Egyre többen, többnyire nők keresik fel az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) munkatársait öngyilkossági szándék miatt, mert nem tudják ellátni családjaikat.
Afganisztánban egyre többen, zömében nők keresik fel az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) munkatársait öngyilkossági szándék miatt, így a világszervezet megkezdte a segélymunkások betanítását az öngyilkossággal kapcsolatos telefonhívások kezelésére - jelentette az Independent című brit lap.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tájékoztatás szerint a hívások elsősorban nőktől érkeznek, akik arra panaszkodnak, hogy nem tudják ellátni családjukat.
John Aylieff, a szervezet afganisztáni hivatalvezetője a lapnak elmondta, hogy az utóbbi néhány hónapban 60 százalékkal nőtt a WFP által létesített forródrótot hívó nők száma, akik közül sokan öngyilkossági szándékuknak adnak hangot.
Figyelmeztetett arra is, hogy bár a WFP-nek - a nemzetközi támogatások megcsappanása miatt - már korábban erőteljesen csökkentenie kellett az Afganisztánban működtetett segélyprogramjait, a segélymunkások mentálhigiéniás átképzése újabb költségekkel jár.
Egy, a lapnak megszólaló segélymunkás azt mondta, ellátogatott olyan helyekre is, ahol egész családok próbáltak egyedül krumplihéjak segítségével túlélni, Aylieff pedig azt közölte, a WFP Herátban fenntartott egészségügyi központjában dolgozók szintén a helyzet rosszabbodására panaszkodtak.
A humanitárius válság sújtotta Afganisztánt irányító tálibok 2021-es ismételt hatalomra kerülése óta a nőket és lánygyerekeket érintően több mint száz rendeletet adtak ki, amelyek intézményesítették a diszkriminációt, és tovább mélyítették a világ legsúlyosabb nőjogi válságát. Az új jogszabályok súlyosan korlátozzák a lánygyermekek oktatását és a nők munkavállalását is.
Az ENSZ-nek a nemek közötti egyenlőséggel és a nők helyzetével foglalkozó szervezetének felmérése szerint a korlátozások miatt az afgán nők fele már csak havonta egyszer vagy kétszer hagyja el otthonát. Emellett a megkérdezett nők közül tízből heten rossznak vagy nagyon rossznak minősítették mentális egészségüket, az okok között pedig az elszigeteltséget, a lehetőségek elvesztését és a támogató hálózatokhoz való korlátozott hozzáférést említették.
A WFP adatai szerint az országban körülbelül egymillió nő és gyermek szenved súlyos alultápláltságtól. Az ENSZ nemrég figyelmeztetett arra is, hogy az élelmezési válságot az iráni konfliktus és az ukrajnai háború tovább mélyíti majd.
Bár a WFP egyike az utolsó, Afganisztánban még működő nemzetközi ügynökségeknek, amelynek működését engedélyezték a tálib hatóságok, az Afganisztánnak szánt nemzetközi segélyek megcsappanása nyomán azonban így is 142 egészségügyi központját volt kénytelen bezárni.
Hatalomra kerülésük ötödik évfordulóját felvonulással ünnepelték a tálibok Kabulban
Békés együttélésre és az Afganisztán elleni "külföldi összeesküvések" elvetésére szólítottak fel szombaton az afganisztáni tálibok, a radikális mozgalom ismételt hatalomra kerülésének ötödik évfordulóján.
"Afganisztán békében akar élni a világ összes országával; afgán földről többé nem lehet támadásokat indítani egyetlen más állam ellen sem" - olvasható a közleményben, amelyben egyúttal az afganisztáni szuverenitás, érdekek és légtér tiszteletben tartására szólítanak föl.
Kabulban elmondott beszédében Amír Hán Muttaki, a tálibok külügyminisztere felidézte az országot az utóbbi évtizedekben megtépázó konfliktusokat, a többi között a szovjet megszállást, illetve a tálibok harcát az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció ellen, amely, mint arra emlékeztetett, a külföldi csapatok kivonásával ért véget. Felszólította továbbá a világ országait, üljenek asztalhoz a tálibokkal, hangsúlyozva, hogy "a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint a katonai beavatkozások".
A kabuli tálib vezetést Oroszország kivételével továbbra sem ismeri el egyetlen ország sem
Jóllehet a vezetés tagjai közül többen méltatták a 2021 óta elért eredményeket, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) adatai szerint tavaly az afgánok 75 százaléka a legalapvetőbb dolgokhoz sem fért hozzá, az aszály és a klímaváltozás okozta nehézségek pedig tovább növelik a közösségekre rótt terheket.
Az eseményre az Afganisztán és a szomszédos Pakisztán közötti feszültség közepette kerül sor. Kabul és Iszlámábád évek óta kölcsönösen egymást vádolja a másik ország ügyeibe való beavatkozással, idén pedig az ellentétek fegyveres konfliktusba torkolltak, amelyben már több száz civil vesztette életét. Kína áprilisban tárgyalóasztalhoz ültette a két felet, majd közölte, hogy Pakisztán és Afganisztán megállapodott a konfliktus további eszkalációjának elkerüléséről és a rendezés lehetőségeinek feltárásáról.