Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai felhajtották az olajárakat, tovább növelve a bizonytalanságot az amúgy is makacs inflációval és gyenge foglalkoztatással küzdő amerikai gazdaságban.
Az Iránt is érintő, egyre szélesedő konfliktus újabb komoly sokkot okozott az Egyesült Államok gazdaságának kilátásait illetően, amelyet Turmp amerikai elnök alig egy hete még a „minden idők legnagyobb gazdaságának” nevezett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kőolaj ára egyéves csúcsra ugrott, a részvényindexek határidős jegyzései pedig kedden zuhannak, miközben egyre nagyobb a félelem a Közel-Keleten terjedő konfliktus miatt.
A közgazdászok ugyanakkor óvatosságra intenek: szerintük a tágabb gazdasági hatás attól függ majd, milyen hosszú és milyen intenzív lesz a konfliktus.
Szerintük egy rövid fellángolás csak korlátozott, átmeneti nyomot hagyna, egy elhúzódó összecsapás viszont jóval súlyosabb károkat okozhatna.
A félelmek középpontjában az a napi 14–15 millió hordónyi nyersolaj, illetve a globális LNG-szállítmányok egyötöde áll, amely a Perzsa-öbölből érkezik.
Szakértők szerint a világ rövid távon elegendő olajjal rendelkezik, mivel Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irak a Perzsa-öbölből már az amerikai és izraeli támadások előtt jelentős mennyiségeket szállított ki.
Kedden az irányadó amerikai könnyűolaj ára több mint 6,7%-os pluszban, hordónként 76 dollár körül forgott.
A nemzetközi etalonnak számító Brent ára több mint 7,2%-kal 83 dollár fölé kúszott a cikk írásakor.
Ezeken a szinteken az összinflációra gyakorolt hatás mérsékelt maradna a 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követő meredek energiaár-ugrásokhoz képest.
„Bár az árérzékeny amerikaiak nem fogják félvállról venni ezt a drágulást, önmagában nem befolyásolná érdemben a gazdasági növekedést” – mondta Joe Brusuelas, az RSM vezető közgazdásza az AP hírügynökségnek.
Egy tartós ellátási zavar – különösen, ha érintené a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajkínálatának mintegy egynegyede halad – könnyen 100 dollár fölé lökhetné a hordónkénti olajárat. A jelenleg átlagosan gallononként 3 dollár alatti amerikai benzinárak a közgazdászok szerint 3,50 dollár felé kapaszkodhatnának.
Ez közvetlenül tovább fűtené az inflációt, miközben visszafogná a fogyasztást és a gazdasági növekedést.
Alex Jacquez, a Groundwork Collaborative nevű szervezet szakpolitikai és érdekképviseleti vezetője szerint a piacok alábecsülhetik egy elhúzódó katonai akció kockázatát. „Reális, bár kisebb valószínűségű veszély, hogy a műveletek hosszan elnyúlnak, és nem sikerül gyorsan helyreállítani a normális forgalmat a Hormuzi-szorosban” – fogalmazott.
Továbbra is erős az inflációs nyomás
Az infláció ugyan jócskán lehűlt a járvány utáni csúcsáról, de továbbra is magas. A Federal Reserve által előnyben részesített mutató az elmúlt év nagy részében 3% körül ingadozott, vagyis a jegybank 2%-os célja felett maradt, jóllehet a benzinárak 2025 nagy részében mérséklődtek.
Egy újabb üzemanyagár-emelkedés láncreakciót indíthatna el: a dráguló kerozin miatt a légitársaságok emelhetik a jegyárakat, a szállítási költségek növekedése pedig további nyomást gyakorolhatna az élelmiszerárakra.
A földgáz jegyzései is emelkedtek hétfőn az öbölbeli szállítási zavarokkal kapcsolatos aggodalmak miatt, mivel a cseppfolyósított földgáz (LNG) világkereskedelmének mintegy ötöde a Hormuzi-szoroson halad át.
A földgáz ára az elmúlt egy évben már így is nagyjából 10%-kal emelkedett, részben a mesterségesintelligencia-rendszereket működtető adatközpontok növekvő kereslete miatt.
Ugyanakkor az amerikai gazdaság ma már jóval kevésbé olajigényes, mint korábban: a szolgáltatások sokkal nagyobb szeletet hasítanak ki a termelésből és a foglalkoztatásból, mint az ipar, így az olajsokkoknak is kevésbé van kitéve.
A készletek is tompíthatják a sokkhatást.
Rory Johnston, a Commodity Context alapítója rámutatott, hogy a globális olajtartalékok viszonylag magas szinten álltak a konfliktus kirobbanása előtt – ellentétben 2022 elejével, amikor az ellátási láncok már eleve feszítettek voltak, mielőtt Oroszország Ukrajna elleni inváziója az egekbe repítette az árakat.
Szerinte a mostani, hétfői áremelkedés „csekély” volt a korábbi árrobbanáshoz képest.
Bizalom a tét
Ha az Irán körüli háború hónapokig elhúzódik, az a vállalati bizalmat is alááshatja, ami miatt a cégek visszafoghatják beruházásaikat és felvételi terveiket – mondta Kathy Bostjancic, a Nationwide Financial vezető közgazdásza.
„Amikor újabb bizonytalansági tényező jelenik meg az üzleti környezetben, az mindig rontja a bizalmat” – mondta.
A hatás hasonló lehetne Trump vámintézkedéseiéhez, amelyek végül nem hajtották fel annyira az árakat, mint ahogy sok közgazdász tartott tőlük, ugyanakkor láthatóan visszafogták a foglalkoztatás bővülését. A munkaerő-felvétel 2025-ben bizonyult a leggyengébbnek 2002 óta, ha a recessziós éveket nem számítjuk.
Politikai kockázatok
Donald Trump elnök számára a politikai kockázat jelentős. A felmérések szerint sok amerikai továbbra is borúlátó a gazdasággal kapcsolatban, és az elmúlt évek tartósan magas árait említi fő okként.
Annak ellenére, hogy a Fehér Ház „aranykorról” beszél az amerikai gazdaság kapcsán, a közhangulat csak lassan javul.
Egy tartós benzinár-emelkedés – amely az infláció egyik leglátványosabb fokmérője – tovább mélyíthetné ezt az elégedetlenséget.
„Az emberek azt szeretnék, ha a megélhetési költségek kerülnének a középpontba. Ha a benzinárak ismét emelkedni kezdenek, az csak megerősíti azt az érzést, hogy a mindennapi alapvető kiadások egyre nehezebben kigazdálkodhatók” – mondta Jacquez.
Egyelőre sok múlik azon, sikerül-e a konfliktust kordában tartani. Ha igen, a gazdasági sokkhatás múló epizód maradhat.
Ha nem, az amerikai gazdaság újabb, kényes pillanatban érkező próbával nézhet szembe.