Az Egyesült Államok ideiglenes, 30 napos felmentést adott, hogy az indiai finomítók megvehessék a tengeren rekedt orosz olajat, miközben az iráni konfliktus miatti fennakadások veszélyeztetik a globális energiaellátást.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy 30 napos mentességet ad az indiai finomítóknak, amelynek értelmében megvásárolhatják azokat az orosz olajszállítmányokat, amelyek hajói jelenleg a tengeren vesztegelnek, mivel megszokott tengeri útvonalaik lezárultak, vagy túl kockázatosnak minősülnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A X-en közzétett közleményében Bessent miniszter rövid távú megoldásnak nevezte a lépést az ellátási nyomás enyhítésére, és hangsúlyozta, hogy az intézkedés „nem jelent majd számottevő pénzügyi előnyt az orosz kormány számára”.
A döntés az Iránban zajló háború okozta Hormuzi-szoros-blokád és az ebből fakadó, máig súlyos zavarok közepette született, amelyek megrázták a globális energiapiacokat.
A mentességet az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) adta ki, és az orosz kőolajra, illetve kőolajtermékekre vonatkozik, amelyek így átirányíthatók az indiai kikötők felé.
Az intézkedés április 4-én jár le, és nem vonatkozik semmilyen új szállítmányra.
Ez nem jelenti a kedvezményes árú orosz olaj vásárlása miatt Indiára kivetett másodlagos amerikai szankciók széles körű enyhítését. A lépés kifejezetten egy egyszeri, súlyos ellátási vészhelyzet kezelését célozza, amelyet a közel-keleti konfliktus váltott ki.
Bessent miniszter hozzátette, hogy Indiát, amely az Egyesült Államok egyik kulcsfontosságú partnere, az azonnali válság elmúltával az amerikai nyersolajvásárlások növelésére számítják.
Az indiai finomítók a közelmúlt napjaiban már több millió hordónyi, azonnali szállítású tételt lekötöttek, a jelenlegi alternatívahiány miatt.
India legnagyobb magánfinomítója, a Reliance Industries a Bloomberg által idézett, az ügyet ismerő források szerint már megkezdte orosz nyersolajszállítmányok keresését az amerikai ideiglenes mentesség nyomán.
A vállalat ezeket a hordókat a belföldi indiai piacot kiszolgáló finomítójában tervezi feldolgozni, miközben exportorientált létesítményeiben továbbra is nem orosz minőségű olajat használ, mivel a globális olajár-benchmarkok a héten jelentős volatilitást mutattak.
A cikk írásakor az északi-tengeri Brent hordónként 85 dollár fölött, a West Texas Intermediate (WTI) pedig 81 dollár fölött jár, ami hároméves csúcsot jelent.
Bessent Párizsba utazik Trump kínai látogatása előtt
A mentesség bejelentésére azelőtt került sor, hogy Bessent miniszter a jövő héten Párizsban találkozna He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettessel.
A tárgyalások megteremtik az alapot Donald Trump elnök március 31. és április 2. közötti kínai látogatásának. Washington a The Wall Street Journal értesülései szerint arra készül, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre: csökkentse orosz és iráni olajvásárlásait, és helyette az amerikai nyersolaj, valamint LNG felé forduljon.
A kérést, amelyet elemzők jelentős kockázatnak tartanak, olyan időszakban fogalmazzák meg, amikor Kína nagymértékben támaszkodik a mindkét országtól kedvezményesen vásárolt hordókra. Az Egyesült Államok venezuelai és iráni katonai akciói már így is jelentősen megzavarták Kína olajellátását.
A megbeszéléseken szó lesz Kína amerikai szójabab- és Boeing-vásárlásainak bővítéséről, a ritkaföldfémek exportkorlátozásának esetleges enyhítéséről és a mesterségesintelligencia-chipek importjáról is.
Különösen az MI-chipek terén várhatók feszültségek, mivel az amerikai kormányzat állítólag átfogó új exportrendeleteken dolgozik, amelyek előírnák, hogy az Nvidiahoz és az AMD-hez hasonló amerikai cégek gyakorlatilag minden globális szállítmányhoz engedélyt szerezzenek.
Ezek a hírek azt követően érkeztek, hogy a Trump-kormányzat állítólag már azt is fontolgatta: felső korlátot vezet be, ügyfelenként legfeljebb 75 ezer Nvidia H200 chipre korlátozva a kínai megrendeléseket, ami kevesebb mint fele annak, amennyit az olyan nagyvállalatok, mint az Alibaba és a ByteDance állítólag igényeltek.
Az iráni konfliktus tovább bonyolítja a Trump–Hszi csúcsot
A párizsi találkozó néhány héttel a tervezett Trump–Hszi-csúcs előtt, újabb bizonytalanságok közepette zajlik.
Kína bírálta az Irán elleni csapásokat, és Ali Hamenei ajatollah halála új geopolitikai feszültségeket hozott, noha a 2025 végén kötött törékeny kereskedelmi fegyverszünet egyelőre érvényben látszik maradni.
Egyelőre mindkét fél elkötelezettnek tűnik az érdemi gazdasági tárgyalások mellett.
Az India számára adott korlátozott mentesség egy átfogóbb amerikai stratégia része: rövid távú rugalmassággal igyekeznek stabilizálni az energiapiacokat, miközben hosszabb távon a globális olajáramlás átrendezésére törekednek az amerikai termelők javára.
A következő hetekben derül ki, hogy ez a kimért megközelítés képes-e egyszerre azonnali enyhülést hozni, és érdemi előrelépést elérni az ambiciózus amerikai–kínai gazdasági menetrendben.