A tudóst holtan találták egy héttel azután, hogy lemondott professzori és Jesus College-beli tisztségéről. Korábban azzal vádolták, hogy doktori értekezésének részeit plagizálta, és magánéletének bizonyos részletei sem úgy voltak, ahogyan ő állította.
A brit akadémikust, Jason Ardayt holtan találták pénteken este egy dél-londoni címen egy nagy visszhangot kiváltó plágiumbotrány közepette. családja szerint a „folyamatos zaklatás” áll a tudós halálának hátterében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Arday halálát követően éjszaka kiadott közleményükben családtagjai azt írták, hogy „több mint három éven át egy folyamatos zaklatási kampány célpontja volt, mióta elfogadta a Cambridge-i Egyetem professzori állását”.
Arday maga is azt állította, hogy ellene „faji indíttatású” kampány folyt.
Szombaton újságíróknak nyilatkozva Andy Burnham brit miniszterelnök úgy fogalmazott: „Annyi szinten tragédia ez, de különösen mindazok számára, akik ismerték Jasont – a családjának, barátainak.”
Burnham azt is hangsúlyozta, hogy most nincs itt az ideje „elsietett ítélkezésnek”, hanem ez „a reflektálás pillanata… annak átgondolásáé, hogyan juthattunk idáig”.
Egy „dezinformációs kampány”
Arday a múlt héten mondott le a Cambridge-i Egyetemen betöltött posztjáról, nem sokkal azután, hogy az intézmény vizsgálatot jelentett be az ellene felhozott különböző vádak ügyében.
2023-ban került a címlapokra, amikor az egyetem történetének legfiatalabb fekete professzorává nevezték ki, később azonban egyre több vád érte, hogy doktori dolgozatának egyes részeit plagizálta.
Kérdések merültek fel egyes, általa említett életpálya-eredményeivel kapcsolatban is, például hogy egyszer 35 nap alatt 30 maratont futott, és milliókat gyűjtött jótékonysági célokra.
A vádakat felkapta a brit jobboldali sajtó és több kommentátor, akik szerint Arday tisztességtelen módon profitált a sokszínűséget, egyenlőséget és befogadást (DEI) célzó politikákból.
A The Times, a Guardian és a Telegraph is több oknyomozó cikket közölt Arday tudományos munkásságáról és magánéletéről.
A halála után kiadott közleményükben Arday családtagjai azt állították, hogy „a dezinformációs kampány túl sok volt Jasonnek, aki szelíd ember volt, és mindig igyekezett mindenkiben a jót látni”.
Ardaynál autizmust diagnosztizáltak; elmondása szerint 11 éves koráig nem beszélt, és csak 18 évesen tanult meg olvasni és írni, mielőtt 37 évesen a Cambridge-i Egyetem legfiatalabb fekete professzora lett a szociológia tanszéken.
A The Timesnak adott, a hónap elején készült interjúban Arday elismerte, hogy követett el tudományos „hibákat”, de azt mondta, tévesen „hazugnak, fantáziálónak és tudományos csalónak” állítják be.
Azt mondta, hogy korai tudományos munkáiban elkövetett egyes hibák autizmusából fakadtak, mivel utánzás útján próbálta megérteni az információkat.
Simon Baron-Cohen, a Cambridge-i Egyetem professzora, az Autizmuskutató Központ igazgatója a BBC rádiónak elmondta, hogy péntek reggel beszélt Ardayval.
„Könyörtelen vizsgálódásnak volt kitéve, gúny és lejáratás célpontja lett, élete minden apró részletét megpróbálták hitelteleníteni” – fogalmazott.
„Nem tudott megbirkózni pályafutása és hírneve elvesztésével, és úgy érezte, nem tudja folytatni. Ezeket a szavakat használta a hangüzeneteiben” – tette hozzá.