IEA: példa nélküli energiaválság fenyeget, márciusban napi több mint 10 millió hordóval zuhan a globális olajkitermelés, Washington–Teherán egyeztetései kudarcot vallanak
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden közzétett legfrissebb havi jelentése szerint a világ jelenleg a kőolajkínálat történelmének eddigi legnagyobb zavarát éli át.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Hormuzi-szoroson áthaladó tranzitvonalak megbénulása miatt a létfontosságú szállítások februárban még napi 20 millió hordóról április elejére mindössze 3,8 millióra estek vissza.
Ez a súlyos kínálatszűke a North Sea Dated nyersolaj árát hordónként 130 dollárra lökte fel, miközben az ügynökség immár arra számít, hogy 2026 egészében a globális kereslet átlagosan napi 80 ezer hordóval zsugorodik – éles fordulatként a korábbi növekedési prognózisokhoz képest.
Miközben a Brent és a WTI típusú határidős jegyzések a cikk írásakor hordónként 96–98 dollár körül mozognak, a fizikai, azonnali szállításra vonatkozó piacon extrém szűkösség alakult ki: a prompt szállítmányok 20–30 dolláros felárral, a benchmarkok felett cserélnek gazdát.
Az Egyesült Államok és Irán között bejelentett, két hétre szóló tűzszünet némi átmeneti enyhülést hozott, az IEA azonban óvatos marad. A szervezet rámutat: egyáltalán nem világos, hogy ez a szünet tartós békéhez vagy a hajózási útvonalak normalizálódásához vezet-e.
A hamarosan életbe lépő, az iráni kikötőkbe tartó hajókat érintő amerikai tengeri blokád kilátása szintén tovább növeli a kockázatokat.
Tartós, tárgyalásos rendezés nélkül az IEA arra figyelmeztet, hogy a világnak egy elhúzódó konfliktus forgatókönyvére kell felkészülnie, amelyben az energiapiacokat az év második felében még súlyosabb zavarok érhetik.
Az amerikai–iráni tárgyalások kudarca után Donald Trump amerikai elnök azzal vádolta Iránt, hogy nem hajlandó feladni nukleáris ambícióit, és feltételesen megújította fenyegetéseit a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásához kötve. Úgy fogalmazott: „jobb lesz, ha mielőbb megkezdik ennek a nemzetközi víziútnak a megnyitását, mégpedig gyorsan”.
OPEC+ kitermelés, készletek apadása, keresletrombolás
A konfliktus fizikai hatása leginkább az OPEC+ szövetség termelési adataiban látszik, ahol a tagországok kibocsátása az infrastruktúra károsodása és a szállítás ellehetetlenülése miatt zuhant be.
A márciusi adatok szerint az OPEC+ összesített kínálata havi összevetésben 9,4 millió hordóval, napi szinten csökkent. A csoport súlypontjának számító Szaúd-Arábia termelése februárban még 10,4 millió hordó volt naponta, márciusra viszont 7,25 millióra esett.
Még súlyosabb a helyzet Irakban, ahol a kitermelés napi 4,57 millió hordóról 1,57 millióra zuhant, vagyis csaknem kétharmadával esett vissza.
Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek szintén jelentős visszaesést könyveltek el: a kuvaiti kínálat februári, 2,54 millió hordós csúcsról 1,19 millióra olvadt.
Noha az export egy részét sikerült Szaúd-Arábia nyugati parti kikötői, illetve a Törökországba tartó ITP-vezeték felé átirányítani, ezek az alternatív útvonalak egyelőre csak napi 7,2 millió hordóra futottak fel, így óriási hiány tátong, amelyet a globális piac nehezen tud betölteni.
A nyersolajhiány olyan mértékű „keresletrombolást” indított el, amely leginkább a petrolkémiai és a légi közlekedési szektort sújtja.
Becslések szerint a globális olajkereslet áprilisban további 2,3 millió hordóval, napi szinten esett vissza.
A visszaesést elsősorban az ázsiai petrolkémiai termelők vezetik, amelyek kénytelenek voltak visszafogni kapacitásaikat a beszűkülő alapanyag-ellátás miatt, miközben Európában és Ázsiában tömeges járattörlések okoztak meredek zuhanást a repülőgép-üzemanyag felhasználásában.
A konfliktus által közvetlenül nem érintett finomítók is rekordmagas költségekkel küzdenek. A globális finomítói átfutás 2026-ban várhatóan átlagosan napi 1 millió hordóval marad el a korábbi szintektől.
Szingapúrban a középpárlatok ára történelmi csúcsra, hordónként 290 dollár fölé emelkedett, ami jól mutatja, mennyire kétségbeesetten próbálnak a finomítók bármilyen elérhető termékhez hozzájutni.
Az IEA megjegyzi: bár a finomítói árrések átmenetileg megugrottak, a piaci szűkösség jelenlegi foka hosszabb távon fenntarthatatlan az ágazat számára.
Az alapvető működés fenntartása érdekében sok ország most agresszíven megcsapolja saját stratégiai készleteit is.
A megfigyelt globális olajkészletek márciusban 85 millió hordóval csökkentek, az ügynökség azonban aggasztó földrajzi „széttartásra” hívja fel a figyelmet.
Miközben az ázsiai importőr országok készletei 31 millió hordóval apadtak, a Közel-Keleten és Kínában a készletek még emelkedtek is – ezek a mennyiségek lényegében a blokád mögött rekedtek, illetve úszó tárolókban várakoznak.