Iráni háború egy hónap után: az államkötvény-piacok élesen átáraznak, a drága olaj és gáz átalakítja az inflációs várakozásokat és a jegybanki politikát.
Az európai országok és az Egyesült Államok államkötvényeinek hozamai az iráni háború kezdete óta emelkednek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A befektetők egyre magasabb hozamot kérnek, mivel a világgazdaságba vetett bizalom összeomlott: a konfliktus súlyosan érinti az energiapiacokat, az ellátási láncokat és a közel-keleti infrastruktúrát.
A rövid, kétéves lejáratú állampapírok, amelyek érzékenyek a rövid távú kamatvárakozásokra, gyorsabban emelkedtek, mint a tízéves kötvények hozamai – klasszikus, medve piacra jellemző görbe-laposodást okozva –, miközben a hosszabb lejáratok a drágább energia okozta gazdasági félelmeket tükrözik.
A BCA Research vezető kötvénypiaci stratégája, Robert Timper az Euronewsnak elmondta, hogy „a hozamgörbék agresszív, medve jellegű laposodása azt tükrözi, hogy a piaci szereplők jóval szigorúbb monetáris politikát áraznak az iráni háború nyomán erősödő inflációs félelmek miatt”.
„A hozamgörbe eleje [a kétéves hozamok] érzékenyebb a monetáris politikai változásokra, ezért többet emelkedett, mint a hosszú vége [a tízéves hozamok], válaszul a befektetők szigorúbb jegybanki politikára vonatkozó várakozásaira” – tette hozzá Timper.
Történelmi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű görbemozgás gyakran előzi meg az inverzzé váló hozamgörbét, amelyet a gazdasági recesszió egyik legismertebb előrejelzőjeként tartanak számon.
Az eladási hullám leginkább az európai kötvényeket sújtja
Az átárazódás Európában volt a leglátványosabb, a legnagyobb nyomás a brit kötvénypiacra nehezedik.
Azóta a tízéves brit államkötvény, a gilt hozama 4,2 százalékról 5 százalék fölé emelkedett, míg a kétéves papíré 3,5-ről 4,6 százalékos csúcsra ugrott.
Timper az Euronewsnak elmondta, hogy a korábbi inflációs tapasztalatok bizonyultak döntőnek: szerinte Nagy-Britanniában nagyobb eséllyel emelnek kamatot, mint máshol, mivel az infláció is tartósan magasabb volt, ezért nagyobb annak kockázata is, hogy az inflációs várakozások elszabadulnak.
Szerdán Russ Mould, az AJ Bell befektetési igazgatója részletes közleményben hívta fel a figyelmet a brit sajátosságokra: rámutatott, hogy a tízéves gilt hozama 5 százalék közelében mozog, ami 2008 óta mindössze a harmadik ilyen alkalom, miközben a kétéves gilt hozama bőven meghaladja az angol jegybank alapkamatát.
Mould azt is kiemelte, hogy a tízéves gilt hozama és a FTSE 100 osztalékhozama közötti különbség már több mint másfél százalékpont, ami viszonylag kevésbé vonzóvá teszi a brit részvényeket.
Másutt Európában is hasonló hozamemelkedések voltak.
Németországban a tízéves államkötvény, a bund hozama 2,65-ről mintegy 3 százalékra nőtt, megközelítve a 15 éves csúcsokat, míg a kétéves papír hozama nagyjából 2-ről 2,65 százalékra emelkedett.
Franciaországban a tízéves OAT hozama 3,2-ről 3,7 százalék fölé ugrott, közel 17 éves csúcs közelébe, míg a kétéves kötvényé 2,1-ről több mint 2,8 százalékra nőtt.
Olaszországban a tízéves BTP hozama az iráni háború előtt nagyjából 3,3 százalékon állt, mára pedig 3,9 százalék fölé kúszott, közelítve a kétéves csúcsokat, miközben a kétéves kötvény hozama hozzávetőleg 2,15-ről 3 százalékra emelkedett.
Ezekben a kötvénypiacokban kivétel nélkül a kétéves állampapírok hozama emelkedett gyorsabban, mint a tízéveseké.
A 20 és 30 éves lejáratú kötvények hozamai szintén emelkedtek, ami arra utal, hogy romlik a befektetők bizalma az érintett európai gazdaságok hosszú távú növekedési kilátásaiban.
Az amerikai államkötvények is hasonló ellenszélben
A tengerentúlon az amerikai államkötvények hozamai is hasonló pályát futottak be, bár az eladási hullám például a britnél enyhébb volt.
A tízéves amerikai államkötvény hozama nagyjából 3,9-ről 4,4 százalékos csúcsra emelkedett, amelyet hétfőn ért el, jelenleg pedig 4,37 százalékon forog.
Közben a kétéves papír hozama 3,35-ről 4 százalék fölé kúszott, és a cikk írásakor 3,9 százalék körül mozog.
Mindkét hozam nyolc hónapos csúcsra jutott.
Timper elemzése szerint az amerikai kötvények teljesítménye nagyjából az euróövezeti szinthez áll közel, ami a hasonló inflációs múltat és kamatkilátásokat tükrözi. Kevés jel utal arra, hogy a befektetők menekülőeszközként tömegesen cserélnék európai kötvényeiket amerikai állampapírokra.
Timper az Euronewsnak hozzátette, hogy az ilyen irányú tőkekiáramlás inkább az árfolyamokon látszana, mivel az energiahordozók exportjának túlnyomó része amerikai dollárban árazódik.
Egyelőre azonban az óceán mindkét oldalán ugyanazt üzenik a kötvénypiacok: a közel-keleti konfliktus alapjaiban írta át a rövid távú inflációs, monetáris politikai és finanszírozási kilátásokat.