Háború a Perzsa-öbölben, tétlen Fed, szigorodó Európa és Csendes-óceán: tíz valuta, amely eltávolodik a gyengülő dollártól.
2026 elején a devizapiacok még egy meglehetősen hagyományos világot áraztak: az amerikai gazdaság annyira lassul, hogy a Federal Reserve két kamatvágást hajt végre, az óvatos Európai Központi Bank pedig, a legtöbb más jegybankhoz hasonlóan, megelégszik azzal, hogy Washington példáját követi.
Az iráni konfliktus azonban szinte egyik napról a másikra felülírta ezt a forgatókönyvet.
Az energiaárak megugrottak, az inflációs várakozások elmozdultak, és a jegybankok kamatemelésekről kezdtek beszélni. A Fed az energiavezérelt infláció és az egyre nagyobb növekedési bizonytalanság kettős szorításával szembesülve egyelőre mozdulatlan maradt.
Ez az eltérés megnyitotta az utat egy sor deviza előtt, hogy erősödjön az amerikai dollárral szemben. De minden „nyertesnek” megvan a maga története.
A tíz legjobban teljesítő deviza a dollárral szemben 2026-ban
Braziliai reál: a világ legmagasabb hozamú carry trade-je
A brazil reál csaknem 11%-os idei erősödése a 2026-ban a dollárral szemben legjobban teljesítő jelentős devizává teszi. Két erő hat egyszerre, és mindkettő ugyanabba az irányba.
Az első a kamatfelár. Brazília irányadó kamata 14,75%-on áll, és még azután is nagyjából 11 százalékponttal van a Federal Reserve célja fölött, hogy a jegybank március 18-án 25 bázisponttal vágott rajta.
Ez a különbség a 2022-es globális szigorítási ciklus óta látott egyik legszélesebb szint közelében jár, és erős mechanikus ösztönzőt teremt: aki dollárban vesz fel hitelt, és a pénzt reálban denominált eszközökbe fekteti, nap mint nap zsebre teszi ezt a hozamkülönbözetet, tiszta jövedelemként, amíg az árfolyam tartja magát.
Ha ehhez még a reál felértékelődése is társul – ahogy az idén történt –, a hozamok nagyon gyorsan összeadódnak.
Ez a carry trade legegyszerűbb formája, és a likvid feltörekvő piacok közül jelenleg Brazília kínálja a legmagasabb ilyen hozamot.
A második hajtóerő az árupiac. Brazília a világ legnagyobb szójabab-, vasérc-, marhahús- és cukorexportőre, és jelentős kőolajtermelő is.
Amikor a globális nyersanyagárak emelkednek – ahogy az a 2026-os energiapiaci sokk közepette történt –, Brazília cserearánya javul, az exportbevételek nőnek, és egy teljesen külön csatornán erősödik a reál iránti kereslet.
A kamatfelár és az árupiaci többletbevétel egymást erősíti, ezért teljesít a reál még a többi, magas hozamot kínáló, ám Brazíliáéhoz hasonló exportstrukturával nem rendelkező devizánál is jobban.
Ausztrál dollár és norvég korona: nyersanyag- és kamatprémium együtt
Az ausztrál jegybank március 17-én 4,1%-ra emelte az alapkamatot, a februári lépést követően. A döntés először 2017 óta pozitív tartományba tolta az ausztrál és az amerikai kamatszint közötti különbséget.
Miután évekig az ausztrál kamatok az amerikai szint alatt voltak, a fordulat tényleges váltást jelez a relatív monetáris politikában, és pontosan ezt az átárazást tükrözi az ausztrál dollár 7%-os idei erősödése.
A norvég korona szinte vele együtt mozog, az év eleje óta közel 7%-ot erősödött. Norvégia jelentős olajexportőrként azon kevés gazdaság egyike, amelynek cserearánya javul a magasabb kőolajárak mellett.
A Norges Bank kommunikációjában már eddig is a szigorítás felé húzott, és általában a skandináv devizák is profitáltak az európai szigorítási narratívából.
A kolumbiai peso ugyanezt a mintát követi: az ország külső bevételeit dominánsan az olajexport adja, és a deviza 2026-ban szorosan együtt mozgott az energiaárakkal.
Magyar forint: az év legdrámaibb fordulata
A magyar forint 6,32%-os idei erősödése eltakarja a legutóbbi mozgás élességét. Az elmúlt két hétben önmagában mintegy 8%-ot ralizott, így 2026 áprilisa a jelek szerint a forint legjobb hónapja lehet 2020 júliusa óta.
A katalizátor egyértelmű volt. Április 12-én parlamenti választásokat tartottak Magyarországon, amelyeken a 16 éve folyamatosan kormányzó Orbán Viktor súlyos vereséget szenvedett Magyar Péterrel szemben, aki kétharmados többséget szerzett a parlamentben.
A devizapiacok számára ez nem egyszerű kormányváltás volt, hanem a magyar politikai kockázat teljes újraárazása.
Orbán alatt Magyarország tartós konfrontációban állt az Európai Unióval a jogállamisági normák miatt, ami több milliárd eurónyi strukturális alap befagyasztásához vezetett.
Egy EU-párti, reformmandátummal rendelkező kormány alapvetően változtatja meg a képletet: a piacok előtt hitelesnek tűnik az uniós kapcsolatok normalizálásának és a befagyasztott források feloldásának útja, vagyis eltűnhet az a politikai kockázati felár, amely évek óta nyomta a magyar eszközöket.
Az ING EMEA deviza- és kötvénypiaci stratégája, Frantisek Taborsky április 14-én arra hívta fel a figyelmet, hogy a választások utáni ralit különösen a hozamgörbe hosszú oldala vezette: a hosszú lejáratú kamatok jobban teljesítettek, mint a kötvények, miközben a forint a vártnál lassabban erősödött. Ez arra utal, hogy a piacon már a voksolás előtt is jelentős pozíciókat építettek ki.
A közös nevező: a Federal Reserve mozgásterének beszűkülése
A külön történetek mögött ugyanaz a makrogazdasági tényező húzódik: a Federal Reserve korlátozott mozgástere a háború által felerősített inflációval szemben.
Miközben a Fed jelezte, hogy hajlandó „áttekinteni” az olajárak által kiváltott inflációs sokkot, más jegybankok ellenkező irányba mozdultak: az ausztrál jegybank már emelt kamatot, és több helyen aktívan napirenden vannak újabb emelések.
A Polymarket előrejelzési piacain a résztvevők 76%-os valószínűséggel áraznak 2026-os kamatemelést az Európai Központi Banknál, 57%-ot a Bank of England, 36%-ot a Bank of Canada és mindössze 15%-ot a Federal Reserve esetében – ez a pillanatkép a politikai pályák szétválását sokkal élesebben mutatja, mint bármelyik előrejelzés.
A Danske Bank vezető elemzői, Antti Ilvonen és Rune Thyge Johansen áprilisi Global Inflation Watch jelentésükben szerkezeti magyarázatot is adnak a Fed mozgásterének korlátaira.
Az Egyesült Államokban a teljes infláció márciusban hó/hó alapon 0,9%-kal, év/év alapon 3,3%-kal emelkedett, döntően az energiaösszetevő 10,9%-os ugrásának köszönhetően. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció 0,2%-os havi növekedést mutatott, elmaradva a 0,3%-os konszenzustól, miközben a szolgáltatások úgynevezett „szupermag” mutatója 0,35%-ról 0,18%-ra csökkent.
Következtetésük szerint a háború inflációs hatása eddig szinte teljes egészében az energiára koncentrálódott, és alig szivárgott át a maginflációba.
Ez a különbségtétel támasztja alá azt a várakozásukat, hogy a Fed szeptemberben újra kamatcsökkentésbe kezdhet.
A Goldman Sachs kamatpiaci stratégái, George Cole és William Marshall a mérleg másik oldalán bekövetkezett elmozdulás nagyságát hangsúlyozták.
A hozamok a háború február végi kitörése óta minden egyes G10-piacon emelkedtek, és a Goldman most már hat G10-jegybanknál számít kamatemelésre 2026-ban – szemben a konfliktus előtt várt hárommal.
„Eddig a nyersanyagár-sokk inflációs vetületei uralták a növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat” – mondta Cole.
Jelenleg csak a Fed esetében várnak csökkentést. Április 15-i állapot szerint mindössze 38% az esélye annak, hogy az idén akár egyetlen kamatvágás is megvalósul, a BBVA számításai szerint.
„Úgy gondoljuk, hogy a piaci árazás nem elég laza, és arra számítunk, hogy idővel legalább egy idei kamatvágást ismét teljes mértékben be fog árazni” – fogalmazott Dariusz Kowalczyk, a BBVA ázsiai többeszköz-stratégiai vezetője.
Mi fordíthatja meg a képet?
Amíg a piac nem látja drámai mértékben romlani a világgazdasági növekedési kilátásokat, a jegybanki pályákról kialakult új árfolyamok várhatóan tartósak maradnak.
Különösen a nyersanyagalapú devizák – a korona, az ausztrál dollár, a kolumbiai peso – esetében a másik kulcsváltozó az olaj.
A BBVA felidézi, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a Hormuzi-szoros újranyitása után két hétre lenne szükség ahhoz, hogy a háború előtti perzsa-öbölbeli exportvolumen 50%-a helyreálljon, és egy hónapra, hogy elérje a 80%-ot.
Az energiaellátás a vártnál gyorsabb normalizálódása csökkentené azt a nyersanyagprémiumot, amely eddig felfelé húzta ezeket a devizákat.
Az ING elemzője, Francesco Pesole óvatosságra intett a tágabb kép kapcsán. „A piacok továbbra is erősen a derűlátó forgatókönyv felé vannak billenve. Ez azt jelenti, hogy rengeteg jó hír már be van árazva, ami növeli a dollár felpattanási potenciálját, ha a feszültségek ismét kiéleződnek” – mondta a héten.
Az idei ranglista élén álló devizák arra az előfeltevésre építve emelkedtek, hogy a jó hírek sorozata folytatódik. Ha ez mégsem így lesz, a lefordulás éppoly heves lehet, mint maga a rali.