetséges. A rendelkezésre álló adatok azonban így is egyértelmű trendeket mutatnak.
Ahelyett, hogy minden egyes évet követnénk, az alábbi ábrán öt időpont szerepel: 2000, 2005, 2010, 2015 és 2020. Ha egy adott évre nem volt adat, a hozzá legközelebbi elérhető évet vették figyelembe.
Ebben az időszakban, a 20 kiválasztott nagy gazdaság között az USA mind az öt időpontban az élen maradt 2000 és 2020 között. Svájc következetesen a második helyet tartotta.
A legszembetűnőbb változás az Egyesült Királyságban történt. 2000-ben a harmadik helyen állt, ezt követően azonban pozíciója folyamatosan romlott. 2020-ra a 14. helyre esett vissza. Ez azt jelzi, hogy az Egyesült Királyság legjobban kereső 10%-ának adózás utáni jövedelmének vásárlóereje viszonylag gyengébbé vált.
Németország a hatodik helyről a harmadikra lépett fel. Franciaország a nyolcadikról a tizenegyedikre csúszott. Olaszország szintén visszaesett, a 14.-ről a 20. helyre.