Norvég olajexport megugrik márciusban: a bevételek többéves csúcson vannak az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta drágulás miatt
Norvégia nyersolajexportja márciusban rekordmagas szintet ért el, mivel az iráni háború és a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros hajózási útvonalának lezárása felhajtotta az olajárakat – közölte szerdán a norvég statisztikai hivatal.
A skandináv ország Európa legnagyobb kőolaj- és földgáztermelője, ha Oroszországot nem számítjuk.
Békeidőben a világ nyersolaj- és cseppfolyósított földgázból (LNG) álló szállítmányainak mintegy ötöde halad át a Hormuzi-szoroson.
„A Hormuzi-szoros lezárása jelentős kínálati sokkot okozott az olajpiacon, ami hozzájárult a márciusi magas olajárakhoz, és így Norvégia történetének legmagasabb exportértékéhez” – állt Jan Olav Rorhus elemző közleményében.
Norvégia nyersolajexportja márciusban 57,4 milliárd koronát (5,16 milliárd eurót) tett ki, ami 67,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi azonos hónap adatát – közölte a norvég statisztikai hivatal.
Az olaj hordónkénti átlagára márciusban 1014 korona (91,14 euró, illetve 107,52 dollár) volt, a legmagasabb havi szint 2023 szeptembere óta – tették hozzá.
A fellendülés Donald Trump amerikai elnök figyelmét sem kerülte el, aki kedden a Truth Social közösségi oldalon utalt rá egy bejegyzésében.
„Európa kétségbeesetten szomjazza az energiát, Nagy-Britannia mégis megtagadja az északi-tengeri olaj megnyitását, pedig ez a világ egyik legnagyobb mezője. Tragikus!!!” – írta Trump.
„Aberdeennek dübörögnie kellene. Norvégia kétszeres áron adja el északi-tengeri olaját az Egyesült Királyságnak. Vagyonokat keresnek rajta” – mondta Trump.
Norvégia jólétének jelentős részét olaj- és gázkészleteinek köszönheti.
Az állam az olaj- és gázbevételeket a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjába fekteti, amelynek eszközállománya mintegy 2,19 ezermilliárd dollárra (1,86 ezermilliárd euróra) rúg.
Az 1990-es évek elején létrehozott alap célja, hogy fedezetet nyújtson a jövőbeni kiadásokra Norvégia bőkezű jóléti államában, mivel a kőolaj- és földgázexportból származó bevételek hosszabb távon csökkenhetnek.